A hosszú ideig tartó csillapítatlan fajdalomnak komolyabb következményei lehetnek, mint azt a legtöbben gondolnak. A fajdalomérzet hatasara ugyanis az idegműködés megvaltozik, amit az idegműködés plaszticitasanak neveznek. Ha gyakori a fajdalomérző palyak működése, akkor önallósodhat a fajdalom, és mindenfajta kivaltó ok nélkül is fennallhat a fajdalomérzet. Nagyon fontos megelőzni ennek kialakulasat.
Az IASP (International Association for the Study of Pain – Nemzetközi Fajdalomkutató Szövetség), a napokban tartotta 14. vilagkongresszusat Milanóban, ahol felmerültek a fajdalomkutatas legaktualisabb kérdései, köztük a fajdalom-szindróma. Az IASP közel 40 éve fogja össze a fajdalomkutatas szakértőit. A Szövetséghez fűződik a fajdalom fogalmanak meghatarozasa is, amely szerint a fajdalom egy aktualis vagy potencialis szöveti karosodassal jaró kellemetlen sensoros vagy emocionalis élmény. A fajdalom minden esetben szubjektív. Minden egyén önmaga tanulja meg a “fajdalom” szó hasznalatat a kisgyermekkorban bekövetkezett sérülések következményeképpen.
A funkcionalis MRI vizsgalatokkal ma mar egyértelműen bizonyítható, hogy a folyamatos csillapítatlan fajdalomérzet hatasara az agykéreg bizonyos helyein olyan irreverzibilis elvaltozasok alakulnak ki, amelyek mar maradandóak. Tehat hiaba szűnik meg a fajdalom oka, az érzet mégis megmarad. Ezért minél hamarabb megfelelő módon enyhíteni kell a fajdalmat.
„A fajdalom egy üzenet a szervezettől, hogy valahol szöveti sérülés történt. Fiziológias, tehat a szervezet normalis működése kapcsan is jelentkezik. „Egészséges” fajdalom nincs, talan a szülési fajdalom, amit ennek nevezhetünk, de ugye itt is a szövetek túlfeszülése miatt jelentkezik. Alapvetően az optimalis megoldas, ha a fajdalom okat tudjuk megszűntetni, és nemcsak a fajdalmat mint tünetet csillapítjuk. A fajdalomcsillapítas jogossaga erősen szubjektív, mint ahogyan maga a fajdalomérzet is az. Hasonló a lazcsillapítashoz: a kicsit nem mindig kell, a magas lazat pedig mindig! Ha a fajdalom, a gyógyszer hatasara elmúlik, nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden rendben van, csak aktualisan nem érezzük. Ezért fontos, hogy az emberek lehetőleg ne magukat gyógyszereljék tünetileg! A fajdalom 3-6 hónapos fennallas utan mar egyéb valtozasokat is okoz a szervezetben: ilyenek a depresszió, csökkent munkaképesség, ill. különböző viselkedési zavarok is.
A mozgasszervi fajdalom hosszabb fennallasanak masik jellemzője, az ún. kompenzaciós vagy kímélő tartas, – mozgasok kialakulasa, mellyel a szervezet a fajdalmas, sérült rész kívanja tehermentesíteni, viszont huzamosabb idő elteltével mas részt terhelünk túl. Jó példa erre egy térd vagy csípőfajdalom, melyet követően az aszimmetrikus terhelés miatt hamarosan a derék is „be szokott allni”.
A fajdalom-szindrómak okozhatnak komolyabb problémat, mint az eredeti kivaltó ok. Ennek megfelelően kezelésük is sokkal hosszadalmasabb, és még több odafigyelést igényel. Jobb ezért a panaszokat időben orvosolni, és még idejében megszűntetni őket, amennyiben ez lehetséges.” –nyilatkozta Magyar Matyas, a Fajdalom Ambulancia vezető szakorvosa.
A fajdalomra, az okainak a feltarasara és a megszüntetésére tehat mindig oda kell figyelni. A fajdalomkutatók folyamatosan dolgoznak, hogy megértsék és megkönnyítsék a szenvedéseinket, de az egyénnek is komoly kötelezettsége van a testével szemben, mégpedig az, hogy időben orvoshoz fordul. A lényeg, hogy fajdalom ne maradjon csillapítatlanul!
Forras, fotó: Just Creative
