Megidézi a Népstadion szellemét

A többek között a Papp László Budapest Sportarénát és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sportközpontját megálmodó, Ybl Miklós-díjas építészmérnök, Skardelli György valaha azt csodálta, ahogy Alberték a labdát folyamatosan a levegőben tartva cicáztak, most pedig alig várja, hogy a novemberre elkészülő, általa tervezett Puskás-arénát győztes mérkőzéssel avassa fel Marco Rossi magyar válogatottja.

          Skardelli György, mögötte az új aréna (fotó: Bach Máté)

– Hogyan nyerte el tervezőirodájuk a megbízást a Puskás-arénára?
– Huszonkettedmagunkkal indultunk a pályázaton, és én voltam az egyetlen, aki – fittyet hányva a pályázati kiírásban foglaltakra – olyan tervet adtam be, amely részben megőrizte volna a régi Népstadiont, egészen pontosan az ikonikus pilonjait és a toronyépületet. Érzelmileg roppant erősen kötődtem az 1953-ban átadott remekműhöz, amely a kor színvonalán szép és grandió­zus stadion volt, s amelyhez számtalan feledhetetlen futballélményem kötődött. Annak rendje és módja szerint ki is golyózták a pályázatunkat, de később kiderült, mégsem volt hiábavaló a jelentkezésünk. Az akkori kormánybiztos ugyanis begyűjtötte valamennyi tervet, és megmutatta nemzetközi szakértőknek, akik kijelentették: a miénket kell megvalósítani.

– Gyanítom is, hogy miért. ­Jártam a 2006-os németországi labdarúgó-világbajnokságon, és lenyűgözött a lipcsei stadion eredetiségében is grandió­zus megoldása, amelynek a lényege az volt, hogy a régi, legalább 150 ezres monstrumba beleépítették az új ékszerdobozt – stadion a sta­dionban. S a berlini Olympiasta­diont is megőrizték eredeti mivoltában, csak persze felújították a modern kor követelményeinek megfelelően.
– Ezt a két stadiont jómagam is ismerem, és tudom, mennyire lenyűgözte az építészszakmát. 2013. augusztus 20-án felvirradt a mi napunk, minket kerestek meg azzal, hogy készítsük el a Puskás-aréna terveit. Ekkor kellett szembesülnünk azzal, hogy az eredeti koncepcióm, a régi pilonok megőrzése nem járható út.

– Miért nem?
– Mivel az új stadion fedett lesz, a nyolcvanméteres konzolokra, amelyek a tetőszerkezetet tartják, olyan óriási erő hat, amit le kell vezetni az alapozásig. A régi pilonok nem erre voltak méretezve, hiszen az egykori Népstadionnak nem volt tetőszerkezete. Nagyon szerettem ezeket a pilonokat, de miután megvizsgáltattuk a Műszaki Egyetem Tartószerkezeti Tanszékével, kiderült, hogy öt-hat éven belül összeomlana az egész, márpedig a Puskás-aréna szavatossági ideje száz év. Továbbá készítettünk térszkenneléses módszerrel egy képet a Népstadionról – ez olyan, mint a gyógyászatban egy CT-felvétel –, hogy megőrizzük, legalább képben, az utókornak. De ez is megmutatta, hogy az összeomlás határán van az építmény. Csak megjegyzem, hogy az utolsó tizenöt évben, amikor a fiaim kijártak meccsekre a Puskás Ferenc Stadionba, sohasem engedtem nekik, hogy a felső karéj közelébe menjenek, mert tudtam, hogy méretes betondarabok hullanak le róla.

– Így hát el kellett felejteni a „stadion a stadionban” szlogent.
– Igen, de az ikonikus pilonok megmaradtak, csak persze vadonatúj kivitelezésben.

– Milyen a munkakapcsolata Fürjes Balázs kormánybiztossal?
– Jobb nem is lehetne. Balázs és én összecsiszolódtunk a Papp László Budapest Sportaréna építésekor – azt is a mi irodánk tervezte –, s már akkor láttam, hogy az aréna kapcsán beleszeretett az építési tevékenységbe. Jogászember létére… Ő abban a nyolc évben – amikor 2002 és 2010 között, hogy is mondjam, nem tudott labdába rúgni – is gyakran találkozott velem, és tervezgettük a jövőt. Akkor mondta azt, hogy ha a Fidesz 2010-ben megnyeri a választásokat, és ő nem fog valamit csinálni a Népstadionnal, illetve a Puskás-arénával, akkor senki. Tehát már akkor megfogalmazódott az új Puskás-aréna megépítésének igénye. Az ő igazi visszatérése a ­Groupama Aréna megépítésének levezénylése volt, s azóta minden kiemelt beruházás menedzselésével – például a Duna Arénáéval is – őt bízzák meg.

Az ön számára a tervek leadásával véget ért a munka?

– Csak nem képzeli…?! Minden áldott nap kilátogatok az építkezésre. Már a kezdet kezdetén biztosítottam a kivitelezőt, ne tartson attól, hogy én a tervek leadásakor felszívódok. Van, hogy napjában kétszer is átmegyek Istvánmezőre a Lublói utcai irodánkból, hiszen apróbb módosításokat mindig kell végezni a terveken. A lényeg az, hogy segítsük egymás munkáját. Tegnap is kint voltam este fél tízkor, a díszkivilágítás próbáján.

– Miben egyedi az új Puskás-aréna?
– Például abban, hogy valamennyi ülésnél megvan a kilenc centiméteres átlátási érték.

– Micsoda?
– Ez azt jelenti, hogy az UEFA megkívánja, hogy minden egyes néző szemének a síkja kilenc centivel az előtte ülő feje fölött legyen. Magyarán: hogy mindenki rendesen lássa, mi történik a pályán. Könnyen lehet, hogy a mi stadionunk az egyetlen a világon, amelyikben ez az elv maradéktalanul érvényesül. Mint ahogy egy másik követelménynek is szigorúan megfelelünk. Ennek az a lényege, hogy egyetlen ülésnek sem szabad kívül esnie azon a 190 méter sugarú körön, amelynek a középpontja a kezdőkörben van. Ha ugyanis azon a körön kívül is vannak ülések, azokat az UEFA nem számítja a hivatalos befogadóképességhez.

– Ön „csak” építész, vagy ennél az többet jelent, hogy sportlétesítményeket tervez?
– Nekem a sport a mindenem. Kezdjük azzal, hogy kisgyermekkoromban a Népsportból tanultam meg olvasni. Bár a családunk zalaegerszegi – nagyapám kőművesmester volt, édesapám építészmérnök, de nagyapám ragaszkodott hozzá, hogy apám letegye a kőművesmester-vizsgát –, én már a fővárosban születtem, s gyakorlatilag a második otthonom lett a Népstadion. Minden fontosabb meccsen ott voltam, és bár az Újpestnek szurkoltam, meghatározó élményem volt, amikor egyszer bemelegítésnél Albertékat láttam cicázni.

– Mi ebben a meghatározó?
– Csak az, hogy miközben Flóri, ­Varga Zoli, Rákosi, Fenyvesi, Juhász Pista és Szőke Pista körbepasszolgatták a labdát, az egyszer sem esett le a földre. A levegőben cicáztak! Ha mégis leesett, az illető, aki elrontotta, az lett a cica. Képzelje el, milyen lehetett a hatvanas-hetvenes években a magyar futball, ha én Göröcséket még Albertéknál is jobban szerettem!

– Ott lesz november 15-én a Puskás-aréna nyitómeccsén?
– November 15-én? Hát nem 25-e, a magyar labdarúgás napja az átadás tervezett dátuma?

– De igen, csak Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a múlt heti sajtóbejáráson kijelentette, hogy mivel november 15. UEFA-meccsnap, jó lenne lekötni egy ellenfelet arra a dátumra.
– Jó, hogy mondja. Mert hogy a munkaterv így is roppant feszített, de majd megpróbálunk alkalmazkodni. Amúgy fantasztikus munkát végeznek a kivitelezők, most 1000-1200, a hajrában már naponta 1500-2000 ember dolgozik az építkezésen, le a kalappal a kivitelező konzorcium előtt.

– Élete fő művének tartja a Puskás-arénát?
– Nézze, a Papp László-aréna, a Kálvin tér vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sportközpontjának megtervezése is meseszép feladat volt, de a Puskás-aréna más. Mindent egybevetve tíz évet vett el az életemből, hogyne kötődnék hozzá érzelmileg. De most, hogy kimondtam, máris javítanom kell: nem elvett tíz évet az életemből, hanem hozzátett tízet.

(magyarnemzet.hu / Ch. Gáll András)

Tags:  , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,