A Transfermarkt.de készített interjút Michael Borisszal, az MTK Budapest vezetőedzőjével. Az alábbiakban témakörök alapján idézünk a szakember nyilatkozatából.
A kezdetekről
– Valójában nem terveztem külföldön dolgozni. A magyarországi lehetőség nagyon váratlanul jött. Bernd Storck, a magyar válogatott akkori szövetségi kapitánya és sportigazgatója az U19-es korosztályhoz keresett edzőt 2016-ban. A németországi edzőképzés korábbi vezetőjén, Frank Wormuthon keresztül vették fel velem a kapcsolatot. Mivel korábban már többször nyaraltam Magyarországon, és lenyűgözött Budapest, egyértelmű volt számomra, hogy szeretnék itt dolgozni. Amikor a 2018/19-es szezon végén lejárt a szerződésem, arra gondoltam, mit tehetnék a legjobban annak érdekében, elkerüljem a munkanélküliséget. Ázsia és Észak-Amerika két olyan kontinens volt, amely rögtön az év elején kezdi meg a szezont. Végül ez volt a legfőbb oka annak, amiért Japánba igazoltam.
Az MTK Budapest megkereséséről
– Kaptam egy ajánlatot a csapattól. Ismertem a klubot, szövetségi edzőként sokáig figyelemmel követtem őket. Az MTK Budapest az ország második legnagyobb klubja a Ferencváros mögött a megnyert bajnoki címek számát tekintve. Ha megkapod a lehetőséget arra, hogy újra vezetőedzőként dolgozz, akkor ezt a lehetőséget el kell fogadnod. Tudtam, mire számíthatok, ezért hagytam el Japánt. Kérdés nélkül: óriási tapasztalat volt számomra az ázsiai kultúra, munka megismerése, de például az is kihívás volt, hogyan dolgozok tolmács mellett. Minden más lett volna, hiszen ott nem beszéltek olyan jól angolul. Soha nem akartam kihagyni ezt az élményt. Az MTK-val a 2019/20-as szezont a másodosztályban kezdtünk. A mottó a játékosok fejlesztése volt. Az akadémia játékosait be kell építeni, hogy érvényesüljenek majd a felnőttek között. Megcsináltuk. A feljutás után pedig világossá vált, hogy a bentmaradást helyezzük előtérbe. Rendszeresen változik a tizenkét csapatos bajnokság mezőnye, és három csapat versenyez egymással a bajnoki címért. A helyezés nem is annyira fontos, de ha jó pontátlagot tudunk hozni, közünk sem lesz a kieséshez. Ha továbbra is így teljesítünk, az európai kupaporond is lehetségessé válik.
Az NB I-ről és a “Huntingtime”-ról
– A liga csapatai nagyon jól védekeznek, ezért fontos, hogy lehetőleg minél gyakrabban mi szerezzük az első gólt a meccseken. Fiatal, sikerre éhes, technikailag jól képzett, fizikailag és taktikailag is naprakész játékosok állnak a rendelkezésemre ehhez, ezért működik a gyakorlatban a filozófiám. Valószínűleg a világon mindenki tudja, hogyan működik a letámadás, én azonban ezt valamivel másképpen képzelem el. Ezért vezettem be a „huntingtime”-ot. A kifejezés nem új, de mindannyiunk számára van jelentése: ilyenkor támadjuk a labdát, a cél a labda azonnali meg- vagy visszaszerzése, ami végig, egészen a lefújásig érvényben van. Még egy saját “hashtaget” is használunk erre a közösségi médiában, hogy még inkább rögzüljön ez a játékunkkal kapcsolatosan. Fontos úgy kommunikálni, hogy azzal a fiatal játékosok is azonosulni tudjanak. Tudják: amikor a “huntingtime” elhangzik, akkor kezdődhet! Természetesen mindig tisztességes keretek között, a lehető legkevesebb szabálytalansággal akarjuk ezt végrehajtani. Sok gólt tudtunk szerezni abból kifolyólag, hogy agresszívek voltunk, nyomást helyeztünk az ellenfélre, jól indítottuk meg a letámadást.
A személyes példaképeiről
– Igyekszem minden edzőtípusból elsajátítani ezt-azt. Mindenesetre a játékosokat mindig motiválni kell, hogy a legtöbbet kihozhassák magukból. Jürgen Klopp kiemelkedő munkát végez. Kedvelem Marcelo Bielsát amiatt, ahogyan a védekezéshez viszonyul. Szeretem Pep Guardiolát azért, ahogyan látja a futballt, és hogy szabadságot enged a játékosainak. Thomas Tuchelt pedig azért kedvelem, ahogyan kezeli a csapatát, és amilyen ötletei vannak. Ennek a négy edzőnek az elképzeléseinek az ötvözetét igyekszem megjeleníteni a pályán is, ezt próbálom a lehető legjobban sulykolni a játékosaim fejébe, hogy a lehető legjobban megértsék azokat.
A magyar nyelvről
– A magyar természetesen idegen nyelv a számomra, a kommunikáció többnyire angolul zajlik. Tavaly a másodosztályban nem játszhattak légiósok, így a magyar nyelvre is jobban támaszkodtam, hiszen valamennyit már korábban is tudtam, majd folyamatosan fejlesztettem. Ezen a nyelven beszélek a pályán, hogy a stresszes helyzetekben ne legyen bizonytalanság. Az 50-60 legfontosabb utasítást, például a „válts oldalt” vagy a „hosszú labda”, magyar nyelven adom. Időközben viszont az utasítások fele már angol nyelvű, mert külföldiek is csatlakoztak a kerethez, viszont közülük is mindenki megérti már a legfontosabb kifejezéseket magyarul.
A magyar utánpótlásról
– Akadémiákat építettek és ezeket modernizáltak, erre nagy hangsúlyt fektetett a magyar szövetség. A játékos megfigyelés is megváltozott annak érdekében, hogy az ország kisebb területein is megtalálják a tehetségeket. Nem véletlenül kerül elő egyre több tehetséges játékos, és ez a következő években csak növekedni fog. A jobb játékosok külföldre igazolnak. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarország kisebb, ezért kevesebb tehetség van, mint Németországban. Ami bizonyos: a futballt teljes mértékben támogatják.
A magyarok Eb-csoportjáról
– Ez egy nehéz és nagyon kemény csoport. A budapesti Puskás Aréna csodálatos. Magyarország számára pedig nagyszerű dolog, hogy ott ilyen ellenfelekkel mérhetik össze erejüket. Meglátjuk, hogy Marco Rossi milyen taktikát választ. Mindenesetre nem Magyarország a favorit ezeken a meccseken. Ha azonban sikerülne megnyerni egy meccset, az nagyszerű lenne. De nem hiszem, hogy egy győzelem elég lenne a továbbjutásra a csoportból.
Szoboszlai leteheti a névjegyét a Bundesligában?
Határozottan! – ha egészséges. Képes eldönteni meccseket. Már fiatalabb éveiben elért sok mindent, egy kicsit talán Kai Havertz-hez hasonlítanám. Nagyon jó befejező, érzi a kaput, és a Bundesligában is megmutatja majd, milyen remekül rúgja a pontrúgásokat. Játékában megvan a megfelelő sebesség is. Nagyon élvezte a salzburgi iskolát, agresszív és tudja, hogyan kell játszani a labdával. Ahogyan mondtam: a Bundesliga már nagyon várja őt.
A személyes jövőjéről
– Nagyon otthon érzem magam Magyarországon, és az ország egyik legnagyobb klubjánál dolgozom. A város gyönyörű, az életminőség magas. Nagyon elégedett vagyok és izgalmas munkám van. Ha sikerülne kijutnunk a nemzetközi porondra, az természetesen óriási dolog lenne. Az MTK-nál meglévő általános feltételeket a Bundesliga 2-es klubokéhoz tudnám hasonlítani. De az is egyértelmű számomra, hogy idővel szeretnék visszatérni a németországi profi labdarúgásba.
Az MTK Budapest idei céljairól
– Célul tűztük ki, hogy 45 pontot szerezzünk – az elmúlt öt évben ennyi egységgel senki nem esett ki. Alázatosak maradunk minden győzelem után. Van egy speciális humorral rendelkező fizioterapeutánk. A győzelmek után mindig szelfiket készít velünk az öltözőben, és valamilyen álarcot, jelmezt, maszkot vagy kalapot visel az évszaknak vagy a közelgő ünnepeknek megfelelően. Ezekkel a pillanatokkal élvezzük ki közösen az öltözőben a győzelmeket.
