Szinte átmenet nélkül megérkezett a kora nyári meleg, ami önmagában megviselheti az arra érzékeny szervezetet. Ilyenkor a különböző növények, a korán virágzó fák tömegével bocsátják pollenjeiket a levegőbe, mely az immunrendszer túlzott reakciója nyomán allergiás tünetek, panaszok kialakulásához vezethet. Az allergia diagnózisa és mielőbbi kezelése elengedhetetlenül fontos. De honnan tudjuk meg, hogy mi magunk, vagy gyermekünk pontosan mire és milyen súlyosan allergiás? Meg lehet-e előzni a súlyosabb allergiás reakciókat?
Jellemző tünetek
A szervezet mindenképpen jelez – mondja Dr. Csáki Csilla, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet allergológus szakorvosa. Jellemző allergiás tünetek a vizes orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, szemviszketés, könnyezés, esetleg a visszatérő köhögés, bizonyos ételek fogyasztása után viszkető kiütések, ekcéma, olykor hasmenés, s a mindezekkel gyakran együtt járó éjszakai, nyugtalan alvás, amely az egész családot megviseli.
Allergének:
- a levegőben szálló pollenek
- az állati szőrök (leginkább a macskaszőr),
- a fűtés szezonban és főként éjjel tüneteket okozó poratka,
- az egész évben jelen lévő penészgomba
- méh- darázsméreg
- élelmiszerek (plusz a bennük levő adalékanyagok, színezékek, ízfokozók)
- gyógyszerek
- kozmetikumok, vegyszerek, fémek
Új vizsgálati módszer – ma már egyetlen vérvétel elég a diagnózishoz!
Nagyon fontos minél előbb kideríteni, pontosan melyik allergén okozza a tüneteket. Az allergiás reakciók ugyanis egyénenként eltérőek lehetnek. A panaszokat okozó allergén kimutatása esetén sem mindegy, kiderül–e, hogy az allergizáló étel vagy pollen melyik összetevője okozza a tüneteket. A hagyományos allergiatesztek (például bőrteszt) nem komponenseket vizsgálnak, hanem – csak példaként említve – földimogyoró esetén a teljes földimogyoró kivonatot, így a várható allergiás reakció súlyosságát sem tudják előre jelezni.
Az allergiát okozó egyes összetevők (komponensek) vizsgálatára azonban már létezik vizsgálati módszer. Az úgynevezett komponens alapú (CRD) – allergia vizsgálat egyetlen vérminta elemzése után nagy pontossággal mutatja meg, hogy az étel, vagy pollen mely összetevője a váltja ki valójában a komolyabb, súlyosabb allergiás reakciót. Hatékony ez a vizsgálati módszer méh/darázs és egyéb rovarok csípése által kiváltott allergiák kivizsgáláshoz, a részkomponensek azonosításához is.
Egyedülálló vizsgálati módszer – a mind teljesebb mindennapokért
Az említett komponens alapú (CRD) allergiateszt a már ismert, specifikus, allergiás típusú ellenanyag vizsgálaton (IgE) alapul. A vérteszthez alkalmazott reagens azonban jóval érzékenyebb, így megbízhatóbb diagnosztikai mérést tesz lehetővé. A CRD teszt pontossága arra ad lehetőséget, hogy például ételallergia esetén meghatározzuk, ki az akinek valamilyen ételféleséget szigorúan kerülnie kell, ki az, akinél magas az életveszélyes, anafilaxiás reakció kockázata pl. mogyoró allergiában és kik azok, akik kis mennyiségben fogyaszthatják az allergén élelmiszert. Az is megjósolható gyerekeknél a CRD vizsgálat alapján, várhatóan kinőheti-e gyerek az adott ételallergiát., pl. tej-tojásallergia esetén.
Légúti allergiákban is a komponens alapú vizsgálatot javasoljuk allergénspecifikus immunterápiát megelőzően, ugyanis a pontos allergén meghatározás segíti az immunterápia sikerességét. Ez a terápiás módszer jelenleg az egyetlen olyan kezelési metódus, amely az allergiás betegség okára, az immunrendszer kóros működésére hat azzal, hogy befolyásolja az allergia alapmechanizmusát, így hosszú távú, évekre szóló tünetmentességet eredményezhet. Az allergia immunterápiás kezelésének lényege, hogy az immunrendszert a tünetet okozó allergén rendszeres kis adagjaival hozzászoktatjuk a tüneteket kiváltó allergénhez, speciális, nyelv alatti adagolással immuntoleranciát alakítunk ki. A kezelést szezonális allergiákban több hónappal az allergia szezont megelőzően kezdjük el, így az allergia szezon beköszöntésekor a szervezet már nem reagál heves tünetekkel az allergénre.
Mikor javasolt a komponens alapú (CRD) allergia vizsgálat?
- Allergia súlyosságának megítélésekor, hiszen tudnunk kell, tartani lehet-e anafilaxiától? pl. földimogyoró!
- Kinőhető-e az adott allergia, pl. kazein/laktalbumin allergia.
- Hőkezelt formában fogyaszthatja-e az allergiás egyén, pl. a tojást?
- Ismeretlen eredetű anafilaxia, arc-szem-ajak duzzanat, fizikai terhelésre jelentkező allergia/anafilaxia, krónikus csalánkiütés esetén.
- Immunterápia alkalmasság vizsagálathoz – légúti allergiában.
- Orális allergia tünetek (OAS) esetén: nyers gyümölcsre, zöldségre jelentkező ajak körüli duzzanat, pír, kiütés.
- Méh-darázs csípés allergia esetén.
Allergiára gyanús tünetek esetén, azt javasoljuk, hogy minél hamarabb keressünk fel az allergológus szakorvost, így gyorsabban kiderülnek az okok és szüntethetőek meg a kellemetlenséget okozó tünetek.
Forrás: www.svabhegy.eu
