Idén már 20. alkalommal rendezik meg a Veszprém Rallye-t, amely nem csak az Országos Rallye Bajnokságnak része, hanem Veszprém sportéletében is nélkülözhetetlen szerepet tölt be. Július 12-től 14-ig élvezhetik a búgó motorok hangját, és követhetik figyelemmel a sebesség szerelmeseit a sportágért rajongó érdeklődők. Akik minden évben követik a versenyt, bizonyára már kisujjból tudják a résztvevők erősségeit, gyengeségeit, a feltuningolt, tökélyre fejlesztett versenygépeket már hangból is megismerik, de vajon mit tudnak az útvonal mentén elhelyezkedő falvakról, környékről?
A kiindulópontunk, Veszprém, más néven a királynék városa. Nem kisebb történelmi személy, mint I. István feleségének, Gizellának volt a kedvenc tartózkodási helye, emellett évszázadokig a veszprémi püspökök koronázták meg itt a magyar királynékat; további magyarázatra nem szorul a város beceneve úgy hiszem.
Veszprém eredetileg öt dombra épült, és az itt kialakult falvak olvadtak később össze. A város domborzati viszonyait tekintve, egyes gondolatok szerint, a szláv eredetű ,,bezprem” szóból ered a neve, ami azt jelenti dimbes-dombos. Egy másik elképzelés szerint viszont, ez személynévi eredetű, még hozzá egy Bezprymnek nevezett lengyel fejedelem után, aki Magyarországon telepedett le, miután apja száműzte.
Veszprém a 18.-19. században jelentős kereskedelmi központja volt a Közép-Dunántúlnak, köszönhetően gabonapiacának. Nagy ütemben fejlődött, aminek csak a püspök volt útjában, ugyanis a város feudális függésben volt vele szemben, mely csak az 1870-es években szűnt meg végleg.
Amikor a városvezetői és a püspök megakadályozták, hogy az első magyarországi vasútvonalak a városon is áthaladjanak, Veszprém hanyatlásnak indult, és korábbi fontos szerepe megszűnt.
A város rengeteg látnivalóval büszkélkedhet, melyek meginvitálják az odalátogatót egy múltbéli sétára. Veszprém egyik legrégebbi épülete a gótikus stílusú Gizella-kápolna, mely már a 13. század óta ,,szemtanúja” a város formálódásának. A neoromán stílusban épült Szent Mihály-székesegyház a 14. századból származik, de a pannonhalmi apátság alapítóleveléből kiderül, hogy egy része már a 10. században is állt.
Az I. világháború halottairól a várkapu, vagy más néven Hősi kapu emlékezik meg; a további régi stílusokat őrző monumentális épületeken túl, sétálgathatunk az Erzsébet-ligetben, átkelhetünk a Szent István völgyhídon, vagyis a viadukton, vagy épp betérhetünk a Kittenberger Kálmán Növény és Vadasparkba.
Száguldjunk tovább négy keréken, ki-kifarolva az éles kanyarokban, és nem sokára a következő állomáson, Veszprém északi városrészén találjuk magunkat, Jutaspusztán. Ez többnyire egy családi házakból álló, folyamatosan növekvő övezet, mely korábban a Jutas telep, és Vörös Csillag lakótelep neveket is viselte. Erről a térségről nagyjából ennyit elég is megjegyezni, szóval guruljunk tovább egy kényelmes, turistás 180 km/h-s tempóban, és máris Márkóba érkezünk, Veszprémtől 9km-re.
A falu korábban szintén több kis településből állt, melyről oklevelek és régészeti leletek is tanúskodnak. A török időszak teljesen tönkretette a kis falvakat, melyek elnéptelenedtek, majd a betelepített német és olasz telepeseknek köszönhetően, új életre kelt a környék, és megalapult Márkó. 1754-ben megépült a római katolikus templom, majd miután leégett a német ajkúak által emelt, emlékül a Kálvária-kápolnát húzták fel, késő klasszicista stílusban.
A II. világháborút követően, kitelepítették a németeket, helyükre pedig magyar nyelvű lakosság került.
Márkót elhagyva, az ország egyik legrégebben lakott településére érkezünk, Kislődre. Évezredes történelmét bizonyítja a település határában egykor elhaladó római hadút is, amely Rómát és Pannóniát kötötte össze. A királyok körében kifejezetten kedvelt vadászterületnek számított, gazdag nagyvad állománya miatt, mely ma is jelentős.
A törökök ezt a falvat sem kímélték, gondolom, hogy ezzel sajnos nem sikerülj újat mondanom, ahogy azzal sem, hogy a népesség hiányt németajkúakkal ellensúlyozták, kiknek a száma a mai napig döntőértékű.
Az első iskola az 1800-as években épült, falai között pedig német és magyar nyelven is folyt az oktatás.
A falu máig is őrzi hagyományait, népszokásait, és jelenleg is működik német nemzetiségű általános iskola és napközis-otthonos óvoda. Két jelentős gazdálkodó társasága a Kislődi Erdőbirtokossági Társulás és a Kislődi Vadásztársaság.
Következő állomásunk Ajka térségében keresendő, Szőc megnevezéssel. Bár először Zelch, azaz ,,kisfalu” néven találkozhatunk vele a történelemben, 1272-ben.
A falu igen aprócska, annak idején mégis a püspökség és a Dobosi család is osztozott rajta, majd a Gyulaffy családhoz, végül pedig az Esterházyakhoz került.
Barokk stílusú katolikus temploma, némi román kori vonással is kiegészítve, az 1760-as években épült meg. A falu környékén több kőbánya nyílt, melyekben mészkövet fejlesztettek, a Szőlőhegy oldalában pedig a Szent György kápolna látható.
Mielőtt visszaérnénk az utolsó kerék cserénk után Veszprémbe, még az Eger-patak völgyében meghúzódó, Vigántpetenden is át kell haladnunk, a Balatontól 15km-re, északra.
E község eredetileg két külön faluként élt a köztudatban, melyek csupán 1938-ban egyesültek a mai néven. Egy öreg iskola található Vigántpetenden, mely 1976-ból emlékezik utoljára diákokra a falai között. Azóta környezetvédelmi oktatóközpontként működik az épület.
Csórompusztán az egykori gazdasági épület, ma a Magtárstúdió fiatal munkásainak alkotóhelye. A Művészetek Völgye Fesztivál kiadványai és grafikái az ő terveik alapján készülnek. Amit mindenképpen érdemes lehet megnézni, az a Vajai-ház, ahol betekintést nyerhetünk a helytörténetbe, rovásírást tanulhatunk, valamint több, 100 éves bútort is megtekinthetünk, egyszóval évtizedekkel, századokkal is visszanézhetünk a múltba. A tókertben pedig a Művészetek Völgye vásáron nézelődhetünk.
S, ha már itt van a nyakunkon a fesztivál szezon is, lássuk, mit tartogat számunkra a Művészetek Völgye nevet viselő ,,példány”.
Ezt a július 26-tól augusztus 4-ig tartó ,,összejövetelt”, ,,Magyarország legnagyobb összművészeti fesztiválja”-ként is szokták emlegetni, ahol az ember nem feltétlenül csak a hagyományos értelemben vett művészetekkel találkozhat, mint a festészet, szobrászat, építészet stb. Egykoron művészetnek számított a madarászat is, mellyel Vigántpetenden meg is ismerkedhetünk, bár előzőleg szükség van bejelentkezésre, viszont a program ingyenes.
Csórompusztán egy Hello Wood elnevezésű alkotótáborban vehetünk részt, ha elég kreatívak vagyunk hozzá.
Akik HBB és Deák Bill rajongók, illetve bárki, aki szereti a bluest, 26-án Kapolcson, hallgathat a blues születéséről egy előadást, nem kisebb személyek körében, mint Földes László alias Hobo, Fekete Kovács Kornél és Póka Egon.
Szintén 26-án, szintén Kapolcson kicsivel később Geszti Péter, Gryllus Dániel és Lackfi János társaságában vehetünk részt egy verselős, zenélős ,,esten”.
Ez csak néhány abból a rengeteg programból, melyeken részt vehetünk, ha elnézünk néhány napra a Művészetek Völgyébe. Számtalan táncos, dalolós, zenélős, kreatív agymozgató tevékenységet nézhetünk meg, vagy próbálhatunk ki. Bármelyik napon is ruccanunk ki, mindenképpen kikapcsolódás lesz az egész család számára, ugyanis kicsiknek és nagyoknak egyaránt szerveznek különféle lehetőségeket az unaloműzésre. Július 28-án például a Kaláka együttes ad koncertet a gyermekeknek Kapolcson, majdnem ezzel egy időben pedig A Noszty fiú esete Tóth Marival című darabot nézhetjük meg a Turai komédiások előadásában.
28-án is találkozhatunk Hobóékkal, ekkor ugyanis a zenekar és a cenzúra viszonyáról lesz szó, miszerint ez az előadás inkább a Hobo Blues Band rajongói számára lehet érdekes, például olyanoknak, mint én.
Ahogy végig lapozom a kínálatot, lassan rájövök, hogy Kapolcson majdnem minden reggel tartanak jógázást fél 8-as kezdettel, szóval, akik fel tudnak kelni nem sokkal a Nap után, és frissen szeretnék indítani a napjukat, azoknak ez remek lehetőség, a többieknek legfeljebb egy jó kis ébresztőtorna lehet. Nem sokkal a jóga után pedig a reggeli táncon vehetünk részt, hátha ez is segít gyorsan túltenni magunkat a ,,korai” talpra ugrasztáson.
Úgy tűnik, hogy gondolhatunk bármilyen fajta elfoglaltságra, nem tudunk olyat mondani, amihez hasonlóval ne találkozhatnánk a fesztiválon, így irány a Művészetek Völgye, ha egy kis szórakoztató kikapcsolódásra vágynánk, és nem telt még be teljesen a naptárnak ezen pár oszlopa!
Toczauer Juli
