A magyar válogatott középpályásának minden szempontból jót tett a klubváltás.
Koman Vladimir január utolsó napján a szebb napokat látott, a francia másodosztályban akkoriban még a kiesés ellen harcoló Monacóba szerződött. A 23 éves játékos az olasz Sampdoriában szinte már epizódszerepeket sem kapott, a megtáltosodó, és már a feljutást célba vevő Monacóban azonban hamar kulcsjátékossá vált.
– Csalódott volt, hogy a hét végén nem érkezett meg Monte-Carlóba Egervári Sándor szövetségi kapitány?
– Persze. Nagyon vártam őt, meg is szerveztem a látogatásának a programját, de aztán pénteken hívott, hogy törölték a járatát, és csak úgy tudna jönni, hogy a meccsünk után érkezne, és így nincs értelme az utazásának. De nem baj, lesz még lehetőség rá, hogy eljöjjön és megnézzen.
– Mit látott volna, ha odaér időben?
– Jó meccset és a győzelmünket.
– Ez rendben van, a kérdés Koman Vladimirre vonatkozott…
– Szerintem egy jó formában futballozó, jó teljesítményt nyújtó Koman Vladimirt látott volna, azaz nem okoztam volna csalódást. Egy hiányzik a játékomból, az a gól, még egyszer sem találtam itt a hálóba, de egyszer ez a sorozat is megszakad majd. Kezdem megtalálni magamat, bíznak bennem, rendszeresen játszom, és ez a legfontosabb.
– Mitől táltosodott meg a Monaco?
– A télen az orosz tulajdonos velem együtt kilenc új játékost hozott, és a szokásosnál is gyorsabban szoktunk össze. Az érkezésünk előtt tehetséges, ám az utánpótlásból éppen csak kinőtt fiatalok alkották a csapatot, akikből hiányzott a rutin a nagy feladatok megoldásához, most viszont nagyszerűen keveredik az ifjonti lelkesedés a tapasztalattal.
– Ez úgy hangzik, mintha a huszonhárom évével már az öreg harcosok közé sorolná magát…
– Tényleg úgy hangzik, de azokhoz a srácokhoz képest így is van. Nekem már van felnőtt múltam az olasz élvonalban és másodosztályban, tizenkilencszer szerepelte a hazám válogatottjában, és ezzel itt valóban rutinosnak számítok.
– Még mindig a bennmaradás a cél?
– Hivatalosan igen, és egy győzelem hiányzik még ahhoz, hogy matematikailag is megmeneküljünk.
– es nem hivatalosan?
– Még van esélyünk a feljutásra is, és óriási lenne, ha sikerülne! Mindannyian erről álmodunk, ezért dolgozunk, de akkor sem dől össze a világ, ha nem jön össze, csak jövőre.
– Mi a különbség a francia és az olasz másodosztály között?
– Itt mindenkit a szíve hajt, Olaszországban pedig a taktikai fegyelem a legfontosabb. Nekem jobban tetszik az, ami most körülvesz.
– Hogyan telnek a napjai Európa legfényűzőbb hercegségében?
– Semmi különöset nem mondhatok. Nem jártam még a kaszinóban, nem lett belőlem playboy, tulajdonképpen szürkén telnek a hétköznapjaim. Edzek, pihenek, olykor néhány csapattársammal meccset nézünk, és ennyi. Ja, nemrég kaptunk jegyet a klub páholyába egy ATP tenisztornára, az nagy élmény volt!
– Olaszul folyékonyan beszél, gesztikulálni is tud taljánul. Hogyan boldogul a franciával?
– Most már intenzíven tanulom, hetente kétszer megyek a kapusunkkal együtt tanárhoz. Eleinte minden gondolatunkat a kiesés elkerülése kötötte le, arra összpontosítottunk, most már megengedhetek magamnak ennyi „lazítást”…
– A legutóbb február végén volt itthon, a bolgárok elleni meccsen, és most úgy látszik, mintha azóta kicserélték volna.
– Ez így is van! Teljesen új ember lettem, új erőre kaptam, és pompásan érzem magamat a bőrömben.
– Ez azt jelenti, hogy a válogatottban ismét a tavaly tavaszi Koman Vladimirt láthatjuk majd?
– Nagyon remélem. Ha számítanak rám, szeretném bebizonyítani a jó formámat.
– Ez kicsit közhelyesen hangzott, hiszen Egervári Sándornál köztudomásúan alapember.
– Ez jó hallani, de szerintem biztosan nem hívna, ha rosszul vagy éppen huzamosan sehogy sem futballoznék.
– Akkor tovább megyek: a szakmai stáb szerint a jövő válogatottjának eljövendő vezéregyéniségét Koman Vladimirnek hívják, aki a vb-bronzérmes U20-as csapat vezére is volt.
– Erre nem is tudok mit mondani. Ezt még nem hallottam, de ha így van, ez plusz motiváció a számomra.
– Ha már szóba került az U20-as világbajnokság: a szakmai elemzők szerint a Koman Vladimir, Németh Krisztián duó volt az esemény legkreatívabb párosa. Krisztián beférne a Monacóba?
– Nem az én dolgom a csapat összeállítása, de nagyon örülnék, ha ide szerződne. Valóban remekül megértjük egymást, a csapatnak hasznára lenne, de ez alighanem az ügynökökön múlik majd.
– Huszti Szabolcs monacói szerződését viszont szinte kész tényként kezeli a sajtó. Erről mit tud?
– Semmit. Szabival sem beszéltem, itt sem mondtak erről semmit sem.
– Bő egy hónap múlva játszunk a csehek és az írek ellen. Mit jósol?
– en nem jósolok, hanem futballozom. Mindig azzal a szándékkal, hogy a maximumot hozzam ki magamból, a csapat pedig nyerjen, és ebből nem engedek sohasem.
