Az MTK és a Budapest Honvéd készül, a Paks és az Újpest részben, míg a Debrecen, a Haladás, a Békéscsaba és a Vasas már most teljes mértékben megfelel a szövetség jövő július elsejétől életbe lépő szabályának, mely szerint külön gazdasági társaságnak kell működtetnie a profi klubot és az utánpótlást.
Nagy-Pál Tamás • Jövő július elsejétől új szabályt vezet be az MLSZ, mely szerint „az NB I-ben és az NB II-ben szereplő valamennyi sportszervezet utánpótláscsapatainak önálló jogi személyiséggel kell rendelkezniük, ez nevezésük feltétele.(…) A két sportszervezet között együttműködési szerződést kell kötni.” A szövetség érdeklődésünkre elmondta: a cél az, hogy a felnőtt csapatot működtető gazdasági társaság csődje ne ránthassa magával az utánpótlást.
Az MTK-ban még csak készülnek az új szabályra • Fotó: Szegő Tibor
Ez nyilván igaz is, viszont nem nehéz észrevenni a másik okot is, vagyis annak megakadályozását, hogy a profi klub részesülhessen az utánpótlás TAO-támogatásából, hiszen eddig ez mindössze „okos” könyveléssel megoldható volt.
Mindenesetre mi megkérdeztük a klubokat, mit szólnak egyáltalán az új regulához, s hol tart náluk jelenleg ez a folyamat? Van olyan egyesület, ahol már most megfelelnek a követelménynek, van, ahol részben, máshol még egyáltalán nem. Akadt olyan klub is, melytől a cikk megszületéséig nem kaptunk választ (FTC, Puskás Akadémia), míg a Videoton és a Diósgyőr addig nem kíván reagálni, amíg nem kapják meg a hivatalos értesítést – bár szerintünk a szövetség Labdarúgás Versenyszabályzatának 25. paragrafusának 7. pontja annak tekinthető…
Két fővárosi klubban is ugyanaz a gazdasági társaság működteti a teljes utánpótlást, mint a felnőtt csapatot. „Pillanatnyilag értelmezzük az új szabály gyakorlati megvalósíthatóságát – kaptuk a választ az MTK kommunikációs igazgatójától, Szegő Tibortól. – Jelenleg nem felelünk meg ennek a kritériumnak, de keressük az optimális megoldást. Bonyolítja az életünket az új rendszer, mivel pénzügyi, pályázati, jogi és szakmai kérdéseket kell egyidejűleg kezelni jogi személyiségenként.”
A Budapest Honvéddal is hasonló a helyzet, tudtuk meg George F. Hemingway tulajdonostól. „Ennek ellenére természetesen külön elszámolás alá esett eddig is a proficsapat és az utánpótlás. Szerintem a megvalósítás nem lesz bonyolult, ettől függetlenül teljesen fölösleges dolognak tartom, mert semmi köze nincs a metódusnak a célhoz. A megoldás nem a külön gazdasági társaság, hanem a börtön lenne a tisztességtelen magatartást folytatókkal szemben.”
Pakson és Újpesten köztes állapotok uralkodnak. Az atomvárosban 2006-ban a Paksi SE jutott fel a másodosztályba, ezek után hozták létre a Paksi FC-t. 2011-ig az utánpótlás az SE-ben maradt, akkor viszont az U13-as és annál idősebb korosztályokat átszervezték az FC-be. Ezt most csinálhatják vissza. „Nem állítom, hogy elrugaszkodott gondolat ezzel védeni az utánpótlást, de ez szerintem inkább könyveléstechnikai kérdés. Eddig is be kellett külön mutatnunk, hogy mennyit fordítunk a fiatalokra” – fejtette ki Balog Judit ügyvezető.
Újpesten jelen pillanatban az NB III-as, az U19-es és az U17-es csapat tartozik az FC-hez, a többi korosztályt az UTE működteti. „Nyilván meg fogunk felelni a megadott határidőig az új szabálynak, alkalmazkodunk” – így Ágai Kis András kommunikációs igazgató.
A legegyszerűbb helyzetben a DVSC, a Haladás, a Vasas és a Békéscsaba van. Debrecenben már a DLA megalakulása óta Nonprofit Kft. működteti az önálló utánpótlást, Szombathelyen az Illés Akadémia és az Illés Sportalapítvány, Békéscsabán is már három éve különválasztották a kettőt. Angyalföldön az elmúlt időszakban éppen közeledni próbált egymáshoz a Vasas Kubala Akadémia és a klub, de ezeket a törekvéseket ezzel el is vetették.
A szabállyal az is együtt jár, hogy az utánpótlásból kikerülő játékosokkal a profi kluboknak új szerződést kell kötniük. A megkérdezett csapatok közül egyikben sem látták úgy, hogy ez a plusz papírmunka jelentősen bonyolítaná a klub mindennapi életét.
