A képlet egyszerű és világos: aki nyer, az továbbjut. Aki pedig veszít, az utazhat haza. Ezt mondta csütörtökön Csoknyai István (képünkön Vladan Matics és Csoknyai István), a magyar férfi kézilabda válogatott kapitánya, aki a mieink számára kedvező döntetlennel nem is foglalkozik. Arra ugyanis nem lehet rájátszani. Legalábbis kézilabdában nem.
Akkor pedig marad a győzelmi kényszer pénteken este a csehek ellen, akik nagyon hasonló pályát futottak be Wiener Neustadtban, mint a magyarok. Esti ellenfeleink a spanyolokkal kezdtek és az első húsz percben még többször vezettek is. Az ekkor még rendkívül szervezett cseheket néhány bírói ítélet is sújtotta, megbillent a csapat egysége és ezt a spanyolok kegyetlenül ki is használták (37-25).
Érdekes módon a nagy vereség és a franciák meccs közbeni hét gólos előnye sem szegte kedvét Jiri Mika kapitány legénységének, akik lelkesedése határtalan volt. Ez átmenetileg meg is hozta gyümölcsét, ám 18-18-nál a csehek megálltak, s végül a szerencsésebb franciák nyerni tudtak (21-20).
A csehek kétszer hatvan percét végignézve le kell szögezni: ez az a csapat, amely ellen nem elég csak felmenni a pályára. Szervezett, küzdőképes egysége alkotnak, játékosaik között pedig számos, igen veszélyes is van. A játékmester Sklenar jól szervez, ráadásul több poszton is gólveszélyes felbukkanásokra is képes. Vicha vitán felül nagy lövőnek számít, Zdrahala pedig a beálló poszton rendkívül gólveszélyes emberük. Hátul Kubes, Vrany és Hynes a legfőbb söprögető, míg a kapuban Galia Fazekashoz hasonlóan szenzációs védések sorát mutatta be.
Hogyan nyerhet a magyar válogatott a történtek utána csehek ellen? Mindenképpen egy jó kapusteljesítmény a belépő, amit az eddig látottak alapján elsősorban Fazekastól várhatunk. A védekezésben Schuch és Ilyés mellett egy harcosabb Laluskára is szükség lenne. Katzirz és Gál keménysége is alapkövetelmény. Elől a szélsők hullámzóan játszottak, Iváncsik Tamásnál jobb benyomást tett Gulyás, aki szélső létére komoly lövőerővel is rendelkezik. Iváncsik Tamás lerohanások hiányában kevésbé képes érvényesülni. Ilyés és Eklemovics húzóemberek voltak az első két meccsen – kérdés, mennyire pihenték ki magukat? Gál a franciák ellen villogott, a spanyokkal viszont egyáltalán nem bírt.
A teljesség igénye nélkül is elmondható, hogy sok a bizonytalansági tényező a magyar válogatott játékában. Az Interwetten Kupán nyerés és vesztés után ismét nyerés jött. Nagy kérdés, ez a harmadik játéknap mit hoz? Az első két forduló alapján nagyon hasonló játékerejű együttesek óriási csatája biztosra vehető.
