Olimpiai Kvótás: Kürthy Lajos

image

Bár a súlylökésben elért 20,20 méteres eredményével, az ezzel járó B-szinttel – komoly hazai rivális hiányában – már biztos londoni részvevőnek mondhatja magát Kürthy Lajos, aki azonban koránt sem elégedett. A Mohácsi TE atlétája a jobb eredmény érdekében lakhelyet is változtatott: Szombathelyre tette át működése színterét.

"Előbb Varga Sándor, majd Petre Manu foglalkozott velem, hogy azután egy ideig magam legyek a magam szakmai főnöke – mesélte a még mindig csak 25. évében járó súlylökő. – Majd visszatértem Varga Sándorhoz, s bár a korábbi edzőimmel nem volt különösebb gondom, tavaly ősszel húztam egy merészet. Az óta a vasi fővárosban van egy albérletem, ott élek és készülök Annus Adrián irányításával."

– Lassan egy éve dolgozik Annussal, bejött ez a változtatás?

"Azt hiszem, keresve sem találtam volna jobb felkészítőt nála: lelkileg és szakmailag is megújultam. Egy más jellegű technikát kezdtünk elsajátítani, s az eddig végzett munka és annak hatásfoka alapján most már látok reális reményt arra, hogy előbb-utóbb akár 22 méter fölé is eljuthatok. Mivel a súlylökők legjobbjai leginkább a 28-35 éves korhatáron belül vannak, ezen az alapon akár még a 2020-as olimpián is sikerrel szerepelhetek. Nekem erre lesz időm, hiszen ehhez értek, ezt szeretem csinálni, így érthető módon a súlylökésből szeretném a bennem lévő maximumot kihozni."

– Gondolom, ez számos tényezőtől függhet a későbbiekben. Ezek közül egy a sérülékenység – ezzel hogy áll?

"Apróbb gondok-bajok ezen a szinten már mindenkinél előfordulnak, de a komolyabb sérülések eddig elkerültek. Ami sokkal nagyobb probléma, az a lehetőségeink szerény volta. Miközben a csapatsportágakban – és nem csak a labdarúgásban! – igen sokan milliós nagyságrendű fizetéseket kapnak havonta, a nemzetközi szintű eredményekkel pedig egyre többen adósak maradnak, addig például a magyar atléták közül csak igen keveseknek van annyi pénze, hogy valóban minőségi ételeket vegyenek magukhoz. Riválisainkat az edzéseket követően orvosok, gyúrók és egyéb szakemberek veszik kezelésbe. Jómagam viszont ha nagyon elfáradok, legfeljebb beülök egy kád sós vízbe."

– Ezért sincsenek komoly riválisai?

"Sok tényező közre játszik abban, hogy a ma is meglévő tehetségek legtöbbje elkallódik. Legtöbbjükben nem látom azt a mindent elsöprő lendületet, ami elengedhetetlenül szükséges. De az is nagyon ritkán fordul elő, ami az én édesapámat jellemezte. Ő ugyanis akár az utolsó fillérjét is beáldozta az én előmenetelem érdekében."

– Végül is a papa nem hiába vállalt sokat, hiszen Ön csak eljutott a legnagyobbak előszobájába. Milyen tervei vannak a közeljövőre?

"Az edzésformám alapján már el kellett volna érnem a 20,50 méteres olimpiai A-szintet. Ezt mielőbb szeretném teljesíteni, bár ez nem biztos, hogy éppen a koreai Tegu-ban esedékes világbajnokságon jön majd össze. Mindenképpen húsz méter fölé szeretnék eljutni a Vb-n, mert ezzel lehet reményem a tizenkettes döntőbejutásra, ami Varjú Vilmos óta nem sikerült magyar versenyzőnek. Londonra viszont már a nyolcas döntő a célom, amihez 21 méternél messzebbre kellene lökni a 7,25 kilós súlygolyót."