A felnőttek között szinte mindennaposnak számít, hogy sportpszichológus támogatja a felkészülést. De mi a helyzet az utánpótlással? Körképünkből kiderül, hogy a szövetségek elöljárói szükségesnek tartják, az edzők, fiatalok pedig igénylik a lelki segítséget. Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus szerint nem is kérdés: lélekdoktorra igenis szükség van.
reb • Bár az amerikai sportlövő, Matthew Emmons olimpiai bajnok, csak rajta múlt, hogy egyszeres, és nem többszörös ötkarikás győztes. Emlékezetes, hogy a 2004-es athéni játékokon szinte a kezében volt az arany, de a szomszédos vetélytárs táblájába lőtt, négy évvel később Pekingben csőddel felérő 4.4-es találatot ért el téthelyzetben, Londonban pedig harmadik lett.
„Sokan szerint csak keveset ér a sportpszichológusok munkája. Szerintem nem érdemes számolgatni, mert Emmons példája is mutatja: olykor minden a megfelelő mentális állapoton múlik” – kezdi dr. Lénárt Ágota egyetemi docens, a Testnevelési Egyetem pszichológiai tanszékének vezetője, aki számos sportolót segített sikerhez. A doktornő szerint nem kérdés: utánpótláskorban is szükség van a lélektani tréningre.
„Olyan ez, mint amikor a nyaralásra házi patikát visz magával a család. Ha apró baleset történik, például elvágja a gyerek az ujját, segíteni tud magán. Azért nagyon fontos már az utánpótlás-korosztályokban foglalkozni a sportolókkal, mert olyan taktikákat, technikákat – például mentáltréning vagy figyelemfókuszálás – sajátíthatnak el, amelyekkel képesek magukat ellátni. A sportpszichológusnak is sokkal könnyebb dolga lesz, ha felnőttkorban az alaptechnikákat ismerő sportolókkal foglalkozhatnak. Ráadásul elébe mehetünk bizonyos, kimondottan pszichológiával kezelhető problémáknak.”
Úgy tetszik, a szakemberek, a szövetségek vezetői már évekkel ezelőtt felismerték a sportpszichológia szerepét, hiszen az általunk megkérdezett szervezetek mindegyike – rendszeresen vagy alkalomszerűen – foglalkoztat szakembert.
„Kezdetben csak a válogatott összetartásokra hívtunk sportpszichológust, de úgy tapasztaltuk, hogy a folyamatos kapcsolat a célravezető, ezért már két szakember is dolgozik a keretek mellett – mondja Bodnár Péter, a kosárlabda-szövetség főtitkára. – Egyéni és csoportos foglalkozásokon is részt vesznek a játékosok. Nem állítom, hogy a kezdetektől rajongott értük minden edző, de mára valamennyi szövetségi edző igényli a munkájukat.”
Lénárt úgy látja, több tréner is hajlamos a tevékenységét érő kritikának tekinteni, ha lélekgyógyászt vonnak be a felkészülésbe. Jellemzően a szakmájukban bizonytalan edzők az elutasítók, akik tartanak attól, hogy fény derül a hiányosságaikra. Pedig elengedhetetlen a csapatmunka, amelybe a kondicionális tréner vagy a táplálkozási szakértő mellett bizony a sportpszichológus is beletartozik. „A vakbelemet sem a szemésszel vetetem ki, hiába orvos” – jelzi jól érthető hasonlattal a különbséget a doktornő.
„Amikor valami miatt elmaradt a foglalkozás, a gyerekek máris kérdezik, mikor találkoznak újra Ágotával?” – mondja Szabóné Balog Judit, a KSI kézilabdásait irányító nemzetközi mesteredző. Lénárt már három éve dolgozik a sportiskolásokkal, s bár ahogy fogalmaz, az első két éve kemény volt, a harmadikra már beérett a munka. S egyetért vele az edző is.
„Sajnos, már az utánpótlásban is mindent az eredményességgel mérnek, pedig az lenne a fontos, hogy nagyjából huszonkét éves koráig építsük a sportolót – folytatja a KSI-edző. – Ennek része a tudatos lelki háttér kialakítása, hogy amikor gondjai vannak a fiatalnak, akkor is legyen miből építkeznie. Nagyszerűek a tapasztalatok, a szülők és a gyerekek is örülnek a sportpszichológus munkájának. Javult a játékosok iskolai bizonyítványa, és sokkal jobban tudnak adott feladatra koncentrálni.”
Ha valamiben, a tipikusan az idegek harcának tartott vívásban is szükséges az összpontosítás. A hazai szövetség főtitkára, Polgár Pál szerint haladni kell a korral, márpedig a modern felkészülés része a mentális szakember jelenléte. Ennek megfelelően a legjobb utánpótláskorú sportolóknak biztosítják a sportpszichológusi segítséget.
Hasonló álláspontot képviselnek a jégkorongozók, így az U18-as és U20-as válogatottak mellett is dolgozik szakember. Bár külföldre nem utazik a lélekdoktor, a hazai eseményeken rendre a válogatottal tart. „A kiegyensúlyozott és kimagasló teljesítmény érdekében a szakma ma már nélkülözhetetlennek tartja a sportpszichológusok munkáját” – vallja Kovács Zoltán főtitkár. A hokisoknak egyébként – akárcsak a kosarasoknak – a tao-támogatás tette lehetővé a szakember alkalmazását, így közelebb léptek a külföldön már mindenütt bevett gyakorlathoz.
„Mindig az győz, aki képes tudatosabbá tenni a játékát” – összegez Balog Judit, azaz igazán nem mindegy az a kevés, ami a sportpszichológus tesz a teljesítményhez.
Vagy az a sok.