A terhes nőkben már a cukorbetegség küszöbét el nem érő vércukorszint-emelkedés is növeli a magzat szívfejlődési rendellenességeinek kockázatát – állapították meg az amerikai Stanford Egyetem kutatói.
Diabéteszes kismamákban már korábban kimutatták ezt a kapcsolatot, de a Stanford Egyetem orvosi fakultásának kutatói első alkalommal bizonyították, hogy a fokozott kockázat a cukorbetegség küszöbértékénél alacsonyabb, de a normálisnál már magasabb vércukorszinttel rendelkező terhes nők magzataira is vonatkozik.
A Stanford kutatói a terhesség harmadik trimeszterében vett vérmintákat elemeztek, amelyek 277 kaliforniai nőtől származtak. Közülük 180-an egészséges szívű gyermekeket hoztak világra, a többiek gyermekei azonban születésükkor két súlyos szívfejlődési rendellenesség valamelyikében szenvedtek.
A 97 beteg gyermek közül 55-nél úgynevezett Fallot-tetralógiát diagnosztizáltak. A fennmaradó 42 újszülött oxigénellátási problémáit a szívet elhagyó nagyverőerek helycseréje, úgynevezett dextrotranszpozíció okozta.
Az utólagos elemzés kimutatta, hogy azoknak a nőknek, akik később Fallot-tetralógiában szenvedő babát szültek, átlagosan magasabb volt a vércukorszintjük a mérés időpontjában, mint az egészséges babát viselőké. A dextrotranszpozícióval született babák esetében ilyen összefüggést a vércukorszinttel nem találtak, viszont az ő mamáiknak a terhesség alatti inzulinszintje volt a normálisnál jóval magasabb.
A tudósok matematikai modellt állítottak fel a két lehetséges rizikófaktor – a magas vércukor-, illetve inzulinszint – hatásának kimutatására, amelyben az egyéb szóba jöhető hatótényezőket – úgymint az anyai életkort, az etnikai hovatartozást, és a korábbi kórtörténetben szereplő diabéteszt – is figyelembe vették. A modell megerősítette az emelkedett vércukorszint és a Fallot-tetralógia közti kapcsolatot, ám az inzulinszinttel való összefüggést egyik rendellenesség esetében sem igazolta.
„Azért tartom izgalmasnak ezeket az eredményeket, mert végre kapcsolatot keresnek az anyai szervezet élettani folyamatai és a veleszületett szívbetegségek kialakulása között” – magyarázza a tanulmányt jegyző James Priest, a Stanford gyermekkardiológus kutatója – „Az esetek többségében fogalmunk sincs, mitől születik egy baba hibás szívvel. Ezen szeretnék változtatni.”
A teljes cikket az origo.hu oldalán olvashatja.
