Szinte tökéletesen tudta le a Bayern München a szeptemberi és októberi válogatott szünetek közti angol heteit.
Szinte tökéletesen tudta le a Bayern München a szeptemberi és októberi válogatott szünetek közti angol heteit. Hét tétmérkőzésen hat győzelem mellett egy döntetlennel végzett.
Általánosságban elmondható, hogy egy Bayern München kaliberű klub adott szezonbeli erejét legelőször igazán a szeptemberi meccsdömping mutatja meg, amikor heteken keresztül heti két mérkőzést kell játszania. Ha az eredménysorra tekintünk, bátran kijelenthetjük, hogy csapatunk ezúttal is remekül vizsgázott.
Minden fronton életben tartotta, sőt növelte esélyét azt illetően, hogy akár megvédje tavasszal megszerzett címét.
A bajnokságban 4 mérkőzésből hármat megnyert, mindössze az utolsó, leverkuseni mérkőzésen hullajtott el két pontot. Azonban ez elegendő volt ahhoz, hogy a szezonban először élre álljon a Bundesligában.
A 8 forduló alatt megszerzett 20 pont történelmi távlatban is megállja a helyét. S persze szükséges is volt, hiszen a Borussia Dortmund illetve a Bayer Leverkusen ponttermése mellett egy gyengébb rajt könnyen nagyon nehéz helyzetbe hozhatta volna a Bajorokat. Láthattuk például, hogy a 2010/11-es szezonban, hogy 8 forduló alatt mindössze 11 pontot gyűjtöttünk össze, amely akkor a 10. helyhez volt elegendő, s már 10 pontos lemaradást jelentett az akkori éllovas BVB mögött.
A jó rajt persze önmagában csupán egy jó alap, a bajnoki célok elérése érdekében a hasonlóan jó folytatás elengedhetetlen. Láthattuk például a 2011/12-es szezonban, amikor 8 forduló után 19 ponttal vezettük a bajnokságot, végül azonban a Dortmund szinte magabiztosan védte meg címét vagy épp a kultikusnak számító 2000/01-est, ahol 8 forduló után 15 ponttal és három vereséggel álltunk (a botlások: Stuttgart, Rostock, Cottbus), s végül mégis bajnokok és ugyebár BL-győztesek tudtunk lenni. Itt hatalmas jelentősége van az ellenfelek egyenletes/egyenetlen teljesítményének is.
Sok kritika éri a csapatot ebben a bajnoki idényben, hogy mérkőzéseit közel sem olyan látványos módon nyeri, mint azt az előző csodaszezon idilli emlékei alapján várnánk – általános vélekedés azonban, hogy a két legnehezebb mérkőzésen, a Schalke és a Leverkusen elleni vendégjátékok során önmagában a játék képe már teljességgel kielégítő volt.
A megbúvó hiányérzetünket viszont mindenképpen csillapítja a Bajnokok Ligája szereplésünk, ahol eddig két meccsből két győzelem a mérlegünk, s mind a CSZKA Moszkva, mind pedig a Manchester City elleni produkcióval felhívtuk a figyelmet arra, hogy nem hiszünk a babonában: mi bizony meg szeretnénk védeni címünket Európában is. De legalábbis e két mérkőzésen megszereztük azokat a pontokat, amivel beláthatóan közel került a csoportgyőzelem is – a Plzen elleni, könnyebbnek vélt találkozók tükrében.
A harmadik sorozatban, a Német Kupában is állunk. A mostani erőltetett menetben a Hannovert ütöttük ki, a nyolcaddöntőben pedig az Augsburg lesz az ellenfél. Minden adott, hogy e sorozatban is ott legyünk a tavaszi hajrában.
Az összképhez mindenképpen hozzá kell tennünk, hogy ebben a szezonban már két döntőt is vívtunk. A legfőbb rivális Borussia Dortmund elleni Szuperkupa egy idegenbeli fiaskóval zárult, melynek okai közül mindenki maga döntse el, hogy a mutatott játék avagy a szerencsétlen körülmények (kapusbaki, öngól, lesgól) domináltak-e. Mindenesetre a legkisebb presztízzsel bíró döntő elvesztése az ún. tökéletes szezon lehetőségét el is vette. Másfelől új vezetőedzőnk számára nyomban fontos tanulságul is szolgálhatott.
Az Európai Szuperkupa megnyerése viszont megerősítette pozíciónkat Európa trónján, a találkozó forgatókönyve pedig szinte meseszerű volt.
A fentiek alapján látható, hogy a három fő sorozat mindegyikében az elvárásoknak megfelelően szerepelünk, az eredménysorunk alapján reálisan remélhetjük, hogy csapatunk el fogja érni őszi céljait. S persze pillanatnyilag bizakodóak lehetünk a decemberi klub-VB-t illetően is.
