Kimi Räikkönen (Forrás: Moy / XPB Images)
• A Ferrari a mechanikai tapadásában bízhat leginkább – a motorfejlesztésében a Mercedes ellen aligha.
• Lapos hátsó szárnyával már erős lehet a Williams, de gondjuk akadhat a gumimelegítéssel.
• A Lotus és a Force India megint a végsebességével támad, akárcsak Spában.
• Kicsi az esély egy Red Bull top 5-re – pedig Ricciardo és Kvjat is nagyon jól megy itt.
• Ugyanúgy a gyengén töltő MGU-H foghatja vissza a McLarent, mint Belgiumban.
Mercedes
Lewis Hamilton két hete minden téren meggyőző teljesítménnyel rukkolt elő a nyári szünetet követő első versenyhétvégén. Bár az új rajtprocedúrára egyesek elsőre jobban ráéreztek, mint ő, Nico Rosberghez képest a brit is kiválóan kezelte a helyzetet. Ami az új édesapát illeti, Rosberg nem engedhet meg magának még egy olyan pocsék indulást, mint Spában, figyelembe véve, hogy Monzában nagyságrendekkel nagyobb a rajtvonaltól az első kanyarig tartó távolság és ezzel együtt a piros lámpák kialvásánál potenciálisan bukható pozíciók száma is. Apropó, apaság! Egy gyermek születése minden ember életében jelentős esemény, a következő időszak egyik nagy kérdése pedig az, hogy ez pszichológiailag (ill. az esetleges kialvatlanságon keresztül fizikailag) milyen hatással lesz Rosberg teljesítményére. A bajnokcsapat autóit Olaszországban – a vélhetően lapos szárnyakkal is remek aerodinamikán kívül – elsősorban az érezhető végsebesség-előnnyel rendelkező, ill. állítólag mind a hét maradék zseton felhasználásával továbbfejlesztett Mercedes-erőforrások repíthetik a győzelembe. Lényeges, hogy az új specifikációjú egységeket a hírek szerint egyelőre csak a gyári csapat pilótái használhatják majd. Az első képek alapján Hamiltonék nem csupán a két hete látott közepes leszorítóerős, hanem az alacsony leszorítóerős hátsó szárnyukat is átszabták tavalyhoz képest.
Daniel Ricciardo (Fotó: Charniaux / XPB Images)
Red Bull
Az energiaital-gyárosok hétvégéje a tervezett erőforrás-cserék következtében eleve hendikeppel indul, de ismerve a Renault-motorok jelenleg minimum 55-60 lóerőre becsült teljesítményhátrányát, még az erős pontszerző pozíciók (kb. 4-7. hely) megszerzése is nehéz feladatnak ígérkezik. Tavaly végül sikerült nekik (két autójuk a 4-5. helyen ért célba), ám akkor sem rajtbüntetést nem kaptak, sem a középmezőny nem volt olyan szoros, mint most – sőt, talán még a Renault is jobb helyzetben volt, mint idén. Mindennek fényében külön balszerencse, hogy versenyzőik a jelek szerint éppen ezt a pályát érzik kivételesen jól – ki ne emlékezne Daniel Ricciardo tavalyi sorozatos előzéseire és remek tempójára, ráadásul az ausztrál már 2013-ban is remek védőjátékkal szerzett itt pontot. Danyiil Kvjat is monstre etapokat produkált egy évvel ezelőtt, mielőtt fékhiba miatt visszaesett a mezőnyben, ill. sikert sikerre halmozott az alsóbb géposztályokban.
Williams
Ahogy azt vártuk, Bottasék a többiekénél sokkal meredekebb szárnyaikkal a hosszú egyenesek ellenére sem nyújtottak kiemelkedőt Spában. Monzára azért már ők is külön aero-csomaggal készülnek (tavaly is azzal készültek), így tehát itt ettől akár már megint harcba is szállhatnának a dobogóért. Igaz, hogy a silverstone-i javítócsomagjuk rontott az FW37-es korábban remek aero-hatékonyságán, ám megfelelően megvágott légterelőkkel ez a hatás ellensúlyozható – ez ügyben az időmérőn elért végsebességek lesznek az irányadóak (a péntekiek nem, mivel a Williams aznap általában kiugróan letekert erőforrásokkal fut). Nagyobb gond, hogy Spában vasárnap ismét előjöttek a magas működési tartományú lágy keveréken tapasztalt gumimelegítési problémáik, amik korábban csak a nagy mechanikai tapadást igénylő Monacóban jelentettek gondot. Monzában szintén kulcsszerepet kap a mechanikai tapadás, a gumiknak pedig ugyanúgy van idejük lehűlni az egyenesekben, mint Belgiumban – ha a baj ismét felüti a fejét, akkor az akár a Williams hétvégéjébe kerülhet. Bár két versenyzőjük közül tavaly Felipe Massa állhatott itt dobogóra, Valtteri Bottas egész hétvégén gyorsabb volt nála, és csak az elrontott rajtja miatt lett 4.
Ferrari
A hazájában pályára lépő gárda csendben, a várakozásokat hűtve készülődik az Olasz Nagydíjra, miközben idén valójában jó néhány tényező mellettük szól. Mindenekelőtt az idei Ferrari-erőforrás sokkal erősebb, mint a tavalyi volt, és bár a végsebességek terén még elmarad a Mercedestől, a sok lassú kanyarból való kigyorsítást igénylő pályákon mutatott jó tempó alapján (Melbourne, Monaco, Montreal, Hungaroring) a gyorsulása remek lehet – ez pedig a sikánok kijáratánál Monzában is jól jöhet még. Ennek tetejébe érkezik a csapat ide időzített, állítólag három zsetonba kerülő motorfejlesztése – bár könnyen lehet, hogy ahogy a kanadai javításokét, úgy az itteniek hatását is szinte lenullázza majd a Mercedes egyazon hétvégére időzített fejlesztése. A lassú kanyarokkal tűzdelt pályákon mutatott jó teljesítmény másik okának egyébként az SF15-T kiváló mechanikai tapadása tűnik – James Allison idénre, Kimi Räikkönen nagy örömére, bizonyíthatóan átdolgozta az autó első és hátsó felfüggesztését, mechanikai tapadás szempontjából pedig már a Lotusai sem voltak utolsók. A maranellóiak első ránézésre a közvetlen ellenfelekénél kicsivel meredekebb hátsó szárnyakkal készülnek, vélhetően némileg ellensúlyozandó a középgyors-gyors kanyarokban várható hátrányukat.
Fernando Alonso (Fotó: xpb.cc)
McLaren
Miután a wokingiak részéről itt is közel ugyanolyan elégtelennek bizonyulhat az ERS segítségével visszanyert energia, mint Spában (itt az MGU-K e tekintetben ugyan többet tud dolgozni, ám az igényekhez képest ez is kevés), ezért a két héttel ezelőtti legjelentősebb hátráltató tényező, a gyenge ERS-teljesítmény ezúttal is akadályozza majd őket – ennek megfelelően Monzában a spái motorfejlesztés ellenére tehát „nettóban” szintén nem erősödnek majd a Honda-erőforrások. A McLaren az első képek alapján mindenkinél kevesebb leszorítóerőt generáló, extrém lapos hátsó szárnnyal próbál kompenzálni, hogy legalább részben javítsa Alonsóék végsebességét. A csapatnál a hétvége előtt egyébiránt mindkét autónál újabb erőforrás-cserére szavaztak, tehát az újabb utolsó soros indulás – hacsak a Red Bull alul nem múlja őket – szinte garantált. Összességében ezúttal is rendkívül szenvedős verseny elé néznek.
Force India
A VJM08-asok két hete gyakorlatilag mindenkit állva hagytak a spái pálya szinte csak padlógázas szakaszokból álló első és utolsó szektorában, miközben aránylag meredek szárnyakkal tetszelegtek – mindez igen jó aero-hatékonyságra (leszorítóerő/légellenállás-hányadosra) utal, ami legalább akkora pozitívum lehet Monzára nézve, mint amekkora volt Spára. Az autó ezen felül lényegesen gyorsabb volt a lágyabbik gumin, mint a keményebbiken, megerősítve azt a várakozást, miszerint a kasztni megtartotta az elődjének azt a tulajdonságát, hogy jobban szereti a lágyabb keverékeket. Ennek fényében a Force India húzhatja az egyik legnagyobb hasznot belőle, hogy a Pirelli a tavalyinál lágyabb gumikiosztással érkezett olaszhonba. Két hete Sergio Pérez szállította a pontokat, miközben Nico Hülkenberget műszaki hiba sújtotta. A mexikói ezzel folytatta azt a mintegy az egész pályafutását átívelő trendet, hogy időről-időre kiugró eredményeket ér el, miközben igazán sosem dominálja a többnyire következetesebb csapattársát. Hülkenberg mellett konkrétan szinte egész évben másodhegedűst játszik tempó terén, mégis övé a csapat idei messze legjobb eredménye, és most éppen a bajnokságban is ő áll előrébb.
Toro Rosso
A toro rossósok szintén embert próbáló hétvégére készülhetnek, miután itt még azok a középgyors-gyors kanyarok is jórészt hiányoznak, amelyek Spában még megvoltak és amelyekben Verstappenék ellensúlyozhatják az egyenesekben összeszedett hátrányuk egy részét. Az STR10-es ugyanis, amint azt már többször is bizonyította, inkább az aero-, avagy leszorítóerő-igényes gyors kanyarokban kiugróan erős, mintsem a mechanikai tapadást igénylő lassúakban. A csapat már két hete is alig-alig tudta tartani a középmezőny tempóját (különösen a közepes keveréken; Max Verstappen a verseny végi felkapaszkodását új gumikkal vitte véghez), itt előreláthatólag még nehezebb dolguk lesz. Carlos Sainz nem győzi hangsúlyozni, hogy csakis az elképesztő pechszériája miatt nem szállítja az eredményeket, és bár a kérdéses legutóbbi négy futam során végig rosszabb tempóval bírt, mint a csapattársa, ettől függetlenül egyrészt kétszer (talán háromszor) valóban pontot szerzett volna, másrészt sokkal kevesebbet hibázott, mint a holland, harmadrészt pedig egy alkalommal még a bokszfal sem volt fair vele szemben (Hungaroring). Az, hogy itt az idei ötödik motor használatba vétele miatt eleve tíz rajthelyes büntetéssel indul, a fenti megpróbáltatásokhoz képest semmiség. Ami Verstappent illeti, ő életében először versenyez majd Monzában, ám tekintve, hogy más, számára új pályákat milyen gyorsan megtanult, ebből aligha származik majd hátránya.
Romain Grosjean (Fotó: Moy / XPB Images)
Lotus
A komoly pénzügyi gondokkal küszködő középcsapatnál első ránézésre kissé paradox módon joggal reménykedhetnek egy újabb nagyszerű teljesítményben. Az enstone-iak idén mindkét közepes leszorítóerős pályán (Montreal, Spa) kiváló tempót futottak, a végsebesség-listákon pedig mindkétszer közel ugyanolyan jól teljesítettek, mint a Force India. Az utóbbi alakulattal való hasonlóságok listája azonban ezzel még nem ér véget: legutóbb Grosjeanék is a többieknél több leszorítóerővel futottak, csaknem annyival, mint amennyivel a nagy leszorítóerős pályákon szoktak – más szóval ilyen szempontból bennük is több tartalék van, mint másokban; érdemes lesz figyelni őket (meg Hülkenbergéket) az első szektorban. Romain Grosjean Spában a 2013-as önmagát idézte a könyörtelenül jó tempójával és teljesítményével – a versenymérnöke szerint élete egyik legnagyszerűbb futamát teljesítette –, a dobogó pedig könnyedén extra motivációt adhat neki (ahogy pl. Hülkenbergnek a Le Mans-i győzelem). Ezen a hétvégén mindennek ellenére megint kénytelen lesz átadni a helyét Jolyon Palmernek az első edzésen.
Manor
A jelenleg az angliai Dinningtonban székelő istálló az első felvételek alapján még ide sem készül a szokásosnál laposabb hátsó szárnyakkal – jóllehet tavaly megtették, és meglepő lenne, ha legalább próbaképpen nem futnának velük. A leszorítóerő hangsúlyozása mindazonáltal esetükben több szempontból is logikus lépésnek tűnik. Figyelembe véve, hogy a 2014-es Ferrari-motorjaikkal sehol máshol nem kerülhetnek akkora hátrányba az egyenesekben, mint itt, elvileg kifizetődő húzás lehet a kanyarsebességekre koncentrálni, amelyek terén így a silverstone-i javítócsomagjuk előnyeit is kompromisszum-mentesen élvezhetik.
Sauber
Nasrék nagy árat fizethettek érte, hogy Spában részben végül mégis megmaradtak a nagy leszorítóerős aero-csomagjuknál (csak az első szárnyuk volt új), hiszen a meredek légterelők keltette légellenállás minden bizonnyal hozzájárult a várakozásokkal ellentétben ismét gyenge versenytempójukhoz. Nos, most pénteken már bevallottan kipróbálnak egy lapos hátsó szárnyat is – ezzel pedig a Ferrari montreali motorfejlesztésével felszerelt erőforrások ereje is többet nyomhat náluk a latba. Arról egyelőre nincsenek információink, hogy a maranellóiak monzai motorfejlesztését is megkapják-e, és ha igen, akkor mikor.
Varga Csaba
