Belülről még gyerekek

Szélesi Zoltán szerint megérdemelte volna a továbbjutást az U17-es válogatott, de nem sikerült kiküszöbölni a legapróbb hibákat. Sokat fejlődött a gárda, de a játékosok még nem értek férfiakká, és a megfelelő önbizalom sem alakult ki bennük.

Nagy-Pál Tamás Két meccs, két nagyon hasonló befejezés: az U17-es válogatott (címlapfotó: mlsz.hu) Szlovákia és Grúzia ellen is egygólos előnyről várta a hosszabbítást, végül mindkét találkozó döntetlennel ért véget (1-1 és 2-2). Ha csak az egyik felcsúti találkozón sikerül megtartania előnyét, minden bizonnyal boldog szövetségi edzővel beszélgettem volna Szélesi Zoltán személyében, hiszen a csapat továbbjutott volna a tavaszi elitkörbe.

Ahelyett a románokat is felvonultató selejtezőcsoport utolsó helyén végzett.

U17 öröm

A végén nem volt minek örülni  •  Forrás: mlsz.hu

A szakember a torna előtt azt nyilatkozta honlapunknak, hogy az egyéni kvalitásban megmutatkozó hátrányt csapatjátékkal kell eltüntetni. Az megvalósult, de mindössze két pontra volt elég. „Észleltem, hogy kisebb port kavart az utolsó meccs utáni nyilatkozatom, mely szerint annak ellenére megérdemeltük volna az első két hely egyikét, hogy nem sikerült nyernünk a tornán. De továbbra is tartom. Becsülettel felkészültünk, a játékosaim betartották az utasításokat. Mindegyik mérkőzésen több helyzetet dolgoztunk ki ellenfelünknél. Sajnos, nem mi voltunk a hatékonyabbak.”

Szlovákia ellen egyébként még a pontszerzés is bravúr volt, hiszen húsz percet szimpla, míg tízet dupla emberhátrányban játszott a gárda. „Nem keresem a bíróban a hibát emiatt, ahogy amiatt sem, hogy négy percet hosszabbított. Nekünk kellett volna gólra váltanunk a helyzeteinket, és nulla esélyt adni a gólszerzésre az ellenfélnek. Gondoljon csak bele: ha az egyenlítés előtt a blokk egy méterrel közelebb érkezik, aztán, ha a kapus szerencsésebben ér a labdához, végül, ha már kijött róla, a védők hárítanak, akkor most továbbjutóként beszélgetnénk. Apró hibák ezek, de mindegyiknek megvan a miértje.”

A fejlődés így is látszott, főleg a nyári Telki-kupára visszaemlékezve, ahol még úgy tűnt: a kelet-európai válogatottak is fényévekre vannak tőlünk. „Csapatként és egyénileg is sokat léptünk előre. Ezeket a fiúkat még nevelni, tanítani kell, hogy minél jobbak legyenek. Elsősorban fejleszteni, és ez a folyamat szerintem megvolt. Természetesen nem edzőmeccsekről, hanem komoly téttel bíró találkozókról volt szó. Mi huszonnégy órában meg is tettünk mindent, hogy elérjük célunkat. De bár sok játékosom nálam magasabb, és férfiasnak is tűnik, valójában belülről még gyerekek. Nem kiforrott labdarúgók.”

Az, hogy a csapat két piros lapot szedett össze egyetlen meccsen, és kétszer is a hosszabbításban kapott gól, mentális hiányosságokra is utal. „Ezek a hibák akkor tűnnek el, ha a játékosok úgy élik a mindennapjaikat, hogy mindig, mindenben a legjobbat akarják kihozni magukból. Ha az munkál bennük, hogy csak én győzhetek. És az utolsó leheletükig, az utolsó másodpercekig harcolnak. Ehhez tiszta fejjel kell gondolkodni, de fizikailag is a topon kell lenni. Akkor eljuthatunk odáig, hogy kettőt-hármat is berúgjunk a kidolgozott helyzetekből, és az utolsó másodperceket is lehozzuk kapott gól nélkül.”

U17 kapus

Csak kicsi hiányzott  •  Forrás: mlsz.hu

Szélesi úgy érzi: a grúzok elleni vereség a legfájóbb, hiszen tényleg csak másodpercekre voltak a továbbjutástól (mert minden valószínűség szerint helyünk lett volna az öt legjobb csoportharmadik között). A végül elképesztő meglepetésre a második helyen továbbjutó válogatott nemcsak ellenünk szerepelt ilyen jól, hiszen Szlovákiától nagy csatában kapott ki 4-3-ra, míg Romániát simán verte 3-0-ra. „Szerintem a grúzok nyújtották a legmeggyőzőbb teljesítményt. Már nem azt a harcos, rúgd és fuss stílust képviselik. Kulturált, modern focit játszottak. Nagyszerű labdarúgóik voltak a tengelyben, akik összegyűjtötték a labdákat, kreatívak voltak, és komoly futómennyiséget mutattak fel.”

A találkozó után természetesen nagyon szomorúak voltak a srácok, néhányuknál eltört a mécses. Szélesi azzal vigasztalta őket, hogy sokat fejlődtek az elmúlt hónapokban. A jelek szerint még mindig nem eleget. Tétmeccsen azonban csak két év múlva bizonyíthatnak legközelebb az U19-es Európa-bajnokság selejtezőjében.

Addig van idő kiküszöbölni a hibákat.

Forrás: www.utanpotlassport.hu – RSS