Igaly Dia: "A lelkiállapotom mínusz egy"

Igaly_Dia.jpgHa nem változnak meg Igaly Diana edzéskörülményei, az olimpiai bajnoknő akár Pekingről is lemaradhat. A budaörsi önkormányzat továbbra sem partner a megfelelő időtartam garantálásában – a legszörnyűbb az egészben, hogy Dia az örökös torzsalkodás miatt képtelen élvezni a lövészetet, pedig Athén után azt gondolta, ez a négy év jutalomjáték lesz. Többek között erről is beszélt a vele készített interjúban.

– Elég, ha csak annyit kérdezek: mi újság?

– Sok jó hírem nincs. Továbbra is nagy gondot jelent a lőtér, pontosabban, a megfelelő edzéslehetőség hiánya. Lassan már jövőképem sincs… Sajnos, a budaörsi önkormányzatnál egyelőre nincs lehetőség a kompromisszumra. Adnának pénzt egy lőtérépítéshez, de a jelenlegi helyen nem engedélyezik, hogy két óránál többet eddzek. Tíztől tizenkettőig lehetek ott, segítségem nem nagyon van, ami baj, mert vagy lövök, vagy a korongokkal kell foglalkoznom.

– Mennyit edzett Athén előtt?

– Napi öt órát. Ez többé-kevésbé megvan most is, csak hát a tortúra. Ha befejezem Budaörsön, kocsiba vágom magam, aztán irány Balatonfűzfő, Dabas vagy Sarlóspuszta, jobb esetben a Margitsziget, bár oda átjutni a városon keresztül néha annyi idő, mint a Balaton. Amiben az a legrosszabb, hogy jönni-menni kell, a benzinköltségek magasak, ráadásul nincs meg a nyugalom, az örökös rohanással, a vezetéssel járó feszültség károsan befolyásolhatja a teljesítményemet. Elvégre ez mégiscsak egy agysport.

– Reménytelen a helyzet?

– A lőtéren már áram sincs. Kiköttették… Úgyhogy amikor kezdődik az edzés, bekapcsolom az aggregátort, amikor vége, kikapcsolom… És ha fél tizenkettőig zuhog az eső, mint az elmúlt napokban többször is, akkor csak félórám marad, mert nem kétórányi időt kaptam, kizárólag tíztől délig lehetek ott. A lőtér és a legközelebbi lakóház között van két fatelep, egy vastelep, egy főút, sokkal hangosabb, mint az én fegyverem, legalábbis szerintem. Hivatalosan nehéz bármit is mondani, mert hiába kértem zajszint-mérést, az önkormányzat ennek nem tett eleget. Harminchét éve működik egyébként a lőtér, azaz kissé fura, hogy pont most kezdtek problémát okozni az edzéseim… Mindegy, hagyjuk is, sem időm, sem energiám nincs arra, hogy csatázzak, inkább lövök, ahol tudok.

– Ha az athéni előtti felkészülést tizesnek vesszük – végtére is azt követően lett aranyérmes -, akkor a mostani milyen szinten áll?

– Inkább a lelkiállapotomat minősíteném, ami mínusz egy… Ez a jelenlegi helyzet alkalmatlan arra, hogy felkészüljek. Én nem kérek pénzt, nem kérek semmi extrát, csak azt, hogy hagyjanak békén, ne bántsanak, hadd eddzek nyugodtan. Nekem ennyi bőven elegendő lenne…

– Ehhez képest…

Igaly_Dia1.jpg– Az a legborzasztóbb, hogy az athéni siker után úgy döntöttem, nem hagyom abba, hanem folytatom, a saját örömömre csinálom, élvezem, és így már lendületből el lehet menni a következő olimpiáig is. Csakhogy épp az örömöt vették el tőlem. Huszonhét éve vagyok a sportágban, ez a négy év lehetett volna a megkoronázása az eddigi pályafutásnak, hiszen az olimpiai arannyal mindent elértem, ám most úgy néz ki, egyáltalán nem ez lesz a legszebb periódus.

– Nem lett volna jobb abbahagyni?

– Nem. Lövök, mert imádom, azaz nem fejezem be, egyrészt magam miatt, másrészt azok miatt sem, akik szeretnek, akik támogatnak.

– Hogyan tovább? Kvalifikáció?

– Kérdőjeles. Két hét múlva megyek Világkupára, az első hely kvótát érne – de az csoda volna, egyelőre a ritmust akarom elkapni.

– Az új szabályok mennyiben befolyásolhatják a teljesítményét?

– A négyes lőállásnál történt változás, nehezítettek két korongot, ez még jobban szét tudja szórni a mezőnyt, mert az itteni hat lövésnél el lehet veszíteni az egész versenyt.

– Önnek jól jött a módosítás?

– Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Egy bizonyos szint fölött nincsenek tipikus hibák, nincsenek szeretem-nem szeretem helyzetek. Itt a legjobbak nem azért hibáznak, mert valamelyik állásban nem szeretnek lőni. Az igazán jóknál a koncentráción múlik minden, tehát elvben semmi extrát nem jelent az új szabály.

– Tehát nem emiatt fáj a feje.

– Persze, hogy nem. Ha megoldódnának az edzéseim, akkor nem lenne gond, de ha az idén sem kapom vissza a régi ötórás lehetőséget, az a pályafutásom végét jelentené.

Forrás: www.mob.hu

XLsport