Daniel Ricciardo (Forrás: Charniaux / XPB Images)
• A Red Bullnál Ricciardóé, a Ferrarinál Vettelé lehetett a jobb egykörös tempó (is), ám egyikük sem tudta kiautózni.
• Hamiltonban is biztosan maradt idő, de ez vélhetően nem elég a pole-hoz – csak az, ha többet altatott.
• Mégsem tűnik olyan rossznak a Mercedes gumikopása.
• Alonso 0,3 mp-et jósol a 7-14. hely közé – a Force India-McLaren-Williams-Toro Rosso négyes nyolc pilótája között dőlhet el.
• Button a régebbi motor mellett kevesebb leszorítóerővel is futott.
A pálya hőmérséklete az esti programnak megfelelően folyamatosan csökkent az edzések folyamán – valamivel 40°C alattiról valamivel 30°C felettire, ami már csaknem megegyezett a levegő hőmérsékletével.
Az imigyen átlagosan meleg aszfalt tehát nem növelte jelentősen a gumikopást, nem így a hatalmas hosszanti irányú terhelés a gyors egymásutánban érkező lassú kanyarokban, valamint rendkívül érdes pályafelület. A terhelést tovább növelte, hogy a kör számos részét újraaszfaltozták – az átalakított 11-13-as kanyarokon kívül az 5-ös, a 8-10-es, valamint a 14-16-os kanyarokat is –, ami a korábbiaknál nagyobb tapadást biztosított. (A kicsit gyorsabbá váló vonalvezetésen kívül ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy alaposan megjavították a 2014-es pénteki legjobb köridőt.)
Ez volt az első olyan alkalom idén, hogy az új szerkezetű és keverékű szuperlágy gumik nem tanúsítottak érdemben hosszabb élettartamot a nehéz autós etapokon, mint tavaly. Valójában, a grafikonokat elnézve, az tűnik valószínűnek, hogy szerencsésen érkező biztonsági autó(k) nélkül a tavalyihoz hasonlóan idén is a három kerékcsere lesz a leggyorsabb gumistratégia a vasárnapi futamon. A tartósabb szuperlágy keverék ugyan elméletileg a kettő mellett szól, a megnövekedett tempó azonban mégis a három felé tolja az egyensúlyt.
Szintén az utóbbi felé billenti a mérleget, hogy a szuperlágy és a lágy keverék közti – a vártnál kisebb, ám az átlagosnál nagyobb – 1,3-1,6 mp-es különbség okán a szokásosnál könnyebb lehet egy korábbi kiállással a másik elé vágni, ami természeténél fogva előrébb hozza a tervezett bokszlátogatások (különösen az elsők) idejét. Ami miatt egyesek mégis két cserére szavazhatnak, az a szezon legnagyobb bokszkiállás miatti idővesztesége, valamint a szűken mért előzési lehetőségek miatt a pályán elfoglalt pozíció fontossága.
A két keverék közti nagy differencia egyébként ezúttal szokatlanul szoros mezőnnyel párosul, vagyis elképzelhető, hogy itt még a leggyorsabbaknak is fel kell majd tenniük a szuperlágyat a Q1-ben – ezt viszont három kiállást és három opciós etapot feltételezve a gyors riválisok miatt vélhetően mindenképpen el akarják majd kerülni, ha csak egy mód van rá…
Egy fél mondat erejéig visszatérve még a körülményekre, bár a nyitónap végül száraz maradt, az még mindig nincs kizárva, hogy a harmadik edzésre érkezik némi csapadék.
Hosszú etapok
A vonalakat az egyes versenyzők nehéz autóval futott köridői rajzolják ki (etap eleji/végi lassú körök nélkül). Az ilyen grafikonok közelítik a legjobban a várható versenytempókat és a gumikopás mértékét.
Az élcsapatok versenyzői közül az első ábrázolt etapja Kimi Räikkönen kivételével mindenkinek szuperlágy keverékes etap – viszont alig 3 kör után a finn is váltott, és a nehéz autós programja javarészében ő is a szuperlágyon autózott.
Az adatok alapján a Ferrari és a Red Bull pénteken körönként kb. 0,5-1 mp-cel jobb hosszú tempóra volt képes, mint a Mercedes, miközben a gumikopásuk az utóbbihoz képest egy kicsit kedvezőbbnek bizonyult. Az utolsó alkalommal, amikor valaki hasonló előnnyel bírt Hamiltonék előtt az első napon (Szahírban), akkor a brackley-ieknek teljesen át kellett szabniuk a beállításaikat, hogy vasárnapra visszaszerezzenek valamennyit a tempóelőnyükből. Ugyanakkor az nem valószínű, hogy a fenti előny most teljes egészében valós az ellenfelek részéről: sanszosabb, hogy a Mercedesek valamivel több benzinnel futottak (nem mindenki a verseny eleji, teljesen telitankos körülményeket szimulálja ilyenkor), ami részben megmagyarázná a W06-osok kicsivel nagyobb gumikopását is. Érdekesség viszont, hogy Lewis Hamiltonnak eredetileg 1:51 tetejét adtak ki célidőnek, amit a brit előbb túlteljesített, majd képtelen volt tartani – előbbi is hozzájárulhatott a komolyabbnak tűnő tapadásvesztéshez. Akárhogy is, még ha a bajnoki éllovasok többet is altattak, mint a másik két gárda, a méretes hátrányuk alapján annyit szinte biztosan nem, hogy sétagalopp legyen számukra a futam; a verseny ezúttal valóban szorosabbnak tűnik a szokásosnál.
Látványosak a csapaton belüli eltérések is – Nico Rosberg bevallottan rossz irányba indult a beállításokkal a második edzésen, ezért szedhetett össze még Hamiltonhoz képest is méretes hátrányt, de a Ferrarinál és a Red Bullnál is egyértelmű előny mutatkozik az egyik versenyzőnél, rendre Sebastian Vettelnél és Daniel Ricciardónál.
A középmezőny tagjai közül Valtteri Bottas, Max Verstappen, Pastor Maldonado és a Sauberek első ábrázolt etapjai lágy keverékes etapok, a többieké mind szuperlágyas. Itt Marcus Ericsson a kakukktojás: a sauberes 3 kör után már szintén a lágyabb abroncsokon körözött.
Rob Smedley szerint az edzések alapján a Williams újításai jobbára beváltak, ám így is lassabbak, mint általában – az adatokat elnézve annyival, hogy ezúttal nem csupán a szokásosan letekert erőforrásaik miatt szerepelhetnek a középmezőnyben. Bottas szavait tekintve elsősorban a szuperlágy keverékkel akadtak gondjaik, és valóban: Felipe Massa alól olyan gyorsan fogyott az opciós gumi, hogy finn csapattársa gyakorlatilag a keményebbik keveréken is jobb tempót tudott futni nála. Azt azért gyanítjuk, hogy mire komolyra fordul a dolog, addigra felkapaszkodnak majd az ábrázolt boly elejére.
A következő három csapatot, ha lehet még kevesebb választotta el egymástól pénteken, mint Vetteléket az élen. A Force Indiák és a szintén előbb a szuperlágyon kiguruló Carlos Sainz közel azonos hosszú tempót autóztak, és Jenson Button szavaiból ítélve – bár az adatok mást mutatnak – a McLaren sem lehet túl messze tőlük nehéz autóval.
A wokingiaknál a brit ugyan egyértelműen gyengébbnek bizonyult, mint Fernando Alonso, ám ő nyereg nélkül, azaz kevesebb leszorítóerővel, valamint ma még bevallottan egy régebbi – vélhetően Spa előtti, azaz gyengébb – motorral körözött. Mindennek ellenére Button a kocsi egyensúlyával is kevésbé volt elégedett, mint a spanyol, tehát a hátránya egy része valósnak tűnik. A Force Indiánál egy leheletnyivel úgy is Nico Hülkenberg látszott gyorsabbnak, hogy a német kifejezetten elégedetlen volt a hosszú etapjaival.
A Lotusnál tehát egyedül Romain Grosjean futott a szuperlágy keveréken, és a francia nagyjából a McLaren mutatott tempóját tudta hozni – baljós előjel azonban, hogy ezzel egyben csak annyira volt gyors, mint a Toro Rossó-s Verstappen a keményebbik gumin…
A sauberesek között akkora volt a tempókülönbség, hogy nem lennénk meglepve, ha az egyikük – Felipe Nasr – lényegesen kevesebb üzemanyaggal körözött volna, mint a másikuk, különösen figyelembe véve, hogy a hinwilliek már a téli tesztek során is előszeretettel éltek ezzel a takikával. Mindazonáltal Marcus Ericsson hosszú etapjai sem maradtak el túlságosan a többiekétől, amiből kiindulva a svájciak javítócsomagja egyértelmű fejlődést jelent számukra a régi aerodinamikához képest.
Legjobb szektoridők
Az egyes versenyzők legjobb szektoridői. Az ezekből összerakott legjobb köridők jobban közelítik a várható időmérős tempókat, mint a ténylegesen megfutott leggyorsabb körök, mivel rendszerint képesek kiszűrni az esetleges hibákat.
Bár a kombinált legjobbak nem mutatják, a Red Bullnál egyik versenyző sem futott tiszta kört: Ricciardónak csak az első két részideje volt az, hiszen Vettel csúnyán feltartotta őt a harmadik szektorban, Danyiil Kvjat pedig eleve a második gyorskörével szerepel a listán, miután az elsőn, csapattársához hasonlóan, őt is feltartották. Érdekesség, hogy az első két szektorban az ausztrál jelentősen gyorsabb volt, mint az orosz, azaz kettejük közül gyaníthatóan az övé volt a jobb tempó – ami Kvjat szinte teljesen kihagyott első edzése fényében nem lenne meglepő. Kettejük együttes kombinált ideje 1:45,984, amely már csaknem 0,5 mp-cel jobb Hamiltonénál.
Igen ám, de Hamilton köre sem tükrözi a Mercedes teljes pénteki potenciálját, hiszen az első gyorsköre első kanyarjának elfékezése után a brit, Kvjathoz hasonlóan, csupán második nekifutásra, tehát kopottabb gumikon regisztrálta a táblázatban is szereplő idejét. Az Ezüstnyilak hátránya így aztán biztosan kisebb a fenti deficitnél, és Hamilton még harcban lehet a pole-ért, ha a brackley-iek valóban többet altattak, mint a többiek.
Mindennek tetejébe még Vettel is joggal volt elégedetlen a maga körével; a ferraris az első és az utolsó szektorban is közel 0,2 mp-et veszített Räikkönenhez képest – és ha a hosszú tempójukból indulunk ki, akkor a németben még a finn-nél is több van.
Rosberg az adatok alapján főleg a középső szektorban kapott ki Hamiltontól, ami – tekintve, hogy a másik kettőben nagyobb súlya van a középgyors kanyaroknak – azt sugallja, hogy a német egy keményebb mechanikai beállítást ítélt „rossz iránynak” a nap végén.
Általánosságban látható, hogy a Red Bullok csak a második és a harmadik szektorban virulnak – de ott nagyon –, miközben a Ferrarik és a Mercedesek a leghosszabb egyenest tartalmazó elsőben is gyorsak tudnak lenni.
A középmezőnyből egy körön egyelőre egyértelműen a Force India van a legjobb formában – a legközelebbi üldözőjük a McLaren lehet, és Button szerint Pérezék egy körön kétségkívül jobbak náluk. Érdekesség, hogy a silverstone-iaknál a hosszú etapokon Hülkenbergnél, egy körön viszont eddig egyértelműen Sergio Péreznél van az előny. Amikor végre megkapja az új motorját, akkor elvileg egyébként Button is felzárkózhat ehhez a bolyhoz, illetőleg nagyjából ide várjuk Massáékat is, miután a Williamsnél is szabadjára eresztik az összes lóerőt.
Ha igazolódnak a fenti várakozások, úgy a Toro Rosso akár ki is szorulhat a top 10-ből, jóllehet, a faenzaiakban vélhetően jóval több van annál, mint amit a nyitónapon mutattak – ne feledjük, hogy Max Verstappen „nem érezte” annyira a szuperlágy gumikat az időmérő-szimulációján, és a defekt miatti sérülések javítását követően Carlos Sainz is rettenetesen szedett-vedett kört futott. Alonso szerint a 7. és a 14. helyezettet – ahova az iménti négy csapat pilótáit várjuk – alig 0,3-0,4 mp fogja majd csak elválasztani a kvalifikáció végén, tehát a középmezőnynek ez a része továbbra is roppant szorosnak ígérkezik.
Ami a Lotust illeti, Grosjean forgalomra panaszkodott a leggyorsabb körén, ám a kombinált legjobbja alapján sem került volna sokkal előrébb. (Maldonado minden egyes szuperlágy keverékes próbálkozását elrontotta, az ő legjobb ideje tehát lágy keveréken megfutott idő.) Mindezt egyben azt is jelenti, hogy a Sauberek akár fel is vehetik velük a versenyt egy körön (is), azaz – ha a pénteken mögöttük végző, de végül előbbre várt Buttont, Bottast és Sainzot nem számítjuk – a hinwilliek egyik autója önerőből is ott lehet majd a Q2-ben.
A Manornál egyik versenyző sem futott időmérő-szimulációt. Will Stevens a korai balesete miatt, Alexander Rossi pedig inkább egy nyúlfarknyi nehéz autós etapra használta a második edzés végi szűkös idejét.
Végsebességek
Az egyes versenyzők által a nap során elért legmagasabb sebességről rendelkezésre álló adatok.
A végsebesség-lista élén még ezen az egyáltalán nem motorerő-érzékeny pályán is a nyolc Mercedes-motorral hajtott autót találjuk, akik ennek megfelelően jobbára erős első részidőket is tettek le az asztalra pénteken.
Mindaddig azonban, amíg a mezőny második fele is belátható közelségbe – kb. 5-10 km/h-n belülre – kerül a fenti nevekhez képest, addig a csúcssebességeken nem nagyon fog múlni az előzés (legfeljebb a vonalvezetésen). Ez utóbbi szombat estére mindenképpen kiderül.
A sor vége felé valószínűleg megint a McLareneket találjuk, tekintve, hogy a legjobb részidők alapján Alonsóék – a Red Bullokhoz hasonlóan – a gyorsabb első szektorban szenvednek a leginkább a tempójukkal.
Varga Csaba
