Storcz Botond, felnőtt kapitány azt ígéri, hétfőn még egyeztet az edzőkkel, aztán kedden megnevezi, hogy melyik számban kik indulhatnak május utolsó hétvégéjén a szegedi MOL Világkupán.
Ne szorítsd meg, mert lefagyott! – üvöltött, egyébként boldogan Vajda Attila, annak a lelkes szurkolónak, aki az eredményhirdetés után kezet akart fogni vele. Nem nehéz elképzelni, hogy mit "kaphatott" Vajda Attila keze miközben a 8-9 fokos májusi melegben teljesítette az 500 méteres távot. Persze, nem csak a kenusok, hanem az összes versenyző életét megkeserítette a szakadó eső illetve az erős szél a szolnoki rangsoroló harmadik napján. Sokan téli sapkában eveztek, mások a rajt előtti utolsó pillanatig magukon hagyták az anorákot, sőt a kegyetlen időben némileg a rajt procedúrát is meg kellett változtatni. A hajófogó gyerekek ugyanis a tüdőgyulladást kockáztatták volna, ha kint maradnak a vízen, így délutánra már maratoni "stílusban" rajtoltak a döntők.
Vajda Attila keze egyébként, lefagyás ide vagy oda, ma aranyhoz segítette az olimpiai bajnokot. C-1 500-on fölényesen, majdnem 2 hajóhossz előnnyel nyert Attila, a fiatal Mező Dávid (89-es születésű), és Mike Róbert előtt.
Vajda Attila tavaly 7. volt 1000 méteren, utána ugyanúgy, ahogy most, megnyerte az 500-at. Most a hetedik helynél jobban (4.) kezdte az évet, de még vasárnap délután is bosszús volt a pénteki veresége miatt.
"Egyszerűen nem hiszem el, hogy minden évben legyőznek az első versenyen! Ez is bizonyítja, hogy nem lehet leírni a magyar mezőnyt. Persze, remélem a szezon nagy részében azért inkább a nemzetközi mezőnnyel kell majd csatáznom. Lelkileg sokat jelent az 500-as győzelem, és nagyon boldog vagyok a 200-as ezüst miatt is. Egyébként szétfagytam, teljesen eláztam, és utálom, hogy mindig esik az eső, de amúgy minden szuper…” – mosolygott Attila, aztán rohant el a dobogó mellől, nehogy még sokan kezet akarjanak fogni vele.
K-1 500 méteren Szalai Tamás, Dombi Rudolf és Kammerer Zoltán állhatott dobogóra. A honvédos Szalai csak egy dolgot sajnált, hogy az édesapja, aki minden versenyre elkíséri, most nem látta a partról a magabiztos győzelmét. Egy perccel azután, azonban, hogy megkapta az érmet Schmidt Gábor főtitkártól, már tárcsázta is a boldog apuka számát, és gyors élménybeszámolót tartott:
"Sima volt! Jól mentem végig, nem gondoltam volna, hogy ilyen jól összejön. A rajtnál egy kicsit lemaradtam, aztán 200-nál utolértem a mezőnyt, és egyből továbbmentem, kicsit meg is lepődtem, hogy nem jött velem senki! Nem fáztam, és nem is éreztem igazából a szelet, boldog vagyok, minden rendben volt” – mesélte Tamás.
Kammerer Zoltán a kissé butácska "Milyen volt?" kérdésre, annyit válaszolt vacogva, hogy "Nézz körül!"
A pénteki 1000-es győzelme után a Győri Graboplast versenyzője bronzot nyert 500-on, és némi hiányérzettel jött ki a partra. "Középen úgy éreztem vezetek, a győzelem szerintem nem volt benne a mai evezésben, de az ezüstöt megcsíphettem volna, ha nem ilyen az idő, és a szél szempontjából egy kicsit szerencsésebb pályát kapok."
A női K-1-ben Janics Natasa két nap alatt második döntőjét nyerte meg, de csak az első aranyérmét tehette zsebre, az ismert okok miatt (10 dekával könnyebb volt a hajója 200-on a megengedettnél…). Vasárnap nem bízta a véletlenre, fél kilóval a határ felett állt meg a mérleg nyelve.
A kis plusz súly, és a számára különösen kellemetlen hideg sem zavarta meg Natasát abban, hogy sima győzelmet arasson, az MTK-sok, Benedek Dalma és Medveczky Erika előtt.
"Az izmaimnak nem esik jól ez a hideg, mert alapból kötöttek, úgyhogy egy kicsit tartottam a futamtól – mondta Natasa. Szerencsére már nagyon jó krémek vannak, plusz arra is vigyáztam, hogy csak a rajt előtt néhány perccel vegyem le az anorákot. Kamikázét akartam menni, és körülbelül 100 méterrel a vége előtt lassult le csak a hajó, de akkor már vezettem annyira, hogy tudtam nem lehet gond. A 200-at még mindig sajnálom, de elismerem, hogy én is hibáztam."
Benedek Dalma téli sapkában teljesítette a távot. "Vicces volt, de igazából megcsináltuk, amit meg kellett. Munkából jöttünk, nem ez volt a fő versenyünk nekünk sem, mint ahogy senkinek…”
Medveczky Erika érdekes módon csak egy rövid mondatot fűzött a bronzához: "Nem tudok semmi rosszat mondani!"
A C-2-es döntőt a Varga Dávid, Széles Gábor páros nyerte, pénteken 1000 méteren harmadikak lettek, most javítottak.
"Beteg voltam egész hétvégén, a harmadik napra jött ki sajnos leginkább. Ki sem léptem a szobából egész nap, aztán a rajt előtt alig kaptam levegőt. Viszont, a világkupán mindenképpen szerettünk volna indulni, ezért becsületből elindultunk és végighajtottuk a távot” – nyilatkozta Varga Dávid.
A női K-2-ben a Vad Ninetta, Hegyi Zomilla páros nyerte az aranyat. Hegyi Zomillának ez már a negyedik győzelme volt a rangsorolón. "Tavasszal nem szoktam csúcsformában versenyezni, most is szerintem még messze vagyok ettől, ennek ellenére nagyon jól sikerült a hétvége. Bár, tudom, hogy 200-on foghíjas volt a mezőny, ennek ellenére remélem, hogy több számban is indulhatok majd a világkupán. A hideg és az eső egyébként eléggé zavart. Én másfél-két órával a rajt előtt ki szoktam menni melegíteni, most nagyjából 20-25 perccel előtte ültem csak hajóba. A nyár közepéig szerintem még több másodpercet tudok fejlődni minden távon.”
Férfi K-2-ben a célfotó döntött. A Kammerer-Kucsera páros kevesebb, mint egy századdal verte a végén nagyon jól hajrázó Holpert Ervint és Szalai Tamást.
„Borzalmas volt, a végén nagyon bekötöttünk a hidegtől. Nem készültünk külön erre a számra, tulajdonképpen az első 500-as pályánk volt idén. Nehezen viselem az ilyen időjárást.” – mondta Kucsera Gábor, miközben mezítláb próbált átvágni az egyik mocsárfolton.
XLsport –
Forrás: Magyar Kajak-Kenu Szövetség
