Az előző hónapban megtapasztalhattuk, hogy milyen az igazi, hosszan tartó kánikula. A hőség a szívbetegeket rettentően megterheli, nekik különösen fel kell készülni nyári melegre.
Az ÁNTSZ közleményben figyelmezteti a lakosságot a tomboló nyári hőség kockázataira, s nem véletlen, hogy ilyen esetben hőségriadót rendel el a tisztifőorvos. Az átlagosnál melegebb időjárás ugyanis megterhelő az egészséges szervezetre, bárkinél okozhat egészségügyi panaszokat, dekoncentrációt, kellemetlen közérzetet. A nagy melegben vannak különösen veszélyeztetett csoportok, ilyenek például a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők.
Gyula bácsi „rutinos” szívbeteg. Két infarktus, egy szívbillentyű műtét, az ismerős szívszorító fájdalmak után pontosan tudja, hogy amikor jön a kánikula, be kell zárkózni a lesötétített szobába és lehetőleg addig ott marad, amíg enyhül a hőség. Különben elkerülhetetlenül jön a rosszuéllét.
De miért a “szíveseket” terheli leginkább a meleg?
Kánikula hatására a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szivet. Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét. Nagyobb lesz az infarktusveszély is, emellett ödémásodás és trombózis is gyakrabban jelentkezhet.
Napozhat-e a szívbeteg?
Nagy melegben erősen izzadunk, ami a szívbetegek számára azért kockázatos, mert az izzadással óránként akár 1200 kalóriát is elégethetünk, ami nagyjából 20 km kocogással egyenértékű. Tehát maga a verejtékezés is a szívet terheli. A napozás, de még az árnyékban pihenés is ártalmas lehet, különösen akkor, ha a levegő páratartalma is magas.
Mit diktál az agy a szívnek?
A szívbetegek többségénél érelmeszesedés áll fenn, az erek szűkebb “csatornákon”szállítják a vért. Az agy ugyan kiadja a parancsot, hogy több vért pumpáljon a szív, mert a szervezet nagyobb igénybevételnek van kitéve, csakhogy a szívkoszorúerek nem lesznek jobban átjárhatóak, a szív oxigénhiányos állapotba kerül és nem lesz képes követni a kívánt tempót.
Légkondi vagy folyadékpótlás?
A szervezettünk nehezen követi a manapság megszokottá vált hőséget. A rendszeresen tisztított légkondicionáló a szívbetegek számára a leghasznosabb “gyógyszer”. Nemcsak azért, mert a szoba hőmérséklete kellemes, hanem azért is, mert a hűsebb levegő páratartalma is kisebb, így a szervezet könnyebben tudja leadni a hőt. Habár nem hűt, de a ventillátor szintén hasznos, mert fokozza a bőr felszínéről a párolgást. A folyadékpótlás fontos, de nagy hőségben önmagában nem mindig jelent megoldást a rosszullét ellen.
