Az édesanyja Wladár szavai szerint anyatigrisként védte a lányát, ő találta meg azokat a szakembereket is, akik végül összeállították azokat az orvosi és jogi érveket, amelyek alapján a MACS első fokon felmentette a sportolót. Nyolc hónap után így visszatérhetett az uszodába, és nyáron már újra versenyzett, ám az Universiade kezdete előtt néhány nappal értesítették, hogy a WADA fellebbezett a döntés ellen a Nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS). „Nagyon nehéz volt megélni, hogy napról napra, hétről hétre történt valami. Nem is tudtam klasszikus edzésmunkát végezni, mert folyamatosan a fejem fölött lebegett ez az ügy” – fogalmazott az úszó.
Az F-16-os és a tű foka
– mondta Ilyés, aki a Semmelweis Egyetem orvostanhallgatója. Arról is nyíltan beszélt, hogy mindez mély gödörbe lökte, depresszióba zuhant, amelyen csak a családja közreműködésével és orvosi segítséggel tudott túljutni.
mintha az F-16-os átrepülne a tű fokán. Rendkívüli helyzet. Statisztikailag szinte lehetetlen.”
| Mi a biológiai útlevél? |
| A biológiai útlevél (ABP) olyan kiválasztott változó adatokat, dopping biomarkereket követ nyomon, amelyek jelentős, hirtelen, orvosilag nem indokolt változásai doppingszerek hatásáról árulkodnak. Két modulból állnak: a 2009-ben bevezetett hematológiai és a 2014 óta létező szteroid modulból. Az előbbi célja, hogy felismerje az oxigénszállítás fokozódását, beleértve a vörösvérsejt-stimuláló anyagok (ESA) használatát és a vértranszfúzió vagy a manipuláció bármely más formáját. Az utóbbi pedig az androgén anabolikus szteroidok (AAS) külső használatát és az egyéb anabolikus hatóanyagokat hivatott azonosítani. |
Ahogy Wladár fogalmazott: „lekerült róla a skarlát betű”.
Októberben Ilyésék megküldték a válaszukat, ő pedig nyugodtan készült tovább a novemberi országos bajnokságra, ahol 200 pillangón győzni tudott. Néhány nappal később sokként érte az újabb értesítés: a szervezet nem fogadta el az első körben benyújtott orvosi magyarázatot, és azonnali hatállyal visszavonta a versenyengedélyét.
A jogi védekezést az ügyben Nagy Zsigmond sportjogász koordinálta, aki azt, hogy Ilyést első, majd másodfokon, nemzetközi fórum előtt is felmentették, ahhoz hasonlította,
Molnár Szabolcs ortopéd traumatológus, az Ilyés ügyén dolgozó orvosi csapat vezetője arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a magyar szakemberek egyelőre „tanulják” a biológiai útlevelet. „Szisztematikusan kellett felépítenünk a tudásunkat az ügyben. Az az előnyünk a WADA-val szemben, hogy ismerjük az embert, a körülményeit, az élettani paramétereit, tehát nem csak számokat nézünk a monitoron. Láttuk, hogy mi az, amivel ők nem foglalkoztak, és mire kell a hangsúlyt fektetnünk ahhoz, hogy higgyenek nekünk.” A szakember végül tiszteletre méltónak nevezte, hogy a WADA elismerte a felkészültségüket az általuk bemutatott szempontokat.
Ilyés Laura egyike volt annak a három sportolónak, akikről tavaly év végén derült ki, hogy doppinggyanúba keveredtek – akkor kerültek fel a Magyar Antidopping Csoport (MACS) folyamatban lévő doppingügyeket soroló listájára. A nevük a jogszabályi korlátozások miatt nem került nyilvánosságra, csak annyit lehetett tudni róluk, hogy ketten úszók, egy pedig birkózó. Kenderesi Tamás, a riói olimpia bronzérmes pillangóúszója tavasszal maga hozta nyilvánosságra, hogy ő az egyik érintett. Az ő ügye továbbra is zajlik.
Ilyés ügye tehát tisztázódott, de a hosszú kihagyás lelkileg és fizikailag is visszavezette. Amikor a folytatásról kérdezték, azt mondta: „Azt mondják, hogy amennyi időt kihagy az ember, dupla annyi idő kell, hogy visszakerüljön arra a szintre, ahol volt. Sajnálom, hogy nincs itt az edzőm, ő jobban el tudná mondani, hogy milyen állapotban vagyok és mekkora esélyem van kijutni. Nagy szerelmem az úszás, nagyon szeretem csinálni, de már a harmadik évet taposom az orvosi egyetemen, lesz egy viszonylag biztos polgári szakmám…
„Nehéz volt, meghurcolva éreztem magam, mert nem tudtam, mi vár rám. Hároméves korom óta úszom, a tanulás mellett ez volt az igazán fontos számomra. Volt egy nagyon szoros napirendem tizenegynéhány évig, amikor minden öt percem ki volt számolva, és amiből emiatt kiszakadtam”
A Magyar Sportjogász Társaság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy doppingügyekben a sportolókat nem illeti meg az ártatlanság vélelme, abban a pillanatban, hogy a vádat közlik, neki kell bizonyítania az ártatlanságát. „Ezen felül a sportoló felel mindenért, ami a szervezetébe kerül, ezért is nyomja a vállukat óriási teher” – magyarázta, hozzátéve: mindannyian hittek Ilyés Laura ártatlanságában.
A harmadik ügy volt Ilyés Lauráé, akit népes orvosi és jogi csapat segített, és akit a MÚSZ is támogatott a harcában.
Nagy azt is megjegyezte, hogy bár ez alkalommal a WADA-nak nem volt igaza – és tragikus, amikor ártatlan versenyzőt vádolnak meg, vagy akár tiltanak is el –, nagyon fontos szerepe van a versenysport tisztaságának megőrzésében, akárcsak a Magyar Antidopping Csoportnak.
Az úszó tavaly szeptember 1-jén kapott tájékoztatást a WADA-tól arról, hogy eltérést találtak a biológiai útlevelében. „Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek olyan értékek voltak, amiket alapvetően egy normál emberi laborvizsgálatnál nem jelöl csillaggal a rendszer” – mondta a 21 éves úszó, utalva arra, hogy nem kiugróan magas értékekről volt szó.
Ez egy nagyon nehéz kérdés. Csak nemrég, hétfőn kaptam meg a WADA levelét, úgyhogy a folytatást még át kell gondolnom.”
„Olyan anyagot tudtunk másodfokon összeállítani, ami erősen megdolgoztatta a WADA jogi és egészségügyi csapatát” – folytatta Nagy Zsigmond, kiemelve, hogy a magyar úszó mintáinak elemzésében komoly szakemberek vettek részt, köztük az Egyesült Államok doppingellenes szervezetének (USADA) kutatásért felelős igazgatója is. Ennek ellenére a magyar jogászokból és orvosokból álló csapatnak „sikerült mind egészségügyi, mind jogi értelemben megtalálni a rést, és eredményes védekezést benyújtani”.
A hvg.hu-nak arra a kérdésére, hogy milyen tanulsággal szolgál a sportvezetés és a sportolók számára az ügy, Wladár Sándor azt mondta: újfent nyilvánvalóvá vált, hogy a biológiai útlevél kapcsán rengeteg a bizonytalanság, és hogy még az orvosok is csak tanulják, mi is az valójában. Fontosnak nevezte, hogy a csapat, amelynek most óriási tudást sikerült felhalmoznia Ilyés Laura ügyének tisztázása során, adja tovább a tanultakat más orvosoknak, szakembereknek. Molnár Szabolcs ehhez kapcsolódva elárulta: a Magyar Birkózószövetségnél, a MACS-nál és a Magyar Olimpiai Bizottságnál már elindult a munka egy közös program előkészítésére, amely előrébb viheti a magyar sportolók védelmét későbbi hasonló esetekben.
Megtörte a hároméves kora óta úszó Ilyés Laura karrierjét a biológiai útlevelében talált eltérések miatt megfogalmazott doppingvád. A sportoló nyolc hónapig nem edzhetett, így kétségessé vált, hogy valaha teljesülhet-e a gyerekkori álma, olimpikon válhat-e belőle. Az ügyében eljáró szakértők beszéltek arról, hogyan sikerült elérniük, hogy felmentsék, hogy lekerüljön róla „a skarlát betű”.
A birkózó ellen csak a doppinggyanú fogalmazódott meg, a doppingeljárás azonban nem indult meg, a versenyengedélyét sem függesztették fel. A WADA szakértői a bizottsága ugyanis elfogadta a védekezését: új, korábbi betegségére vonatkozó információval szolgált, amelyet ők nem ismerhettek.
Sikertörténetnek nevezte Ilyés Laura doppingügyének kimenetelét Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke az esetről tartott sajtótájékoztatón. A junior Európa-bajnoki ezüstérmes válogatott úszó ellen a biológiai útlevelében talált eltérések miatt fogalmazott meg doppingvádat a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), amely hétfőn a magyar szakértői csapat jogi védekezésének elemzése után visszavonta a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) benyújtott fellebbezését. Ezzel jogerősen elismerték, hogy
Ilyés soha nem követett el doppingvétséget, nem élt tiltott teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel.
Most Ilyés perelhet
Kérdésre válaszolva Nagy Zsigmond arról is beszélt, hogy Ilyés Laurának lehetősége van pert indítani a WADA-val szemben, a családja pedig fontolgatja is ennek a lehetőségét. Egzaktan igazolható ugyanis, hogy jelentős kár érte: elesett támogatásoktól, szponzorpénzektől. „Azt viszont pénzben nagyon nehéz kifejezni, amikor egy közösségből kizárják a sportolót, különösen, ha később jogerősen megállapítják, hogy ez alaptalanul történt” – tette hozzá.
Wladár ehhez azt fűzte hozzá, hogy ha a WADA nem vonta volna vissza a fellebbezését a CAS-nál, ahhoz, hogy Ilyés megpróbálhassa bizonyítani az igazát, 100 ezer svájci frankot kellett volna letennie. A MÚSZ elnöke ezt nonszensznek, elképesztőnek és méltánytalannak nevezte.
Wladárt kérdezték Kenderesi Tamás ügyéről is, ő azonban nem kívánt róla nyilatkozni. Csupán annyit mondott, hogy az olimpikon mellett egy másik, hasonlóan felkészült csapat dolgozik, mint amelyik Ilyésnek segített.
Írta a HVG
A Élet+Stílus: „Mintha az F-16-os átrepülne a tű fokán” – így mentették fel a doppingolással vádolt magyar úszónőt bejegyzés először Hírpláza-én jelent meg.
