A Nemzetközi Úszószövetség (World Aquatics – AQUA) 2023-as Világkupa-sorozatának záróállomásaként október 20-22. között Budapest látta vendégül a világ úszósportjának legjobbjait. Ezzel egybekötve október 23-án rendezték meg a világszövetség gáláját a szervezet új, fővárosunkban épülő központjában, ahol átadták az év legjobb úszóinak járó címeket, valamint bemutatták az új központ terveit és a 2024-es, budapesti rövidpályás világbajnokság hivatalos logóját.
A gála keretében adták át az idei év legjobb női és férfi úszójának járó díjakat. A női mezőnyben az ausztrál Kaylee McKeown-t választották a legjobbnak, aki a fukuokai világbajnokságon történelmet írt azzal, hogy ugyanabban az úszásnemben három különböző távon is diadalmaskodni tudott. McKeown álhatott fel a dobogó legfelső fokára az 50, a 100 és a 200 méteres hátúszás döntője után is. A 22 éves úszó a Világkupa-sorozatban is kiemelkedően teljesített: mindhárom állomáson, azaz Berlinben, Athénben és Budapesten is megnyerte az összes hátúszó-számot (9/9), ráadásul a Duna Arénában az egész úszóvilágot lenyűgözve 50 és 100 méteren új világrekordot állított fel, így ő az első a sportág történetében, aki hátúszásban valamennyi távon egy időben világcsúcs-tartó. Magától értetődő módon övé lett a Világkupa összetett versenyének első helye a hölgyek között.
A férfi mezőny idei legjobbja Qin Haiyang, aki – csakúgy, mint McKeown – egyazon úszásnemben három aranyérmet nyert Fukuokában. A kínai úszó 50, 100 és 200 méter mellen is elsőként csapott a célba a nyári világbajnokságon, amivel történelmet írt a férfiak között. A 200 méteres távon ráadásul világrekorddal győzött, míg 100 méteren minden idők második legjobbjával nyert. A vb-t követően a chengdui Universiadén öt aranyéremmel zárt, és – ismét csak McKeownhoz hasonlóan – a Világkupa-sorozatban is tarolt: mindhárom állomáson mindhárom mellúszó-távon diadalmaskodott, így a férfiaknál ő lett az összetett verseny győztese.
A díjátadót követően bemutatták a Nemzetközi Úszószövetség (World Aquatics) leendő budapesti székházának terveit. A központ az ütemezés szerint 2026 végére készül el, de a világszövetség úgy tervezi, hogy már a jövő év második felében részben átköltözik a magyar fővárosba. Az idén júliusban, Fukuokában aláírt megállapodás értelmében a székházban dolgozók felét magyarok teszik majd ki.
A központ azonban nem csak egy irodaépület lesz: helyet kap benne egy modern edzőközpont, amelyben egyedülálló módon a két edzőmedencén túl egy 27 méter magas óriástoronyugró torony is lesz, illetve hotelszobák, amiket a World Aquatics Budapesten tanuló és készülő ösztöndíjasai használhatnak majd. A 2017 és 2022 után 2027-ben harmadik alkalommal Budapestre érkező vizes világbajnokságot már az új helyszínről szeretné lebonyolítani a nemzetközi szövetség.
Újabb nagy AQUA-esemény már jövőre is lesz a magyar fővárosban: decemberben a Duna Arénában esedékes a rövidpályás úszó világbajnokság, ami a sportág második legnagyobb eseménye a nagypályás világverseny után. A viadal egyébként óriási ranggal bír, amelyet várhatóan több tízezren néznek a helyszínen, és százmillióan követnek majd világszerte. A párizsi olimpia után itt láthatjuk először vízbe szállni az ötkarikás játékok hőseit. Magyar szempontból pedig még különlegesebbé teszi az eseményt, hogy ezzel Magyarország és Budapest egy egyedülálló sorozatot zár: még egyetlen város sem rendezett nagypályás világbajnokságot, rövidpályás úszó-világbajnokságot, junior úszó-világbajnokságot, valamint úszó Világkupát is, ráadásul mindezt öt év leforgása alatt. Mindez páratlan rekord a Nemzetközi Úszószövetség és az úszósport történetében.
A szervezők egy úszó-specifikus drónshow keretében bemutatták a budapesti világbajnokság logóját is.
