Babos Tímea – A padlóról kellett a csúcsra kapaszkodnunk

Babos Tímea – A padlóról kellett a csúcsra kapaszkodnunk

Kormány Sport

Babos Tímeáék megvédték páros címüket a Roland Garroson, ám az idei verseny minden szempontból rendhagyó volt, és Timiéknek is rengeteg körülménnyel kellett megküzdeniük, ezekről mesélt a magyar teniszező a molcsapat.hu-nak. 

Ahogy minden sportág, úgy a tenisz is alaposan megszenvedi a vírushelyzetet. A versenyek egy része elmaradt, más részét furcsa körülmények között, a játékosoknak létrehozott buborékokban, nézők nélkül játsszák, és a túlbiztosított vírusprotokoll néha olyan furcsa helyzeteket is eredményez, mint ami Timiékkel esett meg a US Openen.

Ilyen körülmények között még nagyobb dolog nyerni, címet védeni pedig az extra nyomás miatt még nehezebb, Babos Timi és Kiki Mladenovic mégis ezt tették a Roland Garroson. A MOL Csapat klasszisa boldog a győzelem miatt, de nem tagadja, iszonyatos utat tettek meg, mire a kezükbe foghatták a trófeát.

“Nem a megszokott körülmények között játszottunk, hideg, esős idő volt, nem voltak nézők és persze a buborékban lenni sem épp felemelő érzés. Nem feltétlenül az időjárás, vagy épp a 23 napig tartó monotonitás a legnagyobb kihívás, sokkal inkább az, hogy a New Yorkban történtek után nem volt éppen ideálisnak mondható egyikünk felkészülése sem” – mondta Timi a MOL Csapatnak. “Kikinek különösen nehéz volt, lelkileg nagyon rosszul viselte a velünk történteket, így a győzelem utáni könnyek főleg ennek tudhatók be.”

A fent részletezett gondok miatt egyébként is nehéz helyzetben találták magukat Babosék, erre rakódott még rá, hogy egyéniben egyiküknek sem ment igazán, sőt Kiki kétszer is abszolút nyerő helyzetből kapott ki, így a legnagyobb feladat talán az volt, hogy fejben összerakják a játékukat a hosszú kihagyás után.

“Tisztában voltunk vele, hogy jól játszunk, esélyesek vagyunk, de nem igazán tudtuk, hogy mit várhatunk, hiszen több tétmeccset egymás után év elején játszottunk csak, nagyon hosszú volt a kihagyás. Durva hónapokon vagyunk túl, de persze nemcsak mi, hanem minden ember, a győzelem egy kis örömet csempészett a bizonytalanságba” – mondta Timi.

“Ami New Yorkban történt, felfoghatatlan, és persze megviselte mindkettőnket. Kikinek ráadásul ott is és itt is egy nyert helyzetből elszenvedett vereséget kellett feldolgoznia, ebben próbáltam neki segíteni. Sokszor mondtuk már, hogy a játékunk nagyon passzol, de mi egymásért is játszunk. Ha neki fáj valami, nekem is, ha ő örül, én is, és persze ez fordítva is igaz.”

“Nem egyszerű franciaként, ráadásul esélyesként otthon játszani, nagyon akart, de ez sokszor nyögvenyelősre sikeredett, a döntőben főleg. Viszont az mindenképp pozitívum, hogy megint egy nagyon nehéz helyzetet oldottunk meg jól, és ez megint erősebbé tesz minket.”

Azt kell megverni, aki a háló másik oldalán áll.

Timi csak nevet azokon a hangokon, akik szerint nagy szerencséjük volt, mert kiváló párosokat kellett kiejteniük a döntőig vezető úton, és menet közben megütköztek legnagyobb nemezisükkel, a Krejcikova-Siniakova párossal is. Azt azonban ő is elismeri, hogy a fináléban nem életük meccsét játszották.

“A döntőben valóban nem játszottunk jól, és ezt egy pillanatig nem is tagadtuk. Volt pár nagyon jó, sőt, közel hibátlan meccsünk a verseny folyamán, az elődöntő pedig, ha objektíven nézzük a dolgokat, a döntőnek kellett volna lennie. Na, az pokoli nehéz volt! Szerintem a döntő szettes brékhátránynál nem sokan hittek benne, hogy nyerünk. Rossz játékkal nem lehet GS döntőbe jutni, nem adják ingyen ezeket a meccseket, az ellenfelünk pedig nagyon sok jó párost megvert. Hallottam olyat, mekkora mázli, hogy nem Swiatek és Melichar állt a velünk szemben. Nem, nem ők álltak, ugyanis a Guarachi/Krawczyk páros megverte őket, ahogy az első kiemelteket is ők küldték haza. Ennyire egyszerű a dolog, mindig azt kell megverni, aki éppen a háló túloldalán áll, azzal a fegyverrel, ami épp az adott napon rendelkezésre áll” – szögezte le Timi.

A pszichés padlóról a csúcsra.

Babos Tímea már megszokhatta a trófeák csókolgatását, hiszen a MOL Csapat klasszisa összességében a huszonnegyedik tornagyőzelmét aratta párosban, és a 2020-as Roland Garroson már a negyedik Grand Slam-sikerét ünnepelhette. Ez a mostani siker mégis különleges.

“Minden világbajnoki cím és Grand Slam-siker kedves valamiért a szívemnek. Az első, a 2018-as Australian Openen egy álom vált valóra, onnantól kezdve minden bónusz. Az idei Roland Garros-győzelem a körülmények miatt különleges, a pszichikai padlóról indultunk és jutottunk fel a csúcsra. Erre mindketten nagyon büszkék vagyunk.”

“Szeretném azt is hozzátenni, hogy nagyon hálás vagyok, hogy egyáltalán sportolhattam, hiszen a jelenlegi helyzetben minden kiszámíthatatlan, emberek, vállalkozások, családok mennek tönkre, a szervezők viszont mindent megtettek, hogy játszhassunk. A mellettem álló csapatnak, így a MOL-nak is hatalmas szerepe van abban, hogy hittem abban, van ebben a helyzetben is valami jó, ezért külön köszönet illeti a háttérben dolgozókat.”

Timiéknek talán most lesz egy kis idejük pihenni, bár ez sem biztos, mert lóg a levegőben néhány verseny, amelyek sorsáról egyelőre keveset lehet tudni. Arra a kérdésre, hogy miként alakul a következő időszak Timiék számára, nem véletlenül érkezett az alábbi válasz: “Nem tudok erre a kérdésre sajnos felelni, hiszen novemberben függőben van egy, maximum két verseny, az Australian Open pedig egy hatalmas kérdőjel bennem a vírusprotokoll miatt. Abban bízom, mint ahogy sokan mások is, hogy hamarosan jobbra fordulnak a dolgok, ez mindnyájunk érdeke” – zárt gondolatait Timi.

Forrás, fotó: molcsapat.hu