A Ferencváros 22-szeres grúz válogatott védőjének távozásáról az elmúlt hónapokban több külföldi portál is cikkezett, Lasha Dvali azonban a popsport.com portálnak adott nyilatkozatában pontot tett a híresztelések végére. A 26 éves labdarúgó arról is beszélt, miért nem került be az utóbbi hetekben a csapatba, valamint azt is elmondta, hogy képesnek érzi magát arra, hogy egy topbajnokságban játsszon.
– Nemrégiben volt egy vírusmérgezésem – nem koronavírus -, ami az utóbbi időben is még zavart, ezért az előző meccseken így nem tudtam játszani. Ezelőtt viszont valóban koronás voltam, és az akadályozta meg a játékomat – tért ki az egészségi állapotára Dvali, majd kitért arra, hogy télen felmerült a sajtóban az esetleges távozása. – Szó sem volt arról, hogy elhagynám a Fradit. Nem tudom, miért kellett ezt felhozni, először Grúziában írtak erről, aztán Magyarországon is, de nem tudom, mi volt ezzel a céljuk. Egyelőre nem volt beszélgetés a nyáron lejáró szerződésemről. A klub nem ajánlott új szerződést, de azt sem mondták, hogy a megállapodás lejárta után nem folytatódik az együttműködésünk és új csapatot kell keresnem. Minden a szezon végén fog eldőlni.
Dvali az FTC új vezetőedzőjéről, Sztanyiszlav Csercseszovról elmondta, hogy egy jó edző, de de nyilván az ő tevékenységét is az eredmény határozza meg, és a klub számára a kielégítő eredmény a bajnoki cím lenne.
– Volt egy kis visszaesésünk ugyan, de ez természetes, hiszen amikor új edző érkezik, a játékosoknak szokniuk kell az új stílust. Ami a hozzáállását illeti, nem tesz különbséget a játékosok között nemzetiség szerint, nekem is nagyon jó a kapcsolatom vele, olyan, amilyennek egy edző és egy játékos között lennie kell – folytatta Dvali, akitől megkérdezték, hogy miért lett a mostani idényben két komoly vetélytársa is a Fradinak a bajnoki címért folyó versenyben. – Nyilván az edzőváltás hatással volt erre, ez mindig jelentős tényező egy csapatnál. Ráadásul több csapat is erősödött, sok jó és magasan képzett játékost hoztak. A bajnokság feszültebbé és izgalmasabbá vált.
A grúz védő az eddigi karrierje során hat különböző országban is megfordult, a portál újságírója pedig arra kérte, hogy hasonlítsa össze ezeket a bajnokságokat.
– A légióséveimet Lettországban kezdtem, akkor még fiatal voltam, és nem emlékszem mindenre jól, de amit a csapatok nemzetközi kupás eredményeiből látok, Lettország nagyjából a grúz bajnokság színvonalára tehető. Ezután Törökországban voltam – Shota Arveladze vitt el a Kasimpasához, ott és Kazahsztánban is több kiemelkedő csapat volt. Lengyelországban is elképesztően erős a futball, a csapatok nagy hangsúlyt fektetnek a fizikai felkészülésre, erre koncentrálnak leginkább, és kevésbé figyelnek a labdabirtoklásra. Magyarországon is nagy figyelmet kap a fizikai képzés, bár a legtöbb csapat igyekszik labdát szerezni és kombinatív focit játszani. De a klubokat tekintve összességében szerintem a lengyel bajnokság jobb, mert ott a listavezető és a kiesőjelöltek egymás elleni meccseik sem lefutottak, senki nem ad fel semmit. Magyarországon korábban mindenki félt velünk játszani, ezt a meccsek elejétől kezdve éreztük. A legutóbbi eredmények alapján ez már nem teljesen van így, mert látták, hogy tudnak játszani és nyerhetnek a Ferencváros ellen, de az élcsapatok és a bennmaradásért küzdő csapatok között még mindig óriási a különbség, Lengyelországban ez nem így volt.
Dvalitól megkérdezték, hogy visszaemlékezve a Readingben töltött időre, m akadályozta meg abban, hogy az angol futballban érvényesüljön.
– Nagyon egyszerű válaszom van: az útlevél. Akárki is vitt Angliába, biztosított arról, hogy megkapom a játékengedélyt, amire szükségem van, de ezt az engedélyt grúz útlevéllel nem kaphattam meg. A Reading akkoriban a Premier League-ben játszott, én 17 éves voltam, és a tartalékok között kellett játszanom. Az első csapattal edzettem, készültem, de amíg ők mentek a meccsekre, én az edzőpályán maradtam. Megszakad a szívem, mert ha megkaptam volna a lehetőséget, hogy ott játszhassak, akkor most a karrierem egy teljesen más szinten lenne. Nézem az angol meccseket, a bajnokságokat, és tudom, azt érzem, hogy azon a szinten tudnék játszani. Nem nagyképűségből mondom, de ha a sérülések nem akadályoznak meg, akkor képes leszek a top 5 európai bajnokság egyikében játszani. Hiszem, hogy kemény munkával és szorgalommal tényleg meg tudom csinálni. Ugyanakkor zsörtölődéssel semmit nem tudok helyrehozni, sem én, sem más. Kemény munkával és küzdelemmel kell megtalálnunk a helyünket a legjobbak között. A legmagasabb szint elérésére irányuló ambíció nélkül úgy gondolom, hogy egyáltalán nem lehet futballozni – válaszolta a Fradi védője.
NB I: A ziccer, amit nehezebb volt kihagyni, mint berúgni – videó
