Gipszes pofon Takács Tamarának

Az idei év nyolcadik magyar doppingesetére derült fény szerdán estére, amikor sajnos, de ország-világ tudomást szerezhetett róla, hogy a világ- és Európa-bajnok, még csak 23. évében járó Takács Tamara megbukott a kontrollon. A jochapress.hu megkereste Fábiánné Rozsnyói Katalin mesteredzőt, akinél Takács legnagyobb sikereit elérte.

Fábiánné Rozsnyói Katalin (fotók: JochaPress)

– Hogyan került az Ön kezei alá a győri illetőségű Tamara?

– Abu Dzabiban, évekkel korábban az edzőtáborban odajött hozzám és megkért: nézzem meg a munkáját, s mondjam el a véleményemet. Láttam benne fantáziát, s egy idő után megállapodtunk, hogy átveszem a felkészítését. A Vasas elnökének, Markovits Lászlónak elmondtam, hogy szerintem a tokiói olimpiára elérheti élete csúcsformáját, ezért le is igazolták őt.

– Eleinte jól is mentek a dolgok…

– Egyértelmű, hogy 2017-ben volt a csúcson, ekkor világbajnok és kétszeres Európa-bajnok lett. Ekkor még azt hittem, minden rendben lesz vele.

Takács Tamara

– Mikor vette észre, hogy Tamara kezd megváltozni?

– 2018 tavaszán nem utaztam ki a portugáliai edzőtáborozásra, de megkértem Borsodi Géza edző-kollegát – akivel maximálisan jó a kapcsolatom -, hogy képviseljen engem a kinti három hét során. Amikor hazajöttek, már ő is jelezte, valami nem stimmel. Tamara szétszórt lett, nem koncentrált az edzésekre, minden mással foglalkozott. Tamara velem szemben is egyre furcsább hangot kezdett használni, így a szolnoki munkánknak hamar vége is lett. Ő ugyanis közölte, hogy szívesebben dolgozna csoportban, nekem pedig akkor már régen ő volt az egyetlen tanítványom. Már akkor sem bántam, hogy kurtán-furtán elhagyott.

– Utólag hogy gondol a vele töltött időre?

– Abban biztosan nem tévedtem, hogy nagyon tehetséges és megvoltak az adottságai a szükséges mennyiségi és minőségi munka elvégzéséhez. Ma már nagyon sajnálom, hogy ennyi időt rápazaroltam, ahelyett hogy az évek óta ágyban fekvő, beteg, 2018 augusztusában meg is halt férjemmel, Fábián Öcsivel töltöttem volna azt az időt is.

– Ha ez a doppingeset még akkor történik, amikor együtt dolgoztak, mit tett volna?

– Nem tudtam elképzelni, hogy ilyen hülyeség elkövetésére is képes lehet. Ha pedig ez az én időmben mégis megtörténik, akkor olyan nagy pofont adtam volna neki, hogy a 2012-ben  eltörött bal csuklóm után a jobb kezem is gipszbe került volna.

(jochapress / Jocha Károly)