Két döntőből két aranyérem, egy világ- és egy olimpiai rekord – ez Hosszú Katinka mérlege három nap alatt az olimpián. Az Iron Lady megállíthatatlan, de természetesen rajta kívül sok más díjat is kiosztunk.
Kesjár Csaba-emlékérem a nap magyarjának: Hosszú Katinka
Nem találjuk a szavakat Hosszú Katinkára: miután bődületes világcsúccsal és megsemmisítő fölénnyel nyerte meg a 400 méteres vegyesúszást, s még mielőtt simán beúszta volna magát a döntőbe igazi főszámában, 200 vegyesen, szinte csak „pihenésként” olimpiai bajnok lett 100 háton is. Akik nem ismerték a taktikáját, 50-nél lemondóan legyinthettek, hiszen csak a mezőny végén fordult, utána viszont úgy jött fel, mint anno Button Montrealban, s edzője már akkor tudta, hogy győzni fog, amikor még a vezetést sem vette át. Hosszú Katinka immár kétszeres olimpiai bajnok, s minden esélye megvan ara, hogy holnap ilyenkorra a harmadik is meglegyen.
Juan Manuel Fangio-trófea a nap emberének: Jana Jegorjan (Oroszország)
A mindössze 23 éves orosz kardvívónak, aki hat éve semmilyen igazán komoly versenyt nem nyert, a kardvívás döntőjében honfitársa, a minden mozdulatát tökéletesen ismerő világbajnok és világranglista-vezető Velikajával kellett megvívnia, ráadásul edzői tanácsadás nélkül. Minden az ellenfél mellett szólt, amikor pedig 14-13-as vesztésre állt, talán már mindenki feladta volna. Jegorjant kivéve: kétszer támadott, kétszer adott egylámpás tust, így a női kardvívás történetének első ifjúsági olimpia bajnoka a felnőttek közt is felért a világ tetejére.
Pezsgőlocsolás – avagy a nap pillanata:
A négy évvel ezelőtt ezüstéremig jutó 62 kilogrammos súlyemelő, Oscar Figueroa Rióban végre beteljesítette álmát, majd a győzelmet követően levette cipőit, s ezzel be is fejezte karrierjét. A csúcson kell abbahagyni, erről Alain Prost is tudna mesélni…
Peter Collins-medál a sportszerűségért: Vladiszlav Jakovlev (Kazahsztán)
Könnyen adhattuk volna az Inoue- vagy a Maldonado-különdíjat a derék kazahnak, aki új olimpiai rekordot állított fel azzal, hogy mindössze nyolc csapás után a vízbe borult az egypárevezősök versenyében. Ám azért mégis a sportszellemet emeljük ki, mert Jakovlev végül visszamászott a hajóba, s a többiektől percekkel lemaradva is végigcsinálta a versenyt – nem kisebb tett volt ez, mint betolni a lerobbant McLaren-Hondát, nemdebár…?
Max Verstappen-érem a nap felfedezettjének: Kenderesi Tamás (Magyarország)
Persze tudtuk, hogy ez a fiú gyors, hiszen az ifjúsági olimpia aranyérmét nem osztogatják csak úgy mindenkinek, de arra mégsem számíthattunk, hogy abban a 200 pillangó mezőnyben, melyben a 19-szeres olimpiai bajnok Phelps, a végre a csúcsra felérni vágyó Cseh László és csakúgy mintegy melléksesen a címvédő Chad Le Clos is ott van, Tamás elsőként jut majd a döntőbe. Ahogy ő fogalmazott, gondolta, miért ne rángassa meg kicsit példaképét, a legendás Phelpst. Tényleg, miért is ne?
Kettős diffúzor – avagy a fiú, aki csalást kiáltott:
Az orosz állami televízió nehezen emészti meg, hogy míg az ország sportolóinak jó részét a sorozatos doppingvétségek miatt eltiltották a játékoktól, addig Michael Phelpset nyugodtan köpölyözhetik – egy szakértő szerint ugyanis a köpölyözés hatása nagyon hasonló, mint a meldoniumnak, amellyel többek közt Maria Sarapova is lebukott. Őszintén bevalljuk, nem nagyon értünk az ilyesmihez, de a népi babonák és az államilag irányított doppingolás között azért mintha lenne egy kis különbség…
Neil Horan-emléktábla a nap hülyéjének: Jonas Junius (Namíbia)
A marokkói Saada után újabb ökölvívót vettek őrizetbe az olimpián, ezúttal is szexuális zaklatás miatt. A namíbiai Junius esete talán annyival még kellemetlenebb, mint a korábbi, mert ő néhány nappal ezelőtt még hazája zászlóvivőjeként vonult fel a megnyitóünnepségen. Nos, most lesz egy kis ideje gondolkodni…
Juan-Pablo Montoya-aranymikrofon a nap nyilatkozatáért:
Nyolc évvel ezelőtt bejárta a világot ez a fotó, melyen Shawn Johnson társát, Alicia Sacramonét vigasztalja, s a kép Johnsonnal együtt a csapatszellem igazi szimbóluma lett. A jelenleg szakértőként dolgozó egykori tornász most elárulta, hogy valójában nem egészen arról volt szó, amit a többség gondolt:
„Ez elképesztően zavarba ejtő, de valójában a Harry Potterről beszélgettünk. Röhejes, mert az emberek mindig erről a pillanatról akarnak beszélni velem, hogy mennyire összekaptam a csapatot, hogy segítettem neki talpra állni. Eddig sosem beszélt róla, mert ez annyira ciki…”
James Hunt-különdíj: Yuri van Gelder (Hollandia)
Az orosz származású holland tornász, akinek korábban kokainbotránya is volt, s nemes egyszerűséggel a „Gyűrűk ura” néven aposztrofálja magát, hiába jutott kedvenc szerén a döntőbe, ott már nem mutathatja be gyakorlatát, miután részegeskedésért és az olimpiai faluból való meglógásért nemes egyszerűséggel hazazavarták.
Sebastian Vettel mutatóujja a nap mozdulatáért: Paul George (USA)
Az NBA-s Paul George túlságosan is megszokta, hogy otthon a kispadon még arra is külön embert tartanak, hogy az üres poharat elvegye tőle. Nos, ez az olimpián biza máshogy megy:
Vladimir Rys-életműdíj a nap fotójáért:
A pályán kérte meg válogatott rögbis barátnője kezét egy brazil önkénteslány, így egy játékos már biztosan nem bánkódott azért, mert Japán rommá verte őket. „A szerelem mindig nyer” – indokolta az időzítést Marjorie Enya.
Lewis Hamilton okostelefonja a nap közösségi médiás üzenetének:
Az amerikai kosárlabdázó, Elena Delle Donne őszintén sajnálja, hogy nem pecázhat az olimpiai falu vécéiben…
A nap Palpatine-császár különdíjasa: Michael Phelps (USA)
Pastor Maldonado overálja a nap bukásáért: Melissa Hoskins (Ausztrália)
Az ausztrál pályakerékpárosok edzés közben estek hatalmasat, s közülük Melissa Hoskins járt a legrosszabbul, akit kórházba is kellett szállítani, mivel komoly fájdalmai voltak. Szerencsére órákkal később kiengedték: komolyabb következmények nélkül úszta meg a 60 kilométer per óra feletti esést, s még az sem kizárt, hogy rajthoz állhat majd a csütörtökön kezdődő versenyeken.
„Hova tűnt Damon Hill”-emlékposzter a nap meglepetésének:
Egészen pontosan a kínai Bin volt az, aki meglepődött. De valami borzalmasan. Nézzétek csak meg, hogy örült a győzelmének – előre, tévesen, hiába…
Michael Schumacher-díj a nap rekordereinek:
Újabb világcsúcs nem született a játékok harmadik napján, azaz továbbra is hét számban állítottak fel új etalont Rióban. Így ezúttal a Michael Schumacher-díjat megtartjuk magunknak.
Michelisz Norbert sisakja a nap további magyarjainak:
Hosszú Katinka aranyérme mellett két ötödik hellyel gazdagodott a magyar küldöttség: a világbajnok Sidi Péter élete legjobb olimpiai szereplését produkálta a légpuskaversenyben, a négy éve ezüstérmet szerző Ungvári Miklós pedig élete valószínűleg utolsó ötkarikás szereplésén nagyot küzdve zárt ötödikként, a vigaszágról jutva be a bronzmeccsre.
Márton Anna láthatóan kissé elizgulta a kardversenyt, így nem jutott a legjobb nyolc közé, második meccse jelentette számára a végállomást. A 75 kilogrammos öklöző, Harcsa Zoltán viszont folytathatja a szereplést, miután megosztott pontozással legyőzte türkmén ellenfelét. Vízilabdásaink újabb döntetlent értek el, ezúttal Ausztrália ellen, s miután a szerbek is ikszeltek a görögökkel, teljesen kiszámíthatatlan a verseny további alakulása.
És akkor nézzük az úszókat, akikről még nem tettünk említést: a női 200 gyorsot a roppant fiatal Késely Ajna a 25., Verrasztó Evelyn pedig a 29. helyen zárta, 200 vegyesen Hosszú Katinka első helyen jutott a mai döntőbe, Jakabos Zsuzsanna viszont az elődöntőben kiesett 12.-ként, a 200 pillangón viszont nemcsak Kenderesinek, hanem Cseh Lacinak is örülhettünk, hiszen közvetlenül ifjú reménységünk mögött, másodikként került a fináléba.
Végül, de nem utolsósorban vitorlázóink is megkezdték szereplésüket, de az ő programjukból még nagyon sok hátra van.
Brawn bácsi érkezik a nap statisztikájával:
A 23 esztendős Dipa Karmakar nem elégedett meg azzal, hogy hazája első tornásza legyen az olimpián 1964 óta, s a valaha volt első indiai tornásznő az ötkarikás játékokon, hanem ha már ott volt, az ugrás döntőjébe is jutott – természetesen az első indiai döntős lesz a torna bármely versenyszámában.
A bajnoki pontverseny állása:
Hosszú Katinka újabb aranyérmének köszönhetően Magyarország a 6. helyen áll az éremtáblázaton, s minden esély megvan a hasonlóan szép folytatásra is… Az első három hely sorrendje változatlan: USA, Kína, Ausztrália, rajtuk kívül Japán és Olaszország előzi még meg hazánkat. Immár 20 ország szerzett aranyat, 38 pedig érmet Rióban. A negatív „hősök” egyelőre Németország és Franciaország, előbbi 0, utóbbi 1 medált gyűjtött három nap alatt.
Kire figyeljünk ma, a játékok 4. napján?
Az evezőspályán kezdünk: egypárban Pétervári-Molnár Bendegúz negyeddöntőt, kétpárban Juhász és Simon elődöntőt húz ma magyar idő szerint délután. A 25 méteres pisztolylövészetben Csonka Zsófia és Tobai-Sike Renáta indul, míg a 81 kilogrammos judósok közt Csoknyai Lászlóért szoríthatunk. Vívásban ezúttal több érdekeltünk is van, rögtön három: párbajtőrben a világbajnoki címvédő Imre Géza mellett az olimpiai ezüstérmes Boczkó Gábor, s a tavalyelőtti Európa-bajnok Rédli András indul. Megkezdik szereplésüket a pólóslányok is: az aranyért utazó csapat első ellenfele Kína lesz délután 14 órától.
És persze az úszók: a 18 órától kezdődő előfutamokban a 4×200-as férfi váltó mellett 100 gyorson Kozma Dominik és Bohus Richárd, 200 pillangón a megállíthatatlan Hosszú Katinka és Szilágyi Liliána, 200 mellen pedig Gyurta Dani és Horváth Dávid ugrik medencébe. A hajnali programban aztán az esti továbbjutók mellett jön a két nagy döntő: 3 óra 28 perctől Cseh és Kenderesi, 4 óra 29-től pedig Hosszú Katinka úszik az aranyért.
Hall of Fame:
1. SZÁSZ EMESE (párbajtőr)
1. HOSSZÚ KATINKA (400 vegyes)
1. HOSSZÚ KATINKA (100 hát)
4. Kapás Boglárka (400 gyors)
5. Sidi Péter (légpuska)
5. Ungvári Miklós (judo, -73 kg)
