Kell egy csapat

Legutóbbi cikkünkben a férfi kézilabda NB I-ből utolsó budapesti csapatként kieső PLER-Budapesttel foglalkoztunk, és azt vizsgáltuk, milyen hatással van a klubok utánpótlás-nevelésére az a tény, hogy a férfivonalon nincs élvonalbeli együttes. A kialakult helyzetről és a lehetséges megoldásokról most a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai- és sportigazgatóját, Marczinka Zoltánt kérdeztük.

Majer Dániel Marczinka Zoltán maga is kiváló kézilabdázó volt, így aztán testközelből figyelhette, miként alakul át a magyar élvonal mezőnye, s hogyan kezdenek el egyre fogyni a fővárosi csapatok az NB I-ből.

Budapesten a veszrpémi mérkőzésekhez hasonlót ma már ritkán látni Fotó: vehir.hu

Budapesten a veszprémi mérkőzésekhez hasonlóan rangos találkozókat ma már ritkán látni  •  Fotó: vehir.hu

A Magyar Kézilabda Szövetség szakmai- és sportigazgatója szerint a budapesti csapatok eltűnésében jelentős szerepe volt annak, hogy a sportirányítás elengedte a főként a központi támogatásoktól függő csapatok kezét. „Játékos-pályafutásomra visszagondolva inkább a fővárosban voltak a kiemelkedő csapatok: Ferencváros, Újpest, Vasas, Spartacus, hogy csak néhányat említsek. Mára ez a helyzet alapjaiban változott meg, aminek egyik fő oka, hogy – akárcsak külföldön – a vidéki városokban lehet inkább tőkeerős szponzorokat találni. Ez nagyban köszönhető a lokálpatriotizmusnak. Elég. ha csak a Veszprémet vesszük példának, ahol generációk nőttek már fel a kézilabda bűvöletében, a városban életforma lett a meccsre járás és a szurkolás.”

A magyar és az európai szövetség törekvése is az, hogy Budapesten, illetve Európa fővárosaiban legyen meghatározó csapat. A különböző világversenyek odaítélésénél ugyanis fontos szempont, hogy egy nagyvárosban hány embert tud megmozgatni a sportág. A jelenlegi helyzet itthon az, hogy az utánpótlásból kikerülő fiatalok kénytelenek vidékre költözni, ha az élvonalban akarnak játszani, ez pedig sokszor választás elé állítja őket. „A fiataloknak ez komoly dilemma, tanulni ugyanis sokan jönnek vidékről Budapestre, viszont aki komoly szinten szeretne kézilabdázni, az ezt jelenleg nem tudja a fővárosban megtenni. Mindezt a Testnevelési Egyetem révén igyekszünk ellensúlyozni. Szükség lenne ugyanis egy jó egyetemi csapatra, hogy a tehetséges, vidékről tanulni érkező hallgatók tudjanak hol játszani. Ebből pedig az is következik, hogy kell egy NB I-es kirakatcsapat is, ahová aztán a legjobbak tovább tudnak lépni.”

A fővárosi utánpótlás a kialakult helyzet ellenére is kiváló. A Honvéd, a Ferencváros vagy a PLER-Budapest korosztályos együttesei egyaránt az elitbe tartoznak. „Budapest lakosságszámából adódóan itt a legtöbb a gyerek, jóval nagyobb a merítési lehetőség, mint a vidéki városokban. Jelenleg nagyjából húsz-nyolcvan a vidéki, illetve a fővárosi utánpótláscsapatok aránya a budapestiek javára.” De mi kell ahhoz, hogy Budapesten erős NB I-es csapatok jöjjenek létre, felvéve az utánpótlásból kinövő fiatalokat? „Nagyon sok pénz és idő. Szerintem tőkeinjekcióval lehetne elindítani a folyamatot, utána pedig hagyni kellene, hogy kialakuljon egy olyan szurkolói kultúra, amelynek hatására Budapesten is vonzó lesz meccsre járni, és a fővárosban is megtelnek a lelátók.”

Forrás: www.utanpotlassport.hu – RSS