A sikerrel vett Európa-bajnoki kvalifikációnak köszönhetően igazolhatott neves bajnokságba Kleinheisler László és Balogh Norbert is. Ahhoz azonban, hogy a topklubok még a náluk fiatalabb ígéretekre is igényt tartsanak, a korosztályos válogatottaknak is kellene a 2009-es U20-as világbajnoki bronzéremhez hasonló eredményt villantaniuk.
Nagy-Pál Tamás • A 21 éves Kleinheisler László a Bundesligában szereplő Werder Bremen, míg a 19 esztendős Balogh Norbert az olasz élvonalbeli Palermo játékosa lett a téli átigazolási szezonban, amely a topligákban hétfőn ért véget (itthon február 22-ig tart). Nem mostanában fordult elő legutóbb, hogy két magyar fiatal is topbajnokságba igazolt, főleg nem az, hogy rögtön első mérkőzésükön pályára is léphettek.
Kleinheisler László
Varga Norbert FIFA-licences játékosügynök szerint ez egyértelműen a felnőttválogatott Európa-bajnokságra való eljutásának köszönhető:
„Utánpótlás-válogatottjaink továbbra is eredménytelenek, nincsen újabb U20-as világbajnoki bronzérmünk. Sőt, sokkal rosszabbul teljesítenek, mint öt-hat évvel ezelőtt. Egyértelmű tehát, hogy az Eb-kvalifikációnak tudható be az átigazolási piacon tapasztalt előrelépés.”
A szakember szerint az is nagy szó, hogy a fentieken kívül is futottak be komoly ajánlatok magyar csapatokhoz. „A külföldi kluboknak ez ugyanis befektetés. Teszem azt, egymillió eurót bármelyik közepes költségvetésű egyesület képes kifizetni. Ha a megvett játékos utána pályára lép az Eb-n, minimum a duplájáért adhatják tovább. Persze, van ebben rizikó is. De például amikor hallottam arról, hogy a Chelsea Nagy Ádám iránt érdeklődik, rögtön az jutott eszembe: nyilván nem Ramirest akarják pótolni vele, hanem befektetésként gondolnak rá.”
Varga úgy látja: más-más okból, de mindkét elkelt fiatal szerepet kaphat újdonsült csapatában. „A brémaiak a kiesés elől menekülnek, és árértékarányban nagyon jól jártak Kleinheislerrel. Baloghért meg ugyebár több mint kétmillió eurót fizetett a Palermo. Ez még náluk is jelentős összeg, ami garancia arra, hogy nem adják kölcsön alacsonyabb osztályba, hanem foglalkoznak vele. Nem véletlenül nyilatkozta Maurizio Zamparini elnök, hogy meglepődött, amikor a tréner nem Baloghot állította be Gilardino helyére a Carpi elleni bajnokin. Ez Olaszországban teljesen normálisnak számító nyomás a vezetőedzőre.”
Balogh Norbert
Ki lehet tehát jelenteni, hogy kapósabbak lettek a magyar fiatalok, egyértelműen nőttek a lehetőségeik. De vajon mikor juthatunk el odáig, hogy akár már 16-17 évesen is kelljenek a topbajnokságokba honfitársaink, mint látjuk arra a horvát példákat? „Én már tapasztalom, hogy eljutnak Magyarországra a nagy klubok megfigyelői is. Persze, a korosztályos válogatottaknak is kéne valamilyen eredményt felmutatniuk, akkor jöhet az igazi áttörés.”
Pedig az biztos: ha valaki már fiatalabban külföldre kerül, rosszul nem járhat. „Abban a korban még sokat lehet alakítani a játékoson. Fejlődik nemcsak szakmailag, de emberileg is, nyelveket tanul. Az élettapasztalatához is sokat hozzátehet a kaland. Látjuk, hogy valaki minél tovább marad itthon, százalékosan annál kisebb az esélye arra, hogy világsztár legyen. Konkrét példával élve: Guzmics Richárd, aki szerintem a jelenlegi legjobb magyar védő, ha hamarabb megy külföldre, talán már nem Lengyelországban, hanem a Bundesligában játszik.”
A fiatalok iránti érdeklődés csak fokozódhat, ha a franciaországi Eb-n is jól szerepel a csapat. „Én is azt vallom, amit Bernd Storck. Ki is kaphatunk akár mindhárom csoportmérkőzésen, de legyenek kiélezett meccsek. Összeszedett játékkal kell helyt állni. Akkor akár négy-öt labdarúgónk is eladhatja magát.”
