A korábbi kiváló beálló, Ignácz Ilona 1965-ben világbajnokságot nyert a magyar női kézilabda-válogatottal.
A Budapesten született kiváló sportember a fővárosi Goldbergerben kezdte pályafutását 1956-ban, nevelőedzője Beregszászi János volt. Szélsőnek indult, de később beállóposzton szerepelt és futott be.
Ahogyan egy korábbi interjújában fogalmazott a magyaredzo.hu-n, „az akkori beálló, Arany Éva engem is átképzett erre a pozícióra”.
1962 és 1966 között a TFSE, 1966 és 1969 között a Vasas (a piros-kék klubban közben az edzősködést is elkezdte) színeiben szerepelt, 1970-től 1973-ig az Építőket erősítette, ott is zárta le játékoskarrierjét, majd elnökhelyettesként folytatta az egyesületben. Edzői között volt többek között a legendás Török Bódog, Cséfay Sándor és Fleck Ottó is.
A válogatottban 1962 márciusában az NDK ellen mutatkozott be Lipcsében, tagja volt az 1965-ben világbajnoki aranyérmet nyerő nemzeti együttesnek. Utolsó, 50. válogatott fellépését 1969 novemberében Csehszlovákiával szemben vívta Kolozsváron. Úgy véli, a válogatottság hatalmas kitüntetésnek számított, mert Török Bódog köztudottan rendkívül igényes szakember volt.
1980-ban Belgiumban ment férjhez, több mint három évtizedig dolgozott edzőként ott és Hollandiában válogatott és klubszinten is, négyszer nyert Belga Kupát együtteseivel.
Forrás: nemzetisport.hu
Post Views: 1