A versenyzők megemlékezése a Magyar Nagydíj rajtja előtt (Fotó: Moy / XPB Images)
Felipe Massa volt az a versenyző, aki a rajt előtt negyed órával megtartott egyperces gyászszünet előtt a versenyzők által alkotott körbe invitálta Jules Bianchi édesapját, majd őt átkarolva, behunyt szemmel hallgatta végig a magyar himnuszt. Pár perccel később aztán már sisakkal a fején ült autójában, ám a rajthoz készülődve szokatlan hibát vétett: rosszul állt be a neki kijelölt rajtkockába (pontosabban inkább megállt előtte…), ami miatt új rajt, számára pedig egy öt másodperces büntetés is következett.
Az amúgy is halovány versenyt futó brazil a leintés után elárulta, talán a futam előtti megemlékezés is elterelte a figyelmét aznap délután. „Nem volt könnyű pillanat egyikünk számára sem. Különösen úgy, hogy a család is itt volt. Én közel voltam hozzájuk, szóval igazán nehéz volt. Rá (Bianchira) gondoltam, és kértem, hogy nézzen most le ránk. Próbáltam a legjobb formámat nyújtani a versenyen, de nem voltam elég jó. Nem tudom, hogy ez hatással volt-e rám. Talán igen. Nem volt könnyű pillanat” – fogalmazott a Crashnek.
Miközben maguk a résztvevők nemigen vallották be, hogy felkavarta őket az elmúlt egy hét, s még a csütörtöki sajtónapon is mindannyian – köztük Massával – bizonygatták, a történtek nem lesznek hatással rájuk, a verseny végül meglehetősen kaotikusra sikeredett – mégpedig a főként a résztvevők által elkövetett hibáknak köszönhetően. Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke a futam után elárulta, biztosra veszi, hogy Danyiil Kvjatot megzavarták a rajt előtt történtek; azt pedig a Bianchihoz közel álló Daniel Ricciardo maga ismerte el, hogy barátja elvesztése miatt fűtötte a bizonyítási vágy – mely aztán a Nico Rosberg ellen bemutatott túl optimista manőverében vissza is ütött.
A korábbi versenyző, David Coulthard úgy véli, a felkavaró hétnek köszönhető, hogy ennyire eseménydúsra sikeredett a magyar futam. „A Hungaroringen remek versenyzést láthattunk, pár igen vad megmozdulással. Nem úgy tűnt, hogy ez már a tizedik futam. Úgy éreztem, mintha ez lenne az év első versenyen, amikor még kicsit mindenki rozsdás. Talán ennek van némi köze Jules Bianchi elvesztéséhez is” – jelentette ki Coulthard. „Ez a generáció most először szembesült egy ilyen esettel, és egész héten minden Bianchi halálára emlékeztette őket: a temetéstől elkezdve a pénteki versenyzői ülésig, a sok interjún át, egészen a rajt előtti egyperces megemlékezésig. Talán ez kizökkentette őket. Elvégre az élsportolóknál a teljesítményben a gondolkodásmód, a pszichológia is rendkívül fontos szerepet játszik.”
A megemlékezés túl közel volt a futam rajtjához?
A brit Mirror F1-es szakírója, Byron Young ennek kapcsán fel is tette a kérdést: vajon valóban jó ötlet volt-e 15 perccel a rajt előtt egy ennyire érzelmes megemlékezést közbe iktatni, miközben a versenyzőknek ilyenkor már a futamra kellene hangolódniuk? Cikkében leírta, saját példájából kiindulva gondolkodott el ezen. „Én amikor visszaültem az asztalomhoz, zavart és érzelmes voltam. És csodálkoztam azon, vajon milyen lehet ilyen körülmények között versenyzőnek lenni” – írta, miután kiemelte, ő ugyanúgy megkönnyezte a mostani eseményeket, mint egykor Ayrton Sennáék elvesztését. „Normál esetben egy embert nem engednek a munka közelébe egy tragédia után azonnal. Mégis, a verseny ment tovább. És egyes versenyzők mintha nem önmaguk lettek volna ezen a futamon.”
Young kiemelte, Lewis Hamilton maga ismerte el, hogy rosszul aludt a futam előtt; Nico Rosberg tőle szokatlanul rosszul mérte fel helyzetét Daniel Ricciardo ellenében, aki pedig számos ütközésben volt érintett. De Felipe Massa és Pastor Maldonado is hibázgatott. „Több baleset volt most, mint az elmúlt tizenkét hónapban összesen” – állapította meg némi túlzással. „Az emberek másképpen reagálnak a bajra. Egyesek bátrabbak, mások meggondolatlanok, megint mások óvatosak – és ez már önmagában is veszélyes.”
„Sok versenyző mondta, hogy ez a futam Jules-ért volt. És ez így szép. Egy verseny, amit egy igazi versenyző mindenképp imádott volna. De vajon Jules valóban azt akarta volna látni, hogy a barátai és kollégái könnyes szemmel csapják le a sisakrostélyt, szomorú szívvel és gondolatokkal, keresgélve a koncentrációjukat, amikor a lámpák kialszanak?” – tette föl a költői kérdést.
Akárhogy is, Bianchi egykori főnöke, a Marussia sportigazgatója, Graeme Lowdon kiemelte, a lehető legjobbkor jött a Forma–1 számára a három hetes kötelező nyári szünet. „Ez egy rendkívül nehéz hétvége volt. Most lesz időnk gondolkodni. Nem könnyű koncentrálni azok után, hogy elvesztettünk valakit, szóval mostantól a Jules-lel kapcsolatos szép emlékekre kell gondolnunk. A szünet a lehető legjobbkor jön, hiszen mindenkinek lesz ideje a családjára, valamint átgondolni a történteket és emlékezni a szép időkre. Mert ez bizony egy nagyon-nagyon nehéz hét volt számunkra” – fogalmazott a brit szakember.
