A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, dr. Molnár Tamás – aki nem mellesleg a szövetség játékvezetői bizottságának az elnöke – úgy gondolja, hogy példásan meg kell büntetni a vasárnapi serdülőbajnokin ellenfelét kiütő szentesi játékost.
reb • Hétfőn részletesen beszámolt a honlapunk arról, hogy a vasárnapi Szentes-Szeged serdülőbajnoki vízilabdameccsen a hazai színeket képviselő Tóth Boldizsár – fejre kapott térdelést követően – hirtelen haragjában a víz felett annyira megütötte Zatykó Leventét, hogy a rivális játékosát kórházba kellett szállítani. Leventét már kiengedték, jól van.
Távol álljon tőlünk, hogy megbélyegezzük a még csak tizenhat éves játékost, hiszen bárki követhet el hibát, ráadásul a sportágban benne van a törlesztés lehetősége, igaz, nem ennyire nyilvánvaló és sportszerűtlen formában. A mérkőzést vezető bírópáros tagjai – az egyikük a szegedi edzővel, Fodor Ádámmal egyetemben feljelentést is tett – nem beszélhetnek az esetről, ezért kíváncsiak voltunk a szövetség játékvezetői bizottságát elnöklő dr. Molnár Tamás véleményére. A háromszoros olimpiai bajnok klasszis játékosként és aktív bíróként mindkét oldalról élesen látja az esetet. (Molnár egyébként a szegedi klub ügyvezető igazgatója, de tárgyilagosan értékelt.)
– Mi a véleménye a vasárnapi serdülőmeccsen történtekről?
– A vízilabda alapvetően kemény sportág, már utánpótláskorban összeszedtem jónéhány sérülést. Aki bemegy a vízbe, az elfogadja, hogy ez a sport bizony egészségügyi kockázattal jár. Amivel persze nem magyarázható, ami Szentesen történt. Sajnálatos eset, előfordul, de semmiképpen sem a játék sajátja. Tudom, hogy aki elkövette, szánja-bánja. De nyilvánvalóan lesznek következmények.
– Ha felnőttbajnoki történik mindez, milyen eltiltásra számíthatna a vétkes?
– A végleges kiállítás automatikus két meccs kihagyást von maga után, de ha a játékvezetői vagy a versenybizottság úgy látja, hogy egyéb szankciót is igényel, akkor fegyelmi eljárás keretében lehetne növelni a büntetést.
– És látnák úgy az illetékes bizottságok..?
– Valószínűleg igen.
– Azért is kérdeztem, mert tizenhat éves „gyerekről” van szó, aki talán kevésbé van tisztában a tett súlyával és következményével. Enyhítő körülmény lehet a kora?
– Én úgy értékelem, hogy félig felnőtt. Bár attól még nem biztos, hogy tisztában van a cselekedetének minden következményével. Éppen ezért azt mondom: az ilyen eseteket példamutatótan kell szankcionálni, hogy mindenki tanuljon belőle, és megfontoltan cselekedjen a vízben.
– Ugyanaz a bírópáros fújt az ifjúságiak meccsén is, amelyen szintén zajlott adok-kapok. A történések felvetik a játékvezetők felelősségét (amelyet a szegedi edzők firtattak – A szerk.), akik esetleg nem tartották kézben a mérkőzéseket.
– Minden esetben vizsgálni kell azt is. A pályafutásom során sokszor kaptam úgy – szándékosan vagy nem direkt – ütéseket, hogy azok a partról megtorlatlanul maradtak, pedig megsérültem. Bár azért dolgozunk, hogy minél kevesebbszer történjen ilyen, ahogyan előfordult hasonló, lesz is még kérdéses eset.
– Akkor tehát a szentesi történetben vizsgálják a bírók munkáját is?
– Természetesen, bár nem tudom, készült-e videófelvétel a mérkőzésről. A két játékvezető mellett dolgozik az ellenőr. Nyilván a két bíró nem mond olyat, amely megingathatná a saját pozícióját. Nem tudom, hogy az ellenőri jelentésben mi szerepel. Ezen kívül nincs más a kezünkben, hiszen az egyik csapat mond A-t, a másik B-t. Mivel nem voltunk ott, és nincs vizuális bizonyíték, nehéz bármit is tenni az ügyben.