Denis Suárez koptathatta volna a padot a Bajnokok Ligája-címvédő Barcelonában vagy a katalán klub közreműködésével az Európa-liga serleget elhódító Sevillában. Helyette a játéklehetőséget és a fejlődést választotta. A Villarrealban folytatja.
Nagy-Pál Tamás • Pont került az egész nyáron húzódó ügy végére: elkelt a spanyol futball egyik legnagyobb ígérete.
Illetve Denis Suárez valójában nem is ígéret, ezt a szót csak hazánkban szeretik rásütni még a 21 éves játékosokra is. Szóval a középpályás a Villarreal játékosa lesz, a mindig jól értesült Marca információi szerint négy évre ír alá négymillió euróért.
Suárez azért szeretett volna minden áron váltani, mert a Sevilla bombaerős kerettel rendelkezik az idei szezonban – ami rögtön az európai Szuperkupa-döntőn bizonyított a Barcelona ellen –, így hiába volt tavaly alapember, úgy tűnt, ezúttal jóval kevesebb lehetőséget kap.
A spanyol viszont az amolyan magyaros, „maradok a padon is, ha itt többet fizetnek”-történet helyett váltani szeretett volna. Tudván, hogy ebben a korban nélkülözhetetlen a folyamatos játéklehetőség ahhoz, hogy a legnagyobbak közé emelkedhessen.
Az inkább irányító, de szélsőként is bevethető játékos a Celta Vigóban ismerkedett meg a sportág alapjaival, de 17 évesen felfigyelt rá a Manchester City, és ő az angol klubban folytatta.
Angliában rögtön tehetségnek kiáltották ki, nem sokkal később be is mutatkozhatott a Ligakupában. 18 éves korára az U21-es gárda alapemberévé vált, egyetlen szezonban hat gólt szerzett, és hét gólpasszt osztott ki. Illetve újra pályára léphetett a felnőttek között, szintén a második szánú brit kupasorozatban.
Akkor kereste meg őt a Barcelona.
Napjaink legeredményesebb klubjának nem tudott ellenállni, de a City sem, hiszen a pénzügyi fair play-szabály szellemében (annyi lehet csak a kiadás, amennyi a bevétel) kinek ne jönne jól, ha több mint egymillió fontot fizetnek olyan játékosért, aki még pályára sem lépett a Premier League-ben?
Suárez Spanyolországban villámgyorsan vette fel a ritmust, a másodosztályban vitézkedő B csapat alapembere lett, a kanadai táblázaton összesen 18 pontot termelt egyetlen szezonban, miközben az U19-es válogatott a vezetésével megnyerte az Eb-t.
Egyértelmű volt, hogy még újabb szezon a B csapatban elvesztegetett idő lenne. Sokkal jobb az sem lett volna, ha a katalán kispadot koptatja – márpedig valószínűleg az lett volna a sorsa, hiszen a gránátvörös-kékek minden létező címet begyűjtöttek a következő évben.
Így került a Sevillába és valósággal berobbant a spanyol élvonalba. Alapembere volt annak a gárdának, amely az Atlético Madridtól mindössze két ponttal lemaradva végzett az ötödik helyen, de még ennél is komolyabb dolgot ért el: megnyerte az Európa Ligát – Suárez három góllal járult hozzá a sikerhez.
A Barcelonában vagy a Sevillában is folytathatta volna. Ő viszont inkább az állandó játéklehetőséget és a fejlődést választotta.
Szinte biztos, hogy jól döntött.
És ha az előzőhöz hasonló szezonja lesz, akkor már Európa legnagyobb klubjai sem a kispadra hívják a következő nyáron.