Annak ellenére, hogy idén csak a 27. Japán Nagydíjra kerül sor a suzukai pálya már igazi legendának számít, ami számtalan emlékezetes pillanatnak és világbajnoki győzelemnek adott otthont, ezek közül most az Autosport újságírója Edd Straw válogatott.
10. Takuma Sato
A japán Sato 2002-ben a Jordan istállónál mutatkozhatott be a Formula-1-ben, ahol az egész szezonban csak tört és zúzott, a szezonzáró Japán Nagydíjon azonban egy új Satót láthatott a közönség, aki a szenzációs 5. helyre hozta be a versenyképtelen autóját. Ezt követően azonban úgy tűnt, hogy Sato pályafutása véget ért a Formula-1-ben, a 2003-as szezon végén azonban a BAR-Honda istálló úgy döntött, hogy kiteszi a csapatból Jacques Villeneuve-öt és a helyére a szezonzáró Japán Nagydíjra a tesztpilótáját Satót ülteti be. A japán fiú pedig ezúttal sem vallott szégyent a hazai közönség előtt látványos versenyzéssel a 13. helyről Michel Schumachert is megleckéztetve a 6. helyre hozta be az autóját.
9. Hill győzelme a szakadó esőben (1994)
1994-ben a szezon utolsó előtti futamán Damon Hill (Williams) 5 pontos hátrányban állt a bajnoki ponttáblázaton Michael Schumacherrel (Benetton) szemben. Schumacher és Hill az első sorból várhatta a rajtot, ahol drámai küzdelmet folytattak a győzelemért. A futam borzalmas körülmények között vette kezdetét a szakadó esőben, végül a 13. körben piros zászlóval meg kellett állítani a futamot, ekkor azonban a 26 fős mezőnyből 11 autó már kiesett, de egy kis várakozást követően végül ismét útjára engedték a mezőnyt, a szabályok szerint pedig a „két” futam eredményeit összesítették, így Schumacher 7 másodperccel vezetett Hill előtt. Az esőben egyértelmű volt, hogy a győzelem kulcsa a stratégia lesz. Schumacher a 18. körben bejött a bokszba, Hill azonban tovább ment és csak a 25. körben állt ki kereket cserélni és üzemanyagot vételezni, ami azt jelentette, hogy a német két kerékcserés taktikája helyett ő egy cserén van. Miután Schumacher a második kerékcseréjét is letudta 15 másodperces hátrányban volt Hillel szemben. A német csak úgy repült a pályán, Hillnek azonban sikerült 3,365 ezredmásodperces előnyt megőriznie, így ő nyerte a futamot és ennek köszönhetően 1 pontos hátrányban várhatta a szezonzáró Ausztrál Nagydíjat.
8. Senna a világbajnoki címért előzi Prostot (1988)
Ayrton Senna és Alain Prost története a suzukai pályán 1988-ban kezdődött. Senna tudta, hogy ha győz a Japán Nagydíjon, akkor az a szezonzáró Ausztrál Nagydíj eredményétől függetlenül a világbajnoki címet jelenti a számára. Senna az időmérő edzésen meg is szerezte a pole pozíciót, a brazil pilóta azonban a rajtot elrontotta és csak a 14. helyről rugaszkodhatott neki Prost üldözésének. Senna azonban fantasztikusan ment és a 4. körben már a 4. (!) helyen állt, a verseny 28. körében pedig Prostot is megelőzte a szemerkélő esőben és ezzel megnyerte a világbajnoki címet is.
7. Schumacher világbajnoki címet nyer a Ferrarinak 21 év után (2000)
Azt követően, hogy 1998-ban a Japán Nagydíjon Michael Schumacher (Ferrari) elbukta a világbajnoki címet Mikka Hakkinennel (McLaren-Mercedes) szemben 2000-ben a szezon utolsó előtti futamán ismét Schumacher és Hakkinen küzdött meg a bajnoki győzelemért. A német az időmérőedzésen megszerezte a pole pozíciót, előnye azonban csak 0,009 ezredmásodperc volt a finnel szemben. A futam is szoros volt, Hakkinen végig árnyékként követte a németet, aki végül 2 másodperces előnnyel megszerezte a futamgyőzelmet és ezzel Jody Scheckter után 21 évvel világbajnoki címhez jutatta a Maranellóiakat.
6. Eddie Irvine pontja és pofonja (1993)
Az 1993-as szezon végén Eddie Irvine, Rubens Barrichello mellett a Jordan ötödik pilótájaként lehetőséget kapott, hogy induljon a Japán Nagydíjon, ahol a pályát jól ismerő Irvine a brazil mögött a 6. helyen ért célba. Az ír meglepő pontszerzését azonban elhomályosította, hogy a futam után összetűzésbe keveredett Ayrton Sennával. Irvine, Damon Hillel harcolt és a lekörözés alatt nem figyelt a versenyt vezető Sennára, aki ezt a futam után szóvá is tette neki, Irvine nyegle válaszai azonban annyira felbosszantották a brazilt, hogy az arcul ütötte az észak-ír pilótát. Irvine egyébként a futamon Derek Warwick Footworkét ki is tette a sóderágyba.
5. Mansell balesete (1987)
Nigel Mansell (Williams-Honda) az 1986-os adelaide-i defekt miatt elbukott világbajnoki címet követően 1987-ben csapattársával Nelson Piquettel szemben 12 pontos hátrányban érkezett a szezon utolsó előtti futamára a Japán Nagydíjra. Az angol pilóta azonban a pénteki szabadedzésen a célegyenest követő S kanyarban hatalmasat bukott. A szalagkorlátról felemelkedve a pályára visszacsapódó autóban pedig az angol pilóta csigolyasérülést szenvedett, Mansell szezonja így véget ért, Piquet pedig megnyerte a világbajnoki címet. A lábadozó Mansell fájdalmait azonban valószínűleg az sem enyhítette, hogy Piquet a Japán és az Ausztrál Nagydíjakon is kiesett.
4. Az első japán a dobogón (1990)
A japánok első állandó Formula-1-es pilótája a botrányosan gyenge teljesítményt nyújtó Satoru Nakajima lett, amikor a Honda nyomására a Lotus szerződtette őt az 1987-es szezonra. Egy évvel később azonban egy újabb japán pilóta, Aguri Suzuki is megérkezett a Formula-1-be, aki 1990-ben a Japán Nagydíjon meglepetésre a középmezőny véghez tartozó Larrousse-Lola-Lamborghini versenyautójával Nelson Piquet (Benetton) és Roberto Moreno (Benetton) mögött a 3. helyen végzett. Azért a történethez hozzátartozik nem vitatva a látványos 9. rajthelyet szerző Suzuki érdemeit, hogy az 1990-es Japán Nagydíjon csak 10 autó ért célba, és ezek közül csak 3 olyan volt, akik előkelőbb rajtpozícióból indultak, mint ő.
3. Prost kiüti Sennát (1989)
A világbajnoki címért 1989-ben is a McLaren pilótapárosa Ayrton Senna és Alain Prost csatázott. A szezon utolsó előtti futamán, a Japán Nagydíjon a ponttáblázatot Senna előtt 16 ponttal Prost vezette, így a brazil pilóta számára Suzukában csak a győzelem volt elfogadható. Senan meg is szerezte e pole-t, a rajt azonban 1988-hoz hasonlóan megint nem sikerült a brazilnak. Hét körrel a futam vége előtt azonban Senna a gyors 130R kanyart követő sikánnál rászánta magát az előzésre. A két McLaren egymás mellett futott, majd Prost ráhúzta az autót Sennára. Prost a világbajnoki győzelem tudatában kiszállt az autóból, Senna azonban továbbment és 3 körrel a vége előtt Alessandro Nannini Benettonját megelőzve megnyerte a futamot. A versenyt követően azonban a stewardok pályalevágásért kizárták Sennát, így Prost lett a világbajnok.
2. Senna kiüti Prostot (1990)
Senan és Prost 1989-es ütközésének már 1990-ben meg lett a visszavágója. Senna 9 pontos előnnyel érkezett a Japán Nagydíjra, ahol meg is szerezte a pole pozíciót Prost Ferrarija előtt. Senna és csapattársa Gerhard Berger az időmérőedzés előtt szóban megállapodott az FIA francia elnökével, Jean Marie Balestrével, hogy az első rajtkockát a pálya piszkos oldaláról áthelyezik a tiszta baloldalra. Balestre azonban szombat éjszaka megváltoztatta a döntést, Senna pedig a verseny első kanyarjában belement a tiszta oldalról jobban rajtoló Prost Ferrarijába.
1. Raikkönen utolsó körös győzelme (2005)
Az esős időmérőedzés miatt a 2005-ös Japán Nagydíjon kicsit felborult a szokásos rajtsorrend, így a McLaren-Mercedes finn pilótája, Kimi Raikkönen csak a 17. rajthelyről várhatta a startlámpák kialvását. Kimi az első kör végén azonban már a 12. helyen állt, hét körrel a futam vége előtt pedig már a második helyen futott, hátránya pedig a versenyt vezető Giancarlo Fisichellával szemben 5,470 ezredmásodperc volt. És a finn szélvészként közeledett az olasz pilóta Renault-jához. 4.315, 3.078, 1.808, majd három körrel a vége előtt már csak 0.510 ezredmásodperc volt Fisichella előnye Raikkönennel szemben, végül az utolsó körre ráfordulva Raikkönen az első kanyar előtt körbeautózta az olaszt és megnyerte a futamot.
