Tél végén a vitaminraktáraink kiürülésével könnyebben terjed az influenza és gyakran törnek ki egyéb, vírusos eredetű járványok. A legtöbb veszélynek talán a közösségbe járó gyerekek vannak kitéve, nem ritka, hogy egy óvodás csoporton vagy iskolás osztályon végigsöpör egy betegség. A felső légúti megbetegedés mellett a leggyakoribbak a hányással és hasmenéssel járó fertőzések. Különösen ez utóbbinál nő meg a kiszáradás veszélye, ami gyerekek esetében nagyon rövid idő alatt veszélyes mértékűvé válhat.
A felnőttek és a gyermekek vízháztartását összehasonlítva azt állapíthatjuk meg, hogy a gyermekek, különösen a csecsemők testének víztartalma jóval magasabb, körülbelül 75%. Ez az arány felnőtt korra 50-60%-ra csökken. A gyermekek esetében ráadásul nem csak a légzéssel, a vizeletürítéssel és az izzadással távozó folyadékot kell pótolni, hanem a növekedés folyadékigényét is. Míg a felnőttek tudatosabbak a folyadékpótlás tekintetében, addig a gyerekek gyakran elfelejtenek inni, ha belefeledkeznek a játékba, vagy korlátozottabban jutnak hozzá a folyadékhoz. Ezért kell a szülőknek odafigyelni arra, hogy nagy melegben és különösen betegség idején megfelelő legyen a folyadékbevitelük.
Mennyit igyon a gyerek?
A felnőtt férfiaknak szóló 2,5 liter, a nőkre vonatkozó 2 liter napi folyadékbeviteli ajánláshoz képest egy 1-2 éves gyermeknek 1,2 liter, míg a 4-8 éveseknek 1,6 liter folyadék a napi ajánlott mennyiség.
„A napi folyadékigény azonban lázas megbetegedéseknél és különösen a hányással, hasmenéssel járó fertőzéseknél megnövekedhet, hisz az ezekkel járó folyadékveszteséget is pótolni kell, ellenkező esetben könnyen kiszáradhat a beteg gyerek – mondja dr. Torzsa Péter háziorvos. – A hasmenés leggyakoribb okozóiként a rotavírust, a norovírust és egyéb bakteriális fertőzéseket tartjuk számon, de egyéb tényezők is járhatnak ilyen tünetekkel, mint az ételallergia (laktóz intolerancia, lisztérzékenység), a krónikus betegségek, a sugárkezelés vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatásai.”
Melyek a kiszáradás jelei?
- Figyeljünk oda a testsúlyra! Ha a beteg fogyása nem lépi túl a testtömeg 3%-át és nem tapasztalunk egyéb tünetet (pl. nagyfokú bágyadtság, görcs) vagy szokatlan változást a testi működésekben, akkor valószínűleg nem kell kiszáradástól tartani. A 3-9% közötti testtömeg-veszteség már enyhe vagy közepes, 9% fölött pedig súlyos kiszáradást jelezhet.
- Hideg végtagok, sötéten árnyékolt, mélyen beesett szemek, száraz, cserepes ajkak is utalhatnak kiszáradásra.
- Csecsemőknél érdemes gondolni a kiszáradásra akkor is, ha kevesebb pelenka fogy.
Mit tegyünk a kiszáradás ellen:
- Tudatosan figyeljünk oda a folyadékpótlásra! Enyhe vagy közepes fokú kiszáradás esetén 50 ml/kg folyadékot adjunk a testsúlynak megfelelően. Súlyos kiszáradás esetén kórházi ellátásra és intravénás folyadékpótlásra van szükség.
- A változatosság megkönnyíti a folyadékpótlást! Rendszeresen kínáljunk a víz mellett többféle italt, pl. világosra főzött teát, tejet vagy higított gyümölcslevet.
- Ajánlott kis mennyiségben az olyan kedvelt ételek kínálása, amelyeknek magas a víztartalma pl. leves, tészta szósszal, joghurt, puding, jégkrém, fagylalt.
- Hasmenés esetén nem csak az elvesztett vizet, de az ásványi anyagokat is pótolni kell. Ebben segíthet a levesek, mártások, főzelékek, szószok sótartalma, vagy a sót is tartalmazó, gyógyszertárban beszerezhető rehidráló folyadék.
