Bravúros ezüstérmet nyert a Katona Renáta, László Luca, Márton Anna, Pusztai Liza összeállítású női kardcsapat a düsseldorfi vívó Európa-bajnokságon, és ezzel jelentőset lépett a tokiói olimpiai kvalifikáció felé.
A fináléban az ellenfél az az Oroszország volt, amelyben két egyéni világbajnok (Pozdnyakova, Velikaja) és egy egyéni olimpiai bajnok (Jegorjan) szerepelt. Szemben a 18 éves Pusztai Lizivel, az Eb-ezüst- és bronzérmes Márton Pankával, és az egyéni rangsor 86. helyén tanyázó Katona Renivel. Az első két harmadban minden úgy történt, ahogy a nap folyamán. Azaz végig az oroszok vezettek. Annyi különbség azonban akadt, hogy a két kör utáni “megszokott hátrány” ezúttal behozhatatlannak tűnt. Az ellenfél ugyanis addigra 30:19-re vezetett. Ekkor már a bravúr kevés volt, csoda kellett volna. Arra azonban ezúttal nem maradt esély, 34:45 lett avége. A csoda helyett örüljünk annak: csodálatosan szerepelt a magyar női kardcsapat! Nyert egy aranyosan fénylő ezüstérmet, és ezzel kinyitotta a kaput Tokió felé.
Gárdos Gábor, a válogatott vezetőedzője: “Természetesen nagyon elégedett és boldog vagyok. Különleges nap volt ez a mai, és nem csak azért, mert a fegyvernem egyik legsikeresebb versenyét zártuk. Igazi csapatot alkottunk, mindenkinek akadt bravúros momentuma a nap folyamán, így lehet kimagasló eredményt elérni! Úgy gondolom, hogy messze vagyunk még az utunk végétől, de tettünk egy nagy lépést felé, és a mai este a felhőtlen örömé! Szeretném megköszönni a munkáját valamennyi vívónak, aki segített a felkészülésnél, nélkülük nem sikerült volna! És természetesen gratulálok valamennyi mester kollégámnak, a válogatott edzőknek, valamint köszönöm a szövetségnek, hogy mindenben támogat bennünket.”
Márton Anna: “Ennek az éremnek még jobban örülök, mint az egyéninek! Lizi utolsó asszói közben nem is néztem, mi történik a páston, csak félig zokogva szurkoltam, hogy sikerüljön. Mindig is hittem abban, hogy több van ebben a csapatban, mint amit az utóbbi időben elértünk. Nagyszerű érzés, hogy ezt most bebizonyítottuk! Két célunk van: a minél jobb világbajnoki szereplés otthon, és az olimpiai kvalifikáció. Hiszek mindkettőben!”
Pusztai Liza: “Reggel elég kedvetlenül ébredtem, nem sok jó dolog történt velem az elmúlt napokban, ráadásul előző este a kezemre csuktam az ajtót… Aztán ahogy pástra léptem, minden bajom elmúlt, élveztem a vívást, élveztem, hogy egy csapatot alkotunk. A befejezéseknél Harlantól jobban tartottam, mint Brunet-től, annak ellenére, hogy az ukránnal szemben volt nagyobb előnyöm. Boldog vagyok, hogy mindkétszer sikerült. Jöhet a budapesti világbajnokság, és ki fogunk együtt jutni az olimpiára!”
Katona Renáta: “Nagyon boldog vagyok! Nyertünk már Világkupa-ezüstérmet ezzel a csapattal, de ez egészen más érzés. Mindenki akarta ezt a sikert. Amikor Komascsuk ellen pástra léptem, csak azt éreztem, hogy meg kell csinálnom. Pályafutásom eddigi legnagyobb sikerének örülhetek, és hiszem, hogy nem ez lesz a végállomás.”
László Luca: “Egész nap egyetlen tust sem kaptam, úgyhogy elégedett vagyok. A viccet félretéve, ez azt jelentette, hogy mindenki jól vívott, és nagyon büszke vagyok arra, hogy tagja lehetek ennek a csapatnak! A csatakiáltásunk is segített: gulla, gulla!!!”
Forrás, fotó: hunfencing.hu
