A szürkehályog nagyon gyakori betegség, főleg az idősebb korosztályt érinti. Sándort is utolérte a betegség, az egyik szemét már megműtötték, és hamarosan a másik is sorra kerül.
“Évekkel ezelőtt elkezdett romlani a látásom. Elmúltam már 70 is, úgyhogy ezt betudtam a mindenkit utolérő öregkori távollátásnak. Kaptam olvasószemüveget, ami egy ideig segített a korrigálásban, pár év múltán azonban már a távollátással is meggyűlt a bajom. A családom arra lett figyelmes, hogy rettentő közelről nézem a tévét. Szokásomhoz híven nem akartam ezzel foglalkozni, csakhogy a rövidlátás a vezetést is nehezítette. Egyre bizonytalanabb lettem az autóban, homályossá vált a világ, mintha mindent apró csillagok kereteztek volna. Ekkor kezdtem komolyan venni a problémát.”
Villámgyors műtét
“Elmentem a szemészetre, gyorsan kiderült, hogy szürkehályogom van. Az orvos rögtön a műtéti megoldást javasolta, ami bevallom, nekem elsőre ijesztőnek tűnt. Emésztgettem a dolgot pár hétig. Végül a sok kellemetlenség és korlátozottság, amit a rossz látásom okozott már-már elviselhetetlenné vált, így rászántam magam a beavatkozásra.
Viszont akkor már gyorsan túl akartam lenni rajta! Így amikor megtudtam, hogy az állami ellátásban fél évet kellene várni a műtétre, inkább egy magánklinikán kopogtattam, ahol csupán két hét volt a várakozási idő. A műtét előtt azt kellett eldöntenem, hogy milyen lencsét szeretnék berakatni: közelre látót, távolra látót vagy bifokálisat? Az életmódom miatt a távollátó mellett tettem le a voksomat.”
Az a barna inkább lila
“Valamivel karácsony előtt tizenöten gyűltünk össze a váróban, mindenki szürkehályog műtétre érkezett. Először azt hittem, valamit elnézett az orvos, de kiderült, hogy mindenkire sor kerül az elkövetkezendő két és fél órában. Két műtő volt egymás mellet, átjárással, mind a kettőbe betoltak egy-egy beteget, az orvos pedig tíz perc alatt megműtötte az egyiket, majd átment a másikba, és ott folytatta. Közben új beteg került az első műtőasztalra is, és ez így ment, míg el nem tűnt mind a 15 szürkehályog – köztük az enyém is.
Egyszerre csak egy szemet műtenek meg. Ennek két jó oka van: ha az első után kiderül, hogy a beültetett lencse dioptriája nem tökéletes, akkor a másik szem műtésénél lehet ezt kompenzálni. Valamint az OEP csak hat hét elteltével finanszírozza a második műtétet is, ha ennél közelebb esik egymáshoz a két beavatkozás, akkor csak egyet finanszíroz az állam. Esetemben az utóbbinak nem volt jelentősége.”
Jöhet a másik!
“A műtét után a lányom vitt haza. A szemem egy napig volt leragasztva, de egyáltalán nem fájt, és miután lekerült a kötés, rögtön remekül láttam. Most érzékelem igazán, hogy milyen rosszul láttam jól. A még műtetlen szememmel sokkal fakóbbnak látom a színeket, és még mindig ott vannak a csillagok a tárgyak körül, a műtött szememmel viszont élesen látok, és újra színes lett a világ! Olyannyira, hogy kiderült, az egyik kedvenc nadrágom lila színű (feleségem szerint padlizsán), pedig eddig meg voltam róla győződve, hogy barna. Hamarosan műtik a másik szememet is, de azzal lehet kivárom az állami várólistát, mert már egy jó szemmel is egészen szép a világ.”
