A lobbitevékenység része, a korosztály menedzselése, automatikus részvételi lehetőség és anyagi haszon – körképünkből kiderült, hogy a felsoroltak közül legalább egy, de inkább több érv is arra ösztönzi a sportági szövetségeket, hogy pályázzanak korosztályos világ- vagy Európa-bajnokság rendezésére.
reb • A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) szocsi kongresszusáról némileg csalódottan térhetett haza nemrégiben a magyar küldöttség, hiszen sem a 2021-es, sem a 2023-as férfi-világbajnokság rendezési jogát sem sikerült elnyerni, ám örömre is volt oka: 2018-ban női junior vb-t rendezhet. Az öttusázók 2017-ben ugyancsak junior vb házigazdái lesznek, jövőre az ifjúsági úszók Hódmezővásárhelyen harcolnak az Európa-bajnoki érmekért, s a sort még folytathatnánk.
De honnan a vállalkozókedv? Miért éri meg Magyarországra hozni az utánpótlás-eseményeket?
„Szakmámból fakadóan elsőre az anyagi vonatkozás jut eszembe – mondja az ismert sportközgazdász, Dénes Ferenc. – Mivel az utánpótlás-világesemények rendezésével szemben nem támasztanak a felnőttekéhez hasonló, szigorú követelményeket a nemzetközi vagy a kontinentális szövetségek, a meglévő infrastruktúrát használva, okos szervezéssel nyereséges lehet a vállalkozás. Ráadásul sportpolitikai vagy sportszakmai szempontból később is megtérülhet a rendezés.”
Faluvégi Rudolf már két éve, az U19-es fiú vb-n is megcsillogtatta tudását • Fotó: handballhungary2013
A szakember által felvillantott összes szempont visszaköszön a friss tapasztalatok vagy leendő viadalok apropóján megkérdezett szövetségi elöljárók válaszából.
Ha csak a közelmúltat nézzük, tavaly U16-os A-divíziós leány Eb-t, az idén nyáron pedig férfi U20-as B-divíziós kontinensbajnokságot rendeztek idehaza a kosárlabdázók. Bodnár Péter főtitkár szerint nincs nagy kapkodás az utánpótlás Eb-k iránt, jellemzően a kontinens keleti régiója vállalkozik többször, hiszen az alacsonyabb szállásköltségek miatt könnyebb finanszírozni a rendezést. A nagyjából 120-150 milliós büdzsé összeállításához itthon persze szükség van a tao-támogatásra is.
„Fontos, hogy lássák, kivesszük a részünket a rendezésből – folytatja Bodnár, és elmondja, hogy 2016-ra két utánpótlás Eb-t is hazánkba hoznának. – A nemzetközi lobbitevékenység szempontjából rendkívül hasznos, ha az európai szövetség vezetői tudják, számíthatnak ránk.”
Egyetért ezzel Ludvig Zsolt, a röplabdások főtitkára, aki további fontos szempontként említi meg, hogy a házigazda szerep automatikus részvételi joggal jár. Míg néhány ágazatban a kvalifikáció kivívása nem jelent gondot, a világszerte rendkívül népszerű, idehaza azonban Csipkerózsika-álmából ébredező sportágnak nagy lehetőség az Eb-döntőn való szereplés, amelyet a Szlovákiával közös 2016-os és 2017-es rendezés jelent (U19-es leány, majd fiú Eb).
Dr. Marczinka Zoltán, a kézilabda-szövetség szakmai és sportigazgatója szerint nem hátrány, hogy a selejtezőre való felkészülés és a szereplés költségét megtakaríthatják azzal, ha idehaza fogadják a riválisokat. Az utánpótlásban ráadásul az indulók napidíjként fedezik az szállást, étkezést, így arra sem kell költeniük a szervezőknek.
Földházi Zsófia 2013-ban Székesfehérvárott nyert juniorvébét
„A sportág népszerűsítése, a szponzorok kiszolgálása miatt is fontos egy-egy utánpótlás-világverseny – ad képet a háttérről Marczinka. – Általában igyekszünk olyan korosztálynak világeseményt tartani, amely esélyes a sikerre. A három év múlva esedékes junior-világbajnokságon a nyáron bronzérmes ifjúságiak szerepelnek, fontos felépíteni és menedzselni őket. Ráadásul 2018-ban az olimpiai ciklus közepén leszünk, reménykedünk benne, hogy a garnitúrából többen helyet kaphatnak a tokiói játékokon.”
Az öttusázó Földházi Zsófia 2013-ban Székesfehérváron nyert junior vb-t, s a jövő évi, riói olimpiai egyik sikeres magyar szereplőjeként számolnak vele, hiszen már bizonyított a felnőttek között. Korosztályos követői 2017-ben ugyancsak hazai környezetben versenyezhetnek az utolsó utánpótlás-korosztály világelitjével. Martinek János főtitkár olyan apróbb, de nem elhanyagolandó körülményre hívja fel a figyelmet, hogy az öttusázók így azzal a lóállománnyal dolgozhatnak, amelyet a vb-n is bevetnek.
Eredetileg 2017-ben rendezett volna junior vb-t az úszószövetség, ám változott a menetrend, és a felnőttek világversenyét tartják akkor Budapesten, a junioroké 2019-re ment át. A szövetség elnöke, Gyárfás Tamás szerint a fejlődés és az eredményesség alapja a hazai rendezésű utánpótlás-esemény:
„Az elmúlt években többször is bizonyítottuk, hogy magas színvonalú szervezésre vagyunk képesek. Az utánpótlás világ- és Európa-bajnokságok házigazda szerepe nekünk inkább az egymásra épülés lépcsőit jelenti.”
A jövő évi, hódmezővásárhelyi ifjúsági Eb-nek egyébként ötvenezer euró volt a regisztrációs díja, de Gyárfás szerint az okos szervezők pozitív szaldóval zárhatják a versenyt.
Ami pedig a már említett élményeket illeti, az úszók elnöke úgy véli, a későbbi felnőttsikerekhez nagy mértékben hozzájárulhatnak a hazai környezetben elért győzelmek, helyezések, azok az impulzusok, amelyek a tribünről érkeznek.
Hasonlóképpen gondolkodik a kosaras Bodnár Péter is:
„A nyár elején a válogatottba érkező fiatalok a B divíziós Európa-bajnokság székesfehérvári katlanában szinte felnőttekké váltak, és úgy tértek vissza a klubcsapatukba.”
