Szerencsére megírtam már korábban, hogy nem Nagy László játéktudásával van baj. Ebben a kérdésben továbbra sem kívánok egy tapodtat sem visszalépni, éppen ellenkezőleg. Pontosan tudtam, mi várható Nagytól a pályán és a szemmel is láthatóan rendkívüli módon igyekvő, a visszatérés milyenségéből presztizskérdést csináló átlövő be is váltotta a hozzá fűzött reményeket.
Hat gól egy ilyen ,,masszív” ellenféllel szemben, ez már önmagában is igen komoly teljesítmény. Arról a
védőmunkáról nem is beszélve, amit a Szegedről indult óriás elvégzett, ahogy az egész védőfalnak már a puszta jelenlétével is tartást adott, ezt csak dicsérni lehet. Azt is megkockáztatom: Nagy László nélkül ez a meccs egyáltalán nem biztos, hogy akár csak egygólos magyar sikerrel is zárulhatott volna.
Ugyanez az állítás fokozottan érvényes a szombati visszavágóra is. A legfinomabban fogalmazva is az esélyek legalábbis 50 százalék körül mozogtak volna. Így viszont – a hatgólos előny birtokában – kellő magabiztossággal léphet majd pályára válogatottunk, amelynek a továbbjutási esélye olyannyira adott, hogy akár még Oslóban is nyerhet az együttes.
