Aki sportol, bárhol és bármikor érheti baleset. A kisebb rándulástól a karriert veszélybe sodró sérülésig számos veszély leselkedik a versenyzőkre. S nem csupán a profikra, hanem az utánpótlás korú sportolókra is. Annak néztünk utána, milyen a sportbiztosítási piac helyzete manapság Magyarországon, s vajon kiterjednek-e biztosítások a fiatalokra is.
STJ • Sokkolta a hazai sportközvéleményt a síző Miklós Edit minapi súlyos balesete. Novemberben a hódeszkázó Gyarmati Panka törte el a sípcsontját. Persze nem csupán a téli sportok számítanak veszélyes üzemnek. A hónap elején jelentette be a visszavonulását a mindössze 19 éves orosz ritmikusgimnasztika-világbajnok, Jana Kudrjavcova, aki a tavalyi riói olimpián egy korábbi, a felkészülését megzavaró lábsérülés miatt maradt le az aranyéremről.
A sérülések természetesen nemcsak a sztárokat fenyegetik, hanem az utánpótláskorú versenyzőket is. Ráadásul időnként hajmeresztő esetek is előfordulnak. Alig néhány napja történt az egyik neves hazai futballakadémia kölyökcsapatának edzésén, hogy az egyik játékos – tréfából – a két gyakorlat között vizet kortyoló társai közé rúgta a labdát. A nagy erővel becsapódó labda fejbe találta az egyik fiút, akinek a szája hozzákoccant a kulacsához, és az ütés erejétől kitört három foga. Az áldozat nem kizárólag tejfogakat vesztett el, hanem maradandókat is. A fájdalom és a lelki megpróbáltatás mellett e peches baleset anyagilag is súlyos terhet jelent a vétlen gyermek családjának, hiszen a fogbeültetés és az egyéb szájsebészeti kezelések százezres nagyságrendű kiadással járnak.
A költségek egy részét vélhetően fedezi majd a biztosító, a Magyar Labdarúgó-szövetségnek ugyanis van megállapodása a Groupama Garancia Biztosítóval a futballisták élet- és balesetbiztosításáról. Ez ötéves kortól egészen a pályafutás végéig jelent anyagi támogatást az érvényes versenyengedéllyel rendelkező labdarúgóknak. Az aktuális, a 2015–18-as időszakra vonatkozó megállapodás megkötéséről a szövetség elnöksége 2015. július 7-én kelt határozatával döntött. A megállapodás részletei nem kerültek nyilvánosságra. A felek közötti korábbi, 2015-ben lejárt megállapodásból azonban tudható, hogy a keretszerződés mellett az MLSZ csoportos élet- és baleseti biztosításokat is kötött a felnőtt- és az utánpótlás-válogatottakra, sőt a válogatott játékosok – a meccseken és az edzéseken – magasabb szintű biztosítási védelemben is részesültek. A biztosítási csomag tartalmazta a tipikus sportbalesetnek számító részleges és teljes boka- és térdszalag-szakadást, csonttörést és -repedést, a műtéti beavatkozás, valamint a kórházi ápolás fedezetét is.
Sportbalesetek arányai (%)
rándulás 42
szakadás 21
zúzódás 20
törés 9
sebzés 6
ficam 2
(Forrás: Generali Biztosító)
A sportbiztosítási piac Magyarországon még mostanság is alulteljesít, bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Ahogy egy, a neve mellőzését kérő szakember fogalmazott: „Az öngondoskodást sokan még mindig pénzkidobásnak tartják. Az emberek előbb kötnek a kötelező mellé cascót az autójukra, mint hogy élet- és balesetbiztosításra költsenek.” Igaz, a biztosítók sem tapossák egymás sarkát, mivel a versenysportolók esetében, különösen a testi kontaktussal járó sportágak esetében, az átlagosnál jóval nagyobb a kockázat. „Persze, mindenre találni megoldást, de annak ára van” – tette hozzá szakértőnk. A lényegében extra balesetbiztosításnak számító sportbiztosításoknak számos fajtája létezik: egyéni és csoportos, határozott és határozatlan idejű, s egy adott konstrukció mellé, plusz díjazás ellenében, kiegészítő biztosítások is köthetők.
A sportbiztosítások zöme fedezetet nyújt a járóbeteg-szakellátásra, fekvőbeteg esetében a kórházi ellátásra, megtéríti a betegszállítás és a sürgősségi, életmentő beavatkozások költségeit, s kiterjedhet a baleseti halálra vagy rokkantságra is. A biztosítás díja alapvetően attól függ, hány főre és milyen kockázatokra kiterjedően kötik meg a szerződést.
A sportszövetségek és a klubok jellemzően a csoportos sportbiztosításokat választják. Ezek általában olyan speciális csomagok, melyek élet-, baleset- és egészségbiztosítási elemeket is tartalmaznak. A jégkorong-szövetség például az Allianz Biztosítóval írt alá olyan szerződést, amely minden, a sporttal összefüggésbe hozható sérülésre fedezetet nyújt valamennyi regisztrált, érvényes versenyengedéllyel rendelkező játékosnak, így tehát az utánpótláskorúaknak is. Az összes olyan baleset esetén térítésben részesülnek a hokisok, amely a világ bármely pontján edzésen, hivatalos vagy edzőmérkőzésen, vagy az oda-vissza utazás során következik be. A kártérítés teljes összege a játékosokat illeti, a szövetség nem tart igényt részesedésre. Az aktuális egyezség 2017. augusztus 31-ig szól, s az interneten elérhető, azaz nem titok, hogy például a baleseti eredetű csonttörésért 50 ezer, műtétért 100 ezer forint térítés jár, míg kórházi napi térítés 5000 forint.
Természetesen az alapbiztosítás is segítség a bajba jutóknak. Ám az ebből származó térítés arra nem nyilvánvalóan nem elegendő, hogy élvonalbeli játékos kieső jövedelmét pótolja, és egyéb kiadásait ellensúlyozza. A magyar tornasport egyik legnagyobb reménysége, a jelenleg a Győri AC színeiben versenyző Fehér Nóra ezt a saját bőrén is megtapasztalta. A 15 éves leány – még korábban – a válogatott tagjaként szenvedett térdsérülést nemzetközi versenyen, Ausztriában. Mivel a szakszövetség valamennyi igazolt versenyzőre köt biztosítást, a szakorvosi ellátás és a fizioterápiás kezelés nem került pénzbe. Viszont az utókezelésért, az alternatív gyógymódokért (az élsportolónak nem ugyanolyan rehabilitációra van szüksége, mint az átlagembernek) a szülőknek mélyen zsebbe kellett nyúlniuk.
De ez még így is kedvezőbb helyzet volt az ausztriainál. Nóra édesapjának a munkája miatt a Fehér család ugyanis egy ideig Bécsben élt. A tornászlány az egyik ottani klubban gyakorolt, ám mivel osztrák színekben nem versenyzett, a hátsérülését saját zsebére kellett kezeltetnie. Mindössze annyi kedvezményben részesült, hogy egy fizioterapeuta hölgy féláron fogadta, vagyis 30 eurót számított fel egy félórás kezelésért (ez mai árfolyamon számolva 9200 forint).
„A sportbiztosítási piac gyerekcipőben jár itthon – mondta az egykori válogatott labdarúgó, a manapság a biztosítási szakmában dolgozó Telek András. – Én magam futballisták ügyeivel foglalkozom, és azt tapasztalom, hogy a játékosok döntő többségének csak alapbiztosítása van. Olyanról nem hallottam, hogy bármely klub külön biztosítást kötött volna egy kiemelkedően tehetséges fiataljára, ami nem jelenti azt, hogy ne történhetett volna meg. De semmiképpen sem ez a jellemző. Az egyéni biztosítások díja ráadásul jóval magasabb, mint a csoportosan megkötötteké, s manapság Magyarországon a családok zöme nem engedhet meg magának efféle plusz kiadást. Sokszor példálóznak Németországgal, hogy ott mennyivel tudatosabbak biztosítási kérdésekben az emberek. Szerintem azonban ez elsősorban nem szemléleti, sokkal inkább anyagi kérdés. A sportbiztosítások terén is akkor várható áttörés itthon, ha a családokban megteremtődnek a pénzügyi feltételei.”
Futballkockázatok
A lányok többsége térdsérülést szenved, míg a fiúknál a bokasérülések a gyakoribbak. Az agyrázkódás veszélye is számottevő.
Az utánpótláscsapatok egy szezon alatt körülbelül négy csapattag sérülésére számíthatnak.
A legtöbb sérülés a játékosok ütközése, egy-egy szerencsétlen esés, és a labdával vagy a kapufával történő ütközés következtében keletkezik.
Az alsótest sérülése az esetek 16-29 százalékában a boka és a térd sérülését jelenti.
Az összes sérülés 3-12 százaléka a felsőtestet érinti; a váll, a csukló, a kéz és a könyök sérülése a leggyakoribb.
(Forrás: Pediatrics)
