Nemhogy az aranyérmeket, a világbajnoki indulást sem tervezte be a 16 éves Varga Ádám, aki három eseményről, köztük a síkvízi és a maratoni világbajnokságról is győztesként tért haza. A KSI SE kajakosa a sikerek ellenére is a tanulást tartja előbbre valónak.
reb • Nagyszerű évet zárt az ifjúságiak korosztályába 2016-ban belépő Varga Ádám. A sor júliusban, a minszki korosztályos síkvízi világbajnokságon kezdődött, amikor a négyessel ezüst-, míg Petró Erikkel párban aranyérmet szerzett az ifjúságiak között.
„A rangsorolón nyertem egyesben, utána keresett meg Erik, hogy próbáljuk meg párosban – idézte fel az aranypáros összeállását Ádám. – Mindketten kisebb csapásokkal evezünk, mint a többség, és hasonló technikával, így gyorsan egyértelművé vált, hogy van keresnivalónk a közös hajóban. A nyáron egy hetet edzettünk együtt, illetve a vébé előtt hármat, és Erik eljött evezni hozzánk hétvégente.”
A váci kajakos Petró és a KSI-versenyző Varga munkája célra vezetett, és nemcsak Minszkben: a szeptember eleji, brandenburgi maratoni vb-n is aranyérmet nyertek. Nem mellesleg Ádám egyéniben is diadalmaskodott.
„A hazai versenyeken nem szoktam izgulni, Minszkben viszont ideges voltam, folyton a futamokon járt az agyam, aludni se nagyon tudtam. Brandenburgban viszont már jobb volt a helyzet, hiszen a síkvízi esemény a fontosabb, s úgy éreztem, ha a nagyobb tét mellett sikerült nyernem, a kisebbel se lehet gondom. Oda már győzni utaztam egyesben és párosban is.”
S utolsó felvonásként következett az Olimpiai Reménységek Versenye Szegeden, amelyre már az idény kezdete előtt is készült, s K–1 1000 méteren győzött is.
„A szezon rajtja előtt igazán nem gondoltam volna, hogy egyáltalán indulhatok valamelyik világbajnokságon. Úgy éreztem, hogy az ORV-re eljuthatok, illetve talán a síkvízi Európa-bajnokságon is helyet kapok. Ehhez képest szinte csodaszámba mennek az aranyérmek.”
A sportággal öt éve, az unalmasnak tartott úszás befejezését követően megismerkedő fiú a sikerek hatására sem változtat a filozófiám: a tanulás az első, s a kajak fér bele az idejébe az iskolai elfoglaltságok mellett, és nem fordítva. A hétköznapokban nem is okoz gondot összehangolni a két, szinte egyébként is egész embert kívánó elfoglaltságot, viszont az edzőtáborok után nehéz pótolni a lemaradást.
A tempóból azonban nem vesz vissza: Varga szeret olvasni, televíziót nézni, fontos a tanulás, viszont a kajakozásban is szeretne az élen maradni jövőre is.
Bár ő nem érzi így, azért megjegyezhetjük: magasra tette magának a lécet.
„Nem hétköznapi srác – kezdte tanítványa jellemzését Varga edzőinek egyike, Ballay László. – Olvas, fél perc alatt kirakja a Rubik-kockát, kérdések nélkül még nekem sem mesélne hosszabban magáról. Csendesebb, az idegenekkel nehezebben találja meg a hangot. Sportolóként szorgalmas, tehetséges, mindig mindent versenynek fog fel, amelyet meg akar nyerni.”