Végre bemutatkozott a túraautó-világbajnokságon a 18 esztendős Nagy Dániel. A Zengő Motorsport 18 éves újonca motor hiányában a szezon eleje óta jobb híján a bokszból figyelte, ahogy csapattársa, a 20 éves Ficza Ferenc rójja a köröket a másik zöld-fekete Civic-kel.
Majer Dániel • A túraautó-világbajnokság idei szezonjában már három hazai versenyzőnek szoríthatnak a magyar szurkolók. Michelisz Norbert gyári csapatba szerződésével a Zengő Motorsport két újoncot, a 20 éves Ficza Ferencet és a 18 éves Nagy Dánielt ültette autóiba, azonban Dani autójának motorjához későn adta le a rendelést a csapat, így mostanáig csak Michelisz Norbiért és Ficza Feriért izgulhattunk. Azt azonban valószínűleg a Zengő Motorsportnál sem gondolták, hogy a Mugen Euro (a Honda motorgyártó partnere) csak a szezon hetedik versenyére készül el az erőforrással.
De kész lett, ez a lényeg, Dani Portugáliában végre autóba ülhetett.
Azt idézi fel honlapunknak:
„Nagyjából másfél héttel a verseny előtt tudtam meg, hogy én is utazom, de hogy ott lesz-e a motor, és hogy tudok-e indulni, csak az utolsó napokban vált biztossá. Az erőforrás csütörtök éjjel érkezett meg, pénteken álltak neki a beszerelésnek a srácok, szombat reggelre készültek el.”
A szerelők lázasan dolgoznak Dani motorján • Forrás: hosszabbitas.hu
Ne higgyük, hogy Dani az elmúlt hónapokat láblógatással töltötte, amit csak lehet, igyekezett ellesni Ficza Feritől. Van azonban, amire így sem tudott felkészülni. „Izgatott és mérhetetlenül boldog voltam, nem is tudnám pontosan megfogalmazni az érzéseimet. Nehéz és hosszú hónapok állnak mögöttem, de mindent megtanultam amit csak tudtam, próbáltam felkészíteni magam. Ennek ellenére életem legmeglepőbb élményében volt részem, talán a félelmetes rá a legjobb szó. Egyik általam korábban vezetett autóhoz sem lehet hasonlítani, amit tapasztaltam. Az érzés, amikor rálépsz a gázra, és kiszalad alólad a talaj, a hihetetlen lassulás fékezéskor, a kasztni szó szerinti csavarodása a kanyarban, az egész autó remegése, ahogy minden apró rezonanciát érzel, ezek teszik nagyon különlegessé és egyúttal furcsává az élményt.”
A vezetés mellett számos más újdonsághoz is hozzá kellett szoknia. „Az első nehézséget mindjárt a kormány jelentette. Tele van gombokkal, mindent pontosan úgy kell csinálni, ahogy a mérnökök kérik. Korábban ilyenben nem volt részem. A váltó is teljes újdonságként hatott, életemben először fogtam mechanikus szekvenciális váltót.”
A portugál falak között • Forrás: gettyimages.com
És akkor a pályáról még nem is beszéltünk. A portugáliai Vila Real aszfaltcsíkja minden, csak nem egyszerű. A versenyzők a szalagkorláttól centikre száguldanak a számos tempós kanyarral és bukkanóval tűzdelt pályán, az utolsó századokat is megpróbálva kipréselni az autójukból. Mondhatni, a legkevésbé ideális terep a bemutatkozásra. „Amikor megtudtuk, hogy erre a versenyre készül el a motor, tulajdonképpen az is eldőlt, hogy tempót nem fogunk tudni menni. Az egyetlen kérdés számomra és a csapat számára is az volt, hogy le tudom-e fejben hűteni magam, észben tartva, hogy nekem itt semmit nem kell bizonyítanom. A csapat nagyon profi és türelmes volt, időeredményt és helyezést nem fogalmaztak meg célként, ahogy ezután sem fognak. Megadják az időt a tanulásra, nemcsak nekem, hanem Fecónak is, aminek előbb-utóbb biztosan meglesz az eredménye.”
A szabadedzések és az időmérő edzés az autóval való összeszokásról szólt, Dani és a csapat célja egyedül a tapasztalatszerzés és minél több kilométer lehetett. „Az időmérő edzésen is a végiggurulás volt a cél, egy-két bemelegítő kör után kinnmaradtam, és róttam a köröket. A végefelé volt egy pillanat, amikor megindult az autó hátulja, én pedig gondolkodás nélkül, a legtermészetesebb módon korrigáltam. Ott végre úgy éreztem, hogy én irányítom az autót, el is kezdtem gyorsulni, körönként akár két-három másodperccel is.”
A versenyen aztán tovább érett benne a tapasztalat. „Az első futam közepe táján kezdtem igazán ráérezni, akkor kezdtem el versenyképes köridőket autózni. Persze még mindig félgázon vettem jó néhány kanyart, a legutolsó, amit szerettem volna, hogy összetöröm az autót. Már kezdtem ráérezni a féktávokon a csúszáshatárra, a kigyorsításokon egészen hamar magabiztossá váltam, de a kanyarok bejáratában is többször lóbálta a hátulját az autó, itt már minden méteren fülig ért a szám.”
Michelisz Norberttel • Forrás: hosszabbitas.hu
Azért Michelisz Norbert bölcsen igyekezett lehűteni a kedélyeket, tudván, Daninak lesz még lehetősége a tanulásra, ahhoz azonban nem árt, ha egyben marad az autója. „Norbi nagyon rendes, ahol tud, segít, persze én is mindig próbálok tőle plusz infókat elcsípni. Portugáliában a legjobb tanácsa az volt: Dani, ne itt! Csak szépen óvatosan, okosan, ne törd össze az autót.”
Nem is törte, mostanra pedig már minden erejével a következő, argentin versenyre koncentrál. „Fejben már pontosan tudom, hol és miben fogok tudni javulni. Az argentin jó kis ritmusos, lendületes pálya, és ami a legfontosabb, nem utcai. Van lehetőség a hibázásra, vannak bukóterek, el lehet kezdeni tempót menni.”
El is kezdi, afelől ne legyen kétségünk.
