Az átszállással és a reptéri várakozással együtt 16 órás utazást követően érkezett haza kedd délután Salt Lake Cityből a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott. A magyar csapat pazarul szerepelt az idei első két Világ Kupa-viadalon, az összesített mérlege két arany-, egy ezüst- és három bronzérem.
STJ • „Azt hiszem, akkor nehezebb átállni, amikor az ember hazaérkezik az amerikai földrészről. De most lesz egy kis időnk pihenni, ha nem is túl sok, hiszen a Világ Kupa-sorozat rövidesen folytatódik” – ezt mondta honlapunknak Liu Shaoang, a magyar rövidpályás gyorskorcsolya válogatott 18 éves csillaga nem sokkal azt követően, hogy a delegáció kedd délután megérkezett a Ferihegyi repülőtérre. A short track-csapat tagjai remek hangulatban léptek ki a tranzitból, ami nem is csoda, hiszen a VK idei első és második állomásán, vagyis Calgaryban és Salt Lake Cityben összesen két arany-, egy ezüst- és három bronzérmet gyűjtöttek be. A Kanadában érmet szerzők között volt Liu Shaoang is, aki 1000 méteren eddigi legjobb egyéni eredményével (1:23.600 perc) harmadik lett, s emellett testvére, Liu Shaolin Sándor, valamint Burján Csaba és Oláh Bence társaságában tagja volt az aranyérmes váltónak is.
„A bronzmedál pályafutásom első Világ Kupa-érme, ezért különösen örülök neki, de legalább annyira kedves számomra a váltóarany is – mondta az Ádónak becézett Liu Shaoang, akit a szövetség sajtófőnöke, Holub Katalin közreműködésével sikerült még a repülőtéren megszólaltatnunk. – Csapatban nem ez az első VK-sikerünk, lassan már elvárás lesz velünk szemben, hogy minden Világ Kupáról hozzunk haza legalább egy váltóaranyat. De ez kellemes teher, mert azt jelenti, hogy megint sikerült előbbre lépnünk, s még erősebbek, még egységesebbek vagyunk.”
A két Világ Kupa-viadal közül Ádónak a kanadai sikerült jobban. S nem csupán azért, mert kétszer dobogóra állhatott, hanem azért is, mert influenzás lett, így Salt Lake Cityben már nem teljesen egészségesen robogott a jégen. A calgary-i pályát, illetve annak jégfelületét ráadásul mostanra tökéletesen kiismerték a magyar versenyzők, hiszen a nyáron három héten át ott készültek a versenyszezonra.
„Kemény munkát végeztünk, s ennek már az első két VK-állomáson élvezhettük a hasznát. Úgy érzem, a riválisok is egyre inkább tisztelnek minket, számolnak velünk, s úgy tekintenek ránk, mint akik harcban állnak a dobogós helyekért. Ez a mi sportágunkban, ahol nem kizárólag a gyorsaság számít, hanem folyamatosan meg kell küzdeni a pozíciókért, minden egyes centiméterért a jégen, ez korántsem mellékes.”
Az ISU Világ Kupa-sorozata a Távol-Keleten folytatódik. December 9–11. között a kínai Sanghaj, majd december 16–18. között a dél-koreai Gangneung lesz a házigazda.
„Az apai nagypapám Kínában él, ám ő sajnos nem tud eljönni a versenyeinkre, az édesanyám testvére viszont, aki odakint dolgozik, ha ideje engedi, a helyszínen drukkol nekünk. Kínában nemcsak azért szeretek versenyezni, mert az édesapám révén a testvéremmel Liu Shaolin Sándorral együtt ezer szállal kötődünk az országhoz, hanem azért is, mert rendre népes közönséget vonz egy-egy VK-viadal, és így remek hangulatban versenyezhetünk.”
Ádó szeretné folytatni a Calgaryban elkezdett sikersorozatot, ugyanakkor elsősorban már a 2018-as phjongcshangi téli olimpiára összpontosít. Pontosabban annak a kvalifikációs sorozatára.
„Az első és legfontosabb feladat az indulásra jogosító kvóta megszerzése, ha ez sikerül, akkor lesz majd érdemes arról beszélni, hogy ki milyen terveket sző az ötkarikás játékok kapcsán.”