Hajnalban tért haza a Portugáliából az ifjúsági és U23-as világbajnokságon szenzációsan szerepelt kajak-kenu válogatott. Rendkívül álmos tekintettel ugyan, de mosolygós-boldog aranyérmesek landoltak.
reb • Kevéssel hajnali négy óra előtt ugrásszerűen megnőtt az egy négyzetméterre jutó aranyérmesek száma a Liszt Ferenc repülőtéren, hiszen Lisszabonból akkor érkezett meg az igencsak álmos, de boldog magyar küldöttség nagyobb része az ifjúsági és U23-as kajak-kenu világbajnokságról.
Úgy hihettük, hogy egy éve felülmúlhatatlan mérleget produkált Szegeden a társaság, amely 15 érmet szerzett (10 arany-, 3 ezüst- és 2 bronzérem), most azonban azt is sikerült „überelni” a 10-3-5-ös gyűjteménnyel.
„Nem tudom, ki gondolta volna, hogy sikerül jobban szerepelnünk, mint tavaly – mondja Hüttner Csaba utánpótlás-vezetőedző, akin szintén látszik, nem sokat pihent hazafele. – Az olyan kis országnak, mint a miénk, szerintem csodaszámba megy minden hasonló teljesítmény, talán nem is tartható a produkció.”
Csabai Edvin, a szövetség szakmai igazgatója szerint okkal reménykedtek a kiemelkedő eredménysorban, a jelenlegi korosztály tagjai ugyanis a korábbi generációk képviselőihez hasonlóan tehetségesek, ráadásul a tavalyi sikerkovácsok ezúttal is lapátot ragadtak.
Még az aranyérmesek nevét is hosszú lenne felsorolni, a teljesség igénye nélkül emeljük ki a világbajnoki és Eb-első győri, U23-as korosztályba tartozó kenust, Takács Kincsőt, aki 200 és 500 m-en is nyert. A klubtárs kajakos, a 16 éves Homonnai Luca szintén képes volt a duplázásra. A felnőttek között a háromszoros olimpiai bajnok Douchev-Janics Natasával versenyző ígéret kedves csokorral és plüssfigurával a kezében nyilatkozott feldobottan a vb-ről.
„Többé-kevésbé vagyok elégedett, hiszen azért sok összetevőn kell még javítani. De ez a jó, mert így még jobb lehetek – mondja az egyik fináléban két, a másikban egy tizedmásodperccel diadalmaskodó Homonnai. – A rövidebb távon éreztem, hogy győztem, de ötszázon a második oldalra figyeltem, és csak a végén jöttem rá, hogy a dán lány utolért, ezért is rúgtam be kétszer célba a hajót.”
Az éjszakai utazás miatt a kajakos még keverte a mát és a tegnapot, de a lényeg: a hétfői pihenő után folytatódik a felkészülés a milánói felnőtt-világbajnokságra.
Könnyebb helyzetben van az Algyő SE versenyzője, Kopasz Bálint, aki az ifjúságiak között, K1 1000 méteren mindenki által kiemelkedőnek tartott sikert aratott – Hüttner külön dicsérte, hogy újabb település kapcsolódott be a sportág hazai vérkeringésébe –, hiszen rá jobbára szabadság vár.
„Ez volt az első nagy versenyem, kicsit szürreális volt, hogy a dobogó tetején állok, pedig a inkább csak az első hat közé vártam magam. Akkor talán el sem hittem, mi történt, de azóta már felfogtam. A hét végi ifjúsági bajnokságon még indulok, aztán pihenő következik. Hegyekbe megyek, ott kapcsolódom ki.”
Hüttner annak is tulajdonítja a párját ritkító szereplést, hogy a sportág jól gazdálkodott az államtól kapott kiemelt támogatással. Az infrastruktúra-fejlesztésnek köszönhetően előreléptek az egyesületek, s egyre többen kezdenek kajakozni, kenuzni. Márpedig ha adott a bázis, akkor a piramis csúcsával is minden rendben lesz.
Magyarország 10-3-5 éremkollekcióval zárt, a fehéroroszok négy-négy első és második
hellyel zártak, azaz, egyik ellenfél sem tudott labdába rúgni. S hogy mit szólnak a riválisok a megdöbbentő fölényhez?
„Csodájára járnak az eredményeinknek, melegen gratulálnak, és persze kérdezgetik, hogy mi a sikerünk titka” – mondja Hüttner, akinek a szavait Csabai azzal egészíti ki, hogy „alapvetően nagy tisztelet övezi a magyarokat, s annak ellenére, hogy egyre több ország képviselője állhat a dobogóra, egyedüliként a mieink képesek stabilan az éremhalmozásra.”
Honlapunk bővebb összefoglalót közölt a szombati és vasárnapi döntőkről.