Meglepetéseket ígér Londonra a hazai doppingfőnök (2. rész)

Nem kétséges, hogy a korábbi "előolimpiákhoz", vagyis az ötkarikás játékokat megelőző hónapokhoz viszonyítva a jelen helyzet – kevesebb, mint 300 nappal a londoni nyári csúcs kezdete előtt – az eddigi legígéretesebb a tiszta, értsd: doppingmentes versenyek elérésére irányuló törekvések sikerét illetően. Ez akkor is igaz, ha korábban akadtak olimpiák, ahol nem volt egyetlen doppingbukfenc sem, ám nem azért, mert minden élsportoló illegális megsegítés nélkül indult, hanem a félrelépők leleplezésére alkalmatlan, ezért vagy azért elégtelen technikának köszönhetően – na meg a valódi leleplezési szándék gyanítható hiánya miatt is.

– És mi a helyzet az EPO-val, amely szinte mindenütt népszerű, állítólag még a sakkozók is igénybe veszik?

– Az EPO a vese által termelt hormon, amely elsősorban állóképességi sportágakban használatos, hiszen az oxigénellátottságért felel azzal, hogy a vörösvérsejtek képzését fokozza, számukat emeli, ezzel pedig több oxigént tud a szervezet megkötni, ily módon növelni az állóképességet. Az alacsony dózisú, pici adagolású EPO-nak valóban sok sportágban szerepe van, például a kerékpározóknál, közép- és hosszútávfutóknál, de idetartozik az úszás vagy a kajak-kenu is. Azt mondhatom, hogy egyre jobbak a tesztek az EPO kimutatására is, noha sokféle típusú, több generációjú van belőle a piacon. Azt az EPO-t, amely krónikus vesebetegeknek életmentő csodaszer, ma már nem habzsolják a sportolók, hanem sokkal újabb, elhúzódó hatású szereket szereznek be, amelyek rendkívül gyorsan ürülnek a szervezetből. Ez utóbbiak esetében – a tetten érésre rendelkezésre álló idő rövidsége miatt – akkor lehet hatásos a fellépés, ha jól időzítik a mintavételeket, és sok mintát vesznek. Itt is azt mondhatom, hogy egyre több a pozitív eset, mind több lebukás lesz, nálunk Magyarországon is. EPO-ügyben tehát szintén meglepetések születhetnek az olimpián, vagy akár már a Londont megelőző időszakban is.

Az anabolikával könnyen meg lehet bukni

– Ami az anabolikus szteroidokat illeti, tévhit, hogy már túlhaladottak és annyira öreg szerek, hogy senki nem használja őket – húzta alá Tiszeker Ágnes. – Az egyik első teljesítményfokozóról van szó, valóban nem fiatal szerekről, de tessék tudomásul venni: a pozitív esetek 60 százaléka ma is anabolikus szteroiddal történik, és ma sincs jobb izomerő-fejlesztő bizonyos sportágakban – legfőképpen az erősportokban -, mint a jó öreg anabolika. Ma inkább az a trend, hogy az anabolikus szteroidokat és az IGF-et vagy az egyelőre roppant nehezen leleplezhető növekedési hormont kombinálják. Ugyanakkor az anabolikával bizony könnyen meg lehet bukni, mivel nagyon könnyű kimutatni.
– Nem úgy, mint a géndoppingot…
– A géndopping is fenn van a tilalmi listán, jóllehet még egyetlen pozitív eset sem volt ezzel kapcsolatosan, mivel a szakemberek egyelőre csak keresik a megoldást. Nem hiszem, hogy Londonig megtalálják, a kimutatás és ezzel a leleplezés sajnos még odébb van. Ugyanakkor a kannabiszszármazékokkal, az úgynevezett könnyű drogokkal ugyanúgy meg lehet bukni, mint ahogyan eddig is.
Arra a felvetésre, hogy mennyire "simul bele" a nemzetközi doppingképbe Magyarország, a doktornő ekképpen válaszolt:
– Azt mondhatom, hogy hozzuk a nemzetközi arányt, semmivel sem vagyunk jobbak vagy rosszabbak, hanem ott vagyunk a nemzetközi élmezőnyben minden szempontból. Nálunk idén összesen 1100 vizsgálatot végzünk, jövőre – olimpiai évről lévén szó – a mintavételek száma vélhetően 1300-ra nő. A teljes olimpiai bő keretet vizsgáljuk, nemcsak közvetlenül azt teszteljük, aki majd ténylegesen indul, hanem mindenkit, aki potenciális ötkarikás résztvevő lehet. A MOB 120-150 közé teszi a várható indulók számát. A "londoniak" közül mindenkit legalább egyszer, de inkább többször ellenőrzünk a Magyar Olimpiai Bizottsággal szoros együttműködésben. Amikor a mieink közül valaki megszerzi a kvalifikációt, ahhoz, hogy hitelesítsék is a kvótaszerzést, eleve doppingvizsgálat kell, ez mindenképpen szigorítást jelent. Hadd tegyem hozzá, nem olcsó mulatság a dopping elleni küzdelem: egyetlen vizsgálat – az analízissel és a járulékos költségekkel együtt – durván 100 ezer forintba kerül.