Nyolc kvótát szereztek az utánpótláskorú (U23-as) birkózók a hétvégi isztambuli világkvalifikációs versenyen. A harminchatból, amennyit összesen kiosztottak a három fogásnemben. Nekik tehát a negyede sem jutott.
Szekeres István • A máig népszerű, üzenetértékű dal, a Nem csak a húszéveseké a világ, aligha kerül fel a birkózás slágerlistájára, mert minden jel arra utal, hogy ott csak a valóság átfogalmazta változat igaz: még nem az övék a világ. A hétvégi isztambuli világkvalifikációs versenyen a három fogásnemben harminchat kvóta talált gazdára. Illetve, egész pontosan: országra, hiszen a versenyzők azt a hazájuknak szerzik.
A harminchatból mindössze nyolcat csípett el a 23 éven aluliak utánpótlás-korosztálya.
Érdemes megnézni, kik a kvótások, és honnan jöttek.
A kötöttfogásban kettő jutott Európának (német, grúz), egy Ázsiának (kirgiz). A női birkózásban hasonló a földrészek közötti megoszlás: török és norvég fiatal Európának, indiai pedig Ázsiának szerezte. A szabadfogásban egy európai (török) és egy ázsiai (kirgiz) kvóta született. Az amerikai és az afrikai (illetve azzal együtt az óceániai) kontinensnek egy sem jutott.
Hat ország fiataljainak sikerült last minute-kvótához jutniuk. Kirgizisztánnak és Törökországnak kettőhöz is. Mellettük Grúzia, India, Németország és Norvégia szerzett egyet-egyet.
A kvótaszerzők közül öten is 22 évesek. A női birkózásban az indiai Vanes Vanes (48 kg) és – a legnagyobb fájdalmunkra, hiszen Dénes Mercédeszt győzte le – a török Bediha Gün (53 kg), a kötöttfogásban a német Denis Kudla (85 kg) és a grúz Jakobi Kadzsaja (130 kg), míg a szabadfogásban a török Süleyman Atli (57 kg).
Ezért is érdemel külön elismerést Németh Zsanett, aki – eggyel korábban Ulánbátorban – ugyancsak huszonkét évesen harcolta ki az olimpiai szereplést. Mondhatni, egyike volt azoknak, akik szembe tudtak menni a trenddel.
Mert bizony a birkózásban a legkeményebb felkészüléssel nagyjából 25-26 éves korukra érnek be a versenyzők. Ezért is volt fontos, hogy a magyar szövetség már másfél évtizede kezdeményezte és sürgette az U23-as világversenyek rendezését, mi több, 2003-ban próba Eb-t is rendezett Budapesten.
Mert a juniorkorból kinövő versenyzőt sikerközeli helyzetbe kell hozni, nem maradhat öt-hatéves vákuumban.
Végre tavaly, igaz, még csak Európában, hivatalosan is útjára indította a nemzetközi szövetség az U23-asok megváltó versenyrendszerét. Két kötöttfogású kvótaszerző, a német Kudla és a grúz Kadzsaja is az idei U23-as Eb-győzelme után szerzett most kvótát.
Akárcsak Németh Zsanett.
A fiatalabb kvótások közül egyedül a szabadfogás 57 kg-os súlycsoportjában második helyen végzett, kirgiz Abbász Rahmonov születési dátumát nem rögzíti a nemzetközi szövetség adatbázisa, de ő sem lehet valami vénség, hiszen három éve Ázsia-bajnokságot nyert a kadet (U17-es) korosztályban.
Az egyik, nekünk fontos kivételt Lőrincz Tamás produkálta. 2006-ban Moszkvában – tizenkilenc évesen – felnőtt-kontinensbajnokságot nyert, ő a magyar birkózás legfiatalabb Európa-bajnoka. Azóta még kétszer felállhatott a dobogó legfelső fokára, a londoni olimpián pedig ezüstérmet nyert.
Isztambulban az ő súlycsoportjának, a kötöttfogású 66 kg-nak a riói névsorába iratkozott fel a huszonegy esztendős, kirgiz Ruszlan Carev. 2014-ben, tizenkilenc évesen, akárcsak egykor Lőrincz ő is a földrészének a legjobbja lett, felnőtt Ázsia-bajnokságot nyert.
(Címoldali fotónkon a norvég Signe Marie Store, aki a női birkózás 69 kg-os súlycsoportjában szerzett kvótát, 21 évesen.)