Ha valaki megvágja a csuklóját mellettünk, őt már nagy eséllyel meg tudjuk menteni. Úgy tűnik, hogy azt is eleget hallottuk, hogy mennyi folyadékot kell fogyasztanunk naponta. Vannak azonban kérdések, amelyeket még mindig nem tettek fel nekünk elégszer, hiszen a válaszokat közel sem tudjuk teljesen. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány 2016-ban immár negyedik éve mérte fel az elsősegély tudást Nagy Elsősegély Tesztjében, ahol több mint 1300 főt kérdezett meg.
2013-ra visszamenőleg az Elsősegély Tájékozottsági Index (mely az összes helyes válasz és az összes feltett kérdés hányadosából mutatja meg, hogy egy 10-es skálán milyen eredményt értek el a megkérdezettek) 6,8 pont, 2014-ben 7 pont, 2015-ben 7,1 pont, míg idén újra 7 pont, vagyis az utóbbi időben stagnálás figyelhető meg.
„Idén negyedszerre indultunk neki a legfontosabb egészségügyi kérdések és válaszok felmérésének, remélve, hogy a korábbiakhoz hasonlóan az eredmény 2016-ban is jobb lesz, mint a megelőző években. Örömmel láttuk, hogy ez több kérdés esetében valóban így is lett. Azonban még mindig vannak sajnos hiányosságok az újraélesztést vagy a magas vérnyomást illetően, illetve a gyermekek lázcsillapítására vonatkozó új szemléletnek köszönhetően”- mondja dr. Czakler Éva mentőorvos, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke.
Ami reményre ad okot
Az, hogy az agyrázkódás tünete a hányinger, az aluszékonyság és a szédülés, a válaszadók nagy többségében (78,35%-nak) már rögzült. Még mindig van egy jelentős hányad (közel 17%) szerint azonban a fülzúgás, a beszédzavar és a szédülés is jelzés értékűek, pedig az első kettő nem tünete az agyrázkódásnak. Azok száma, akik helyesen járnának el, ha üvegszilánk kerülne a szemünkbe, növekedett a korábbi 67%-hoz képest, hiszen idén már 71,30% választotta azt a válaszlehetőséget, hogy mindkét szemet steril gézlapokkal kell lefedni, ezt követően pedig szakorvoshoz kell fordulni.
Az ajánlott napi folyadékbevitel mennyiségét idén is a legtöbben (96,09%) 2-2,5 literre tették helyesen, ami azt jelzi, hogy bár nem feltétlen tartjuk magunkat ehhez, de ebben a kérdésben legalább már egyértelműen tudjuk, mi lenne az ideális. Csuklóvágás esetén a tavalyi 87,74%-hoz képest idén 89,15% tudta, hogy a sérültet le kell fektetni, karját megemelni, és a vérzésre kötést tenni. Fontos, hogy ne szorítsuk el a végtagot, alkalmazzunk inkább nyomókötést és emeljük a kart a szív magassága fölé. A konyhai balesetek kezelésében is fejlődtünk idén. A korábbi 74%-hoz képest, most 75,75% tudta, hogy ha leforrázzuk a kezünket, akkor azonnal hideg folyó víz alá kell tartani. Érdekes azonban, hogy a hidegvizes borogatás tévhite még mindig több, mint az emberek 20%-nak fejében él.
Amit még mindig nem tudunk eléggé
Van néhány kérdés, amikre annyira mélyen rögzültek rossz válaszaink, hogy a folyamatos ismételgetés is csak lassan hoz javulást. A magas vérnyomás értékét például még mindig csak 60,11% tudja helyesen belőni 140/90 fölé. A 150/100 feletti érték, amire a rossz választ adók jelentős része voksol, bár elsőre nem tűnik annyira nagy különbségnek, az ember közérzete, egészsége és élete szempontjából óriási különbség lehet. Szeszélyes időjárásunk egyelőre nem fenyeget azzal, hogy el kelljen látnunk a tűző napon egy ájulásos beteget, ez azonban jobb is így, mert a helyes eljárást még mindig nem ismeri a válaszadók több mint 60%-a. Bízva azonban a közelgő nyárban, érdemes elismételni, hogy ilyen esetben, az ájultat árnyékba kell húzni és testét valahogyan lehűteni.
Mi a teendő, ha gyermekünk magas láztól szenved? Az újfajta orvosi megközelítésnek köszönhetően, nem szükséges egyből lázcsillapítót adni, mivel a láz a betegség leküzdését segíti, és csupán a közérzet javítására érdemes gyógyszert választani. Ezt azonban még alig 16% tudta, így ha ezt a kérdést is figyelembe venné a fenti számítás, az index 6,4 pontos lenne, de mivel ez annyira új információ, hogy még nem terjedt el a köztudatban, jelentősen torzítaná az eredményt.
Továbbra sem vagyunk igazi életmentők
Míg tavaly a válaszadók 52,19%-a tudta a helyes választ, arra a kérdésre, hogy hogyan is kell jól újraéleszteni, addig idén is csupán 53,9% adott helyes választ. 2013-ban az első felmérés idején ez a szám ugyan csak 42% volt, így a javulás érezhető, viszont a 10%-os javulás 2014-re következett be, azóta sajnos kicsit megtorpant a helyes választ adók növekedésének száma. Pedig a teendő „csupán” a fej hátrahajtása és szájból orrba vagy szájból szájba levegőfújás és mellkasnyomás 30:2 arányban.
„Vannak még hiányosságok, de nem adjuk fel. Amin emberéletek múlhatnak, az megéri az időt és az energiát. Hiszünk benne, hogy ha eleget ismételjük, végül mindenkihez eljut az életmentő információ. Aki a szájon át történő újraélesztést nem szeretné alkalmazni, annak a mellkas másodpercenként kb. kétszeri, erős, 5-6 cm mélyre történő nyomása ugyanúgy lehetőség lehet egy emberi élet megmentésére. A megfelelő ütemben és erővel végzett mellkaskompresszió a segítség megérkezéséig ugyanis valóban életmentő” – mondja dr. Czakler Éva.
Erről szólt az alapítvány tavaly februári „Tartsd életben!” kampányfilmje és a nemrég bemutatott folytatás, ahol a Valami Amerika 2 sztárjai, a legújabb szpotban éppen Dr.Czakler Évával és Győrfi Pállal is erre igyekeztek felhívni a figyelmet.
A kutatás 1304 fős, a teljes magyar lakosság tekintetében nem reprezentatív, online lekérdezéssel készült 2016 áprilisában a Survey Monkey rendszerén keresztül a Facebookon, a kitöltésre irányuló felhívás alapján történő önkéntes részvétel eredményeképp. A válaszadók 77,04%-a nő volt, 32,82%-uk 30 év alatti, 29,83% 30-45 év közötti, 37,33%-uk 46 év feletti.
