Immár sokadjára kapunk hírt arról, hogy Európa országai közül kiemelkedően sok nálunk a kövér ember. Korra és nemre való tekintet nélkül rakódik ránk a súly és ezzel együtt egészségügyi és társadalmi problémák sokasága. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke szerint a 24. órában vagyunk, meg kell állítani a tendenciát. Kinek-kinek a saját eszközével.
Valóban mi vagyunk Európa legkövérebb nemzete?
Az OECD jelentésében Európában az obezitás lista élén állunk, de óvatosan kell kezelni az adatokat. Szerencsére más statisztikák is a rendelkezésünkre állnak, például a WHO adatai, ez utóbbi alapján nem annyira drámai a helyzet. A vészharangot biztosan meg kell húzni, de nem biztos, hogy magunkra kell vállalni az elsőséget.
Az elhízás okaként a szakemberek leginkább az életmódunkban és a táplálkozásunkban bekövetkező változásokat nevezik meg. Lehet bármit is tenni ez ellen, ki tudunk lépni a saját világunkból?
A civilizáció valóban a mozgásszegény élet felé visz bennünket, sajnálatos módon a gyerekeinket is. Hol vannak ma már a szaladgáló, a fél napjukat a szabad levegőn töltő gyerekek? Leginkább valamilyen képernyő előtt ülnek vagy különórákon tanulnak délutánonként. Sajnálatos, hogy a sportolók aránya drasztikusan csökkent, ami önmagában is igen dermesztő tény, főként ha tudjuk, hogy 80 százalékban a kövér gyerekből kövér felnőtt lesz.
De mi lehet a megoldás az elhízás ellen?
Mi két területen támadunk a járványszerűen terjedő elhízás ellen. Egyik támadási felület a mozgásszegény életmód. Minden olyan akció hasznos, amely meg tudja mozgatni az embereket, és azt tapasztaltam, hogy nagyon motiváló, ha a helyi egészségügyi szakemberek, vagy országosan ismert arcok, celebek példát mutatnak. A másik terület a táplálkozás, ahol nem tiltó, hanem ösztönző rendelkezésekre lenne szükség, amelyek arra ösztönzik a fogyasztót, hogy az egészségesebb, kisebb kalóriatartalmú és olcsóbb terméket vegyék le a polcról. Láttam erre jó példákat korábban Finnországban, vagy jelenleg Hollandiában, Franciaországban, ahol képesek voltak megállítani az elhízás trendjének növekedését.
És mit tudnak ők, amit érdemes lenne áthozni a hazai gyakorlatba?
Jól működnek azok a kezdeményezések, ahol településszinten kezelik a problémát. Ahol óvodákban, iskolákban, munkahelyeken, vagy az önkormányzat által támogatott projektek keretében az embereket mozgásra csábítják. Vonzó játszóterekre, szabadtéri futópályákra, olyan közösségi terekre van szükség, ahol jó együtt lenni.
Mindezek a javaslatok nem tűnnek túl bonyolultnak, még talán komoly költségigénye sincs egyiknek sem. Magyarországon hol akad el a túlsúlyosság elleni küzdelem?
A választ és az cikk folytatásá a Patika Tükör áprilisi számában találja.
