– Dolgozik még? Úgy tudom, az MTK játékosmegfigyelője.
– Igen, ott vagyok.
– Járja a pályákat?
– Többnyire, s ha látok egy tehetséget, vagy másoktól értesülök róla, akkor megbeszélem a teendőt a vezetőkkel.
– Kit, kiket figyelt eddig ki a klub számára? Kit fedezett fel?
– Több igen tehetséges srác is van, de még valamennyinek érnie kell.
– Amennyiben Vancsa Zalánt kellene megfigyelnie, mit jelentene?
– Nehéz dolgom lenne.
– Miért?
– Előjönne belőlem az apa. Egy apa pedig rendszerint elfogult a gyermekével.
– De gondolom, minden elfogultság ellenére, azért az erényei mellett csak látja az esetleges hiányosságait is?
– Látom, és meg is beszélem vele.
– Mit gondol, miben kellene javulnia? Erőnlét, gyorsaság, technika?
– Elsősorban a fejelésben és a kapu elé érkezésben. Nem mondom, hogy minden másban tökéletes, de leginkább itt van pótolni valója.
– Ugye, nem korbácsos apa, nem drillben vitte a válogatottságig Zalánt?
– Dehogy.
– Elfogad öntől tanácsot?
– Minden meccset átbeszélünk. Hallgat rám.
– Önnek van edzői papírja?
– Nincs, de láttam már jó néhány meccset, meg játszottam is.
– Ha jól tudom, kétszázkilencven NB I-es meccsel…
– Kilencvenegy.
– Akkor kétszázkilencvenegy élvonalbeli mérkőzéssel a háta mögött figyel, osztja a gyereknek a tanácsokat.
– Higgye el, van mit megosztanom másokkal a futballról.
– Hány meccsét adta volna oda egyetlen válogatottságért?
– Á, jó volt ez így. Nem cserélném el egyetlen meccsemet sem. Létavértesen nőttem fel, s a bátyámmal éjjel-nappal fociztunk. Először már az nagy szó volt, hogy Debrecenig eljutottam. A válogatottnál pedig a kerettagságig. A Luxemburg elleni vb-selejtezőn ültem a padon, az Üllői úton, és számomra már ez igen sokat jelentett. Rang volt. Olyan középpályások rohangáltak akkoriba, mint Nyilasi, Bognár Gyuri, Détári, Ebedli, valamennyi tudott futballozni.
– Zalán viszont csak huszonkét magyar első osztályú bajnokin szerepelt, de már egyszeres felnőtt válogatott, 2022 nyarán csereként mutatkozott be, mégpedig az Olaszország elleni, 2–1-re elveszített mérkőzésen. A 87. percben Schäfert váltotta. Most megint ott van a válogatottnál.
– Igen, nagy boldogság. És ő a legfiatalabb magyar focista, megelőzte Albertet és Puskást is a korával. Illetve, még náluk is fiatalabban lett válogatott.
– Mikor érezte először úgy, hogy na, ebből a gyerekből még lehet valaki?
– Igen hamar. Csak a labda érdekelte, folyamatosan megelőzte a korát, s öt-hatévesen már kitűnt a jóval nagyobbak között is. Valamennyi korosztályban koraérettnek számított. Már tizenhat évesen megszerezte első NB I-es gólját, mégpedig az Újpest ellen. Mondanom sem kell, mennyire boldog voltam.
– A balszélső az igazi posztja?
– Igen, bár manapság már másként néznek ki a posztok, egy csatárnak például szerelnie is tudnia kell. Vagy irányítani. Ő például, ha kell, irányít is.
– Hogyan került képbe Belgium? A Lommel.
– A City Group, amelynek tizennégy csapata van, köztük a Lommel is, kinézte magának, és a Stellar nevű angol cég – amelynek például a Realos Camavinga is a játékosa – menedzselte. A City Group helyezgeti egyik klubjától a másikig a játékosait, felépíti őket, és aztán máshová eladja.
– Most Zalánnal is ez történik?
– Igen. Bár megeshet, hogy a Lommel, amely most éppen második a másodosztályban, azaz feljutó, felkerül, de Zalánt már alighanem rangosabb csapatba szánják. Komoly kérői is vannak.
– Mégpedig?
– Egyelőre nem publikus, még nem tartanak ott a tárgyalások, hogy csapatneveket dobjunk be.
– Megtárgyalja a klubváltást a családdal?
– Hogyne.
– Így, hogy stabil kezdő, nyilván jól érzi magát Belgiumban, de ha valamire szüksége van, kire számíthat, kap-e segítséget? Elvégre még nincs húszéves.
– Jól elvan, és a szurkolók is szeretik.
– Gyakran felkeresi a család?
– Az édesanyjával negyedévente kiruccanunk hozzá. Tíz-tíz napra. Messze van Lommel Budapesthez, ezernégyszáz kilométer. Egyébként, ha mégis gyors segítség kellene, a bátyja, Milán Svájcban él, és azonnal rohan hozzá.
– Ő is futballozik?
– Nem. Pénzügyi matematikus, közgazdász egy világcégnél, s egy évet Hollandiában élt, három éve pedig Svájcban van az otthona. Természetesen ő is roppant büszke Zalánra.
– Ha itthon van Zalán, lábujjhegyen járkálnak körülötte?
– Á, a csudát. Nem kell körülrajongani. Egyszerű, normális fiatalember, és nem sztár.
– Hosszabb távon is Belgiumban képzeli el az életét?
– Ezt még ő sem tudja. Egyelőre jól halad, sínen van, s ez a lényeg. Persze, jó néhány dolog, mint például a családalapítás még hátra van, és természetesen, ha nem is szólunk bele, de ha kell, ott is segítjük.
Írta a Magyar Hírlap
