11 évet kellett arra várni, hogy ismét angol házi döntőt rendezzenek a Bajnokok Ligájában, de szigetországi csapat is csak 7 hosszú éve tudott eljutni a fináléig. A Tottenham és a Liverpool összecsapása első ránézésre talán egy átlagos Premier League mérkőzésnek tűnik, ám ha nagyító alá kerül a két csapat menetelése, egészen másképpen fest ez a közelgő csata. Mindkét együttes megjárta a poklot, ám feladni még a legsötétebb órákban sem jutott eszükbe.
Csoportkör – A szenvedés
A „halálcsoport” kifejezés hűen tükrözi a Liverpool és a Tottenham sorsolását a főtáblán. Utóbbinak az Interrel a Barcelonával és a PSV-vel kellett megküzdenie a továbbjutásért, és az első három mérkőzésen összehozott két vereség, valamint egy döntetlen után talán már minden szakértő eltemette őket. A visszavágókon azonban sokkal jobban ment a szekér. Először hazai pályán álltak bosszút az eindhovenieken, majd szintén Angliában kényszerítették térdre a milánói alakulatot. Az utolsó fordulóban még mindig nem nekik állt a zászló, hiszen a londoni csapatnak legalább annyi pontot kellett begyűjetnie Barcelonában, mint az Internek a PSV-vel szemben, de mivel mindkét mérkőzésen döntetlen született, jobb egymás elleni eredményének köszönhetően (idegenben lőtt több gól) csoportmásodikként a Tottenham jutott a nyolcaddöntőbe, a Nerrazzurri-nak pedig az Európa Ligával kellett megelégednie. Mindent egybevetve Mauricio Pochettino azért össze tehette a két kezét, hiszen két győzelemmel és mínusz egyes gólkülönbséggel kevés együttesnek adatik meg a lehetőség, hogy talpon maradjon a BL-ben.
A Liverpool, Paris Saint-Germain, Napoli, Crvena Zvezda kvartett sem volt leányálom az érintetteknek. Bár a vörösök útja – egy ízletes 3-2-es hazai győzelemmel a párizsiak ellen – jobban kezdődött, mint döntős ellenfelüké, a pocsék idegenbeli formájának köszönhetően az angol együttesnek a legutolsó fordulóig izgulnia kellett. Amikor a Pool elhagyta az Anfield lágy ölelését, minden alkalommal megégett (Szerbiában a Crvena például 2-0-ra páholta el őket), így csakis a hazai mérlegüknek köszönhették a csoport második helyét. Jürgen Klopp csapata még a Spus-nél is jobban kicentizte a továbbjutást. A harmadik helyezett Napoli-val az egymás elleni eredmény döntetlen volt (1-0, 0-1), míg a két csapat gólkülönbsége szintén megegyezett (+2), így a több lőtt gól döntött a nyolcaddöntőbe kerülésről.
Nyolcaddöntő – Német túra
A legjobb tizenhat között mindkét együttes egy német csoportelsőt kapott ellenfeléül. A Tottenham a kiváló formában lévő Dortmundot fogadta a Wembley-ben és némiképp meglepő módon egy sima 3-0-s győzelemmel már az első mérkőzésen pontot tett az ütközet végére. A visszavágón elért 1-0-s siker már csak hab volt a tortán.
A Liverpool a német rekordbajnok Bayern München ellen kezdett hazai pályán, és a 0-0-s első találkozót követően a vörösök BL-ben összehozott addigi idegenbeli rekordját figyelembe véve talán még a legelvetemültebb fanatikust is elkapta az aggodalom. A rossz előjelek ellenére Klopp együttese tökéletes pillanatot választott a formába lendülésre, így 3-1-es győzelemmel, valamint némi bajor seritallal a gyomorban tért haza az esős szigetországba.
Negyeddöntő – Egy sima, egy fordított
A negyeddöntő sorsolásánál a vörösökkel volt kegyesebb a sors, hiszen a Porto elleni mérkőzéseknek igazán kellemes emlékekkel vághatott neki a liverpooli csapat. Jürgen Klopp alakulata az előző szezonban 5-0-s összesítéssel ejtette ki a portugálokat, és a kék-fehérek mindennemű szabadkozása ellenére a küzdelem ismét egyoldalúra sikerült, sőt még a gólkülönbség sem változott (6-1).
A Spurs-nek ezzel szemben az angol bajnoki címért folyó harcban akkor még csak esélyesként számon tartott Manchester City jutott. Az első, Londonban lejátszott mérkőzésen még mindkét fél óvatosabb volt, Pep Guardiola és Mauricio Pochettino sakkjátszmáját pedig végül utóbbi nyerte vezéráldozattal. A mérkőzésen az 58. percben megsérülő Harry Kane-ről már a lefújást követően kiderült, hogy hosszabb pihenőre kényszerül, így az összecsapás Manchesteri felvonása igencsak nehéznek ígérkezett. A visszavágó igazi gólparádét hozott, mely során már az első félidőben ötször zörrent a háló. A második játékrészben aztán Sergio Agüero bombájával 4-2-es állásnál továbbjutásra álltak a városiak, Fernando Llorrente azonban „derekasan” helytállt Kane pozíciójában és a csípőjéről bepattanó találatával ismét a sarkantyúsok felé billentette a mérleg nyelvét. A slussz poén a hosszabbításban érkezett, amikor Raheem Sterling talált utat a kapuba, ám a mennyei ünneplésnek hamar vége szakadt, amikor a videobíró (VAR) les miatt érvénytelenítette a gólt. Az utolsó perceket sikerült kihúznia a Tottenham-nek, így az érzelmi hullámvasút végén idegenben lőtt több góllal a londoni csapat jutott tovább.
Elődöntő – A bukottak bosszúja
Ebben az idényben valószínűleg egyik klub sem szeretett volna összetalálkozni a Barcelonával az egyeneskieséses szakaszban, és annak ellenére, hogy a média előtt azt a látszatot keltette, mintha csak a szája szélét nyalogatta volna, talán még Jürgen Klopp-ban is kihunyt egy pillanatra a Rock & Roll rugója, amikor a veretlen katalánok elleni mérkőzésekre gondolt. A barcelonai odavágón a Sadio Mané, Mohamed Salah, Roberto Firmino triumvirátusból az utóbbi még nem volt száz százalékosan bevethető állapotban, így a német mesternek improvizálnia kellett. Az összecsapás ettől függetlenül zseniális technikai megoldásokat és rendkívüli izgalmakat hozott. Mindkét együttes magas színvonalon futballozott, de így is akadt köztük úgy 170 centiméter különbség. Lionel Messi egy szerencsés találattal és egy remekbe szabott távoli szabadrúgásgóllal járult hozzá a 3-0-s hazai sikerhez.
A visszavágóra önbizalomtól duzzadva érkezett a Barcelona, ám ami ott történt, az talán még évekig kísérti majd a játékosokat. Ismételten hatalmas iramot és sok helyzetet hozott a két csapat mérkőzése, és bár az első félidőben 1-0-ra vezetett a Liverpool, úgy tűnt, hogy Ernesto Valverde együttese kontrollálni tudja a találkozót. A második játékrészre Andrew Robertson sérülés miatt már nem jött vissza a pályára, helyét az első mérkőzésen szenvedő Georginio Wijnaldum vette át. A holland középpályás ezúttal azonban a góllövő cipőjét is magával vitte, és gyors duplájának köszönhetően az 56. percben már 3-3 volt az összesített állás. Az este és egyben a Barcelona BL-menetelése egy igencsak meglepő megoldással ért véget. Trent Alexander-Arnold egy gyorsan elvégzett szöglettel gondoskodott arról, hogy exponenciálisan növekedjen az őt felkutatók száma a Google keresőben. A tökéletes helyre érkező pontrúgást Divock Origi váltotta gólra, ezzel valósággal sokkolva a figyelmetlenül ácsorgó Barca játékosokat.
A Tottenham rendkívül “Kane-elmetlen” helyzetben vágott neki az elődöntőnek, hiszen sérülés miatt továbbra sem számíthatott első számú gólvágójára, míg ellenfele a Real Madrid-ot és a Junventus-t is kiejtő Ajax a legerősebb kezdőcsapatát küldhette a pályára. Az első mérkőzésen a holland együttes a szokásos brillírozó Bajnokok Ligája formáját hozta, és Donny van de Beek góljával idegenben 1-0-s előnyre tett szert.
A visszavágóra Mauricio Pochettino csiszolt egy kicsit a csapatán, Fernando Llorrente helyett az ismét bevetésre kész Son Heung-Min-t küldte fel a pályára. A változtatás nem tűnt elegendőnek, az első félidőben Matthijs De Ligt és Hakim Ziyech góljával az Ajax már 2-0-ra vezetett, és minden veszni látszott… A második játékrész azonban egészen más mérkőzést hozott. A Spurs Lucas Moura duplájával már a 60. perc előtt egalizált, ami egyben azt is jelentette, hogy ha a hátralévő időben a Tottenham meg tudja nyerni a mérkőzést, akkor a klub elnöksége elkezdheti foglalni a repülőjegyeket a fináléba. Szép lassan csordogált tovább a találkozó és a gólszerzéshez inkább a holland alakulat állt közelebb, míg a sarkantyúsok esélye az üdvözülésre egyre csak csökkent. Az öt perces hosszabbítás utolsó minutumában aztán bekövetkezett az, ami a szakzsargonban úgy szerepel, hogy „ilyen a futball”, a „Lucky Ajax” becenévre is hallgató klubnál pedig az „irónia” címszó alatt található. Egy felívelt labda Llorrente-től először Dele Alli-hoz, majd Lucas-hoz került, a brazil támadó pedig harmadik találatával szertefoszlatta az amszterdami álmokat.
A Liverpool és a Tottenham az idei Bajnokok Ligája kiírásban átélt már mindent, amit csak lehetett. Csoport másodikként indultak, többször is megérintette őket a kiesés fagyos szele, de ők továbbra is csak mentek előre és elképesztő útjukat egészen a döntőig folytatták. Lehet, hogy egy átlagos hétvégén nem ez a két csapat hozza a legmagasabb nézettséget, azonban június 1-jén minden szem joggal szegeződik majd a megtörhetetlenek harcára.
Fotó: worldinsport.com, bristolpost.co.uk, cbssports.com, liverpoolfc.com
