Sabján Gergely nyerte a férfi asztaliteniszezők egyes versenyét az U21-es országos bajnokságon. Párosban az Ecseki Nándor, Jeszenszki Dániel kettős állhatott fel a dobogó tetejére.
Pusztai Viola • Ha iskolai tanórát tartanak szombaton az Ormai László Csarnokban, akár még morgolódhatott is volna a tanár, hiszen csupán huszonnégyen jelentek meg az „előadásán”. A férfi asztaliteniszezők U21-es országos bajnokságán sok volt a hiányzó, kevés a néző, pedig a jó meccseknek bőségében voltunk.
Miután nincs U21-es ranglista, így a felnőttből kiindulva a lehetséges első tíz kiemelt közül öten nem neveztek a viadalra. Lakatos Tamás és Szudi Ádám a napokban a World Tour-sorozat stockholmi állomásán lépett asztalhoz – mindketten a verseny korai szakaszában búcsúztak −, a Németországban légióskodó Majoros Bence és Szita Márton klubkötelezettségei miatt maradt távol, míg Bruckner Máté a múlt heti, szombathelyi magyar nemzetközi utánpótlás-bajnokságon szenvedett lábsérülést.
Ahogy a nők mezőnyében, úgy a férfiaknál is elindulhattak az újoncok, de ezzel a lehetőséggel csak a Malév játékosa, Both Olivér élt. A legnagyobb létszámmal a BVSC- Zugló képviseltette magát, még úgy is, hogy a már említett Bruckner mellett az újonc András Csaba szintén szerencsétlenül járt Szombathelyen, ő is lábadozik.
Sabján Gergely
Tehát huszonnégyen versengtek az első alkalommal megrendezett U21-es országos bajnokság elsőségéért, először párosban. A tizenhatos főtábláról kezdődő viadalon négyen erőnyerőként csak a nyolc között kezdték meg a versenyt, köztük az első kiemelt Ecseki Nándor, Jeszenszki Dániel (Celldömölk, BVSC) kettős, amely végül a Böhm Gábor, Molnár Gergely Zsolt (Turris Sopron, Cegléd) duóval találkozott a döntőben, és nyert 3-2-re.
„Nem hiszem el!” – ez a mondat már az egyes verseny csoportkörében harsogta át az igencsak visszhangos Ormai Csarnok méregzöldre festett termét. Balázs Bence amiatt hitetlenkedett, hogy 2-0-s vezetése után Jeszenszki nemhogy egyenlített, de megnyerte a mérkőzést. Böhm mind e közben a szomszédos asztalon nem hitt a szemének, hogy 3-1-re kikapott a tizenhárom éves Both Olivértől. A csoportját ennek ellenére megnyerte, és a nyolc között várhatta, kit kap ellenfélnek, Molnár Istvánt vagy Banok Tamást.
Molnár érkezett, aki a szoros szettek ellenére sem nagyon találta a soproni versenyző játékának az ellenszerét. Ezt az ex-focista törölközője bánta, amely ezúttal a labda szerepét töltötte be az egyik időkérés alatt. A vége 3-1 lett Böhmnek, aki azzal a Timafalvi Gergővel mérkőzött az elődöntőben, aki a nyolcban remek poénokkal, 3-0-val búcsúztatta az elsőszámú esélyes Ecseki Nándort.
„Nagy meccs lesz” – mondta az egyik szemlélődő a két fiú találkozójára, és igaza lett. Az első két szett a lehető legkisebb különbséggel (14-12, 13-11) dőlt el előbb Böhm, majd Timafalvi javára. Utóbbi a következő játszmában simán nyert (11-5), amire ellenfele 11-1-es szettel kontrázott. Azt gondolhatnánk, ilyenkor lélektani előnybe kerül az, aki szinte nullára hozza a szettet. De ahogy a lányok elődöntőjében Bálint Bernadett sem fogott padlót a 11-0 után, úgy Timafalvival sem történt ez meg. Sőt, 3-2-re behúzta a meccset.
Közben Sabján Gergely is változatos összecsapáson múlta felül Jeszenszkit, ráadásul a nap folyamán ez már a harmadik találkozója volt, amit 3-2-re nyert meg. A döntőt egyértelműen Timafalvi kezdte jobban, egészen pontosan 7-0-val, de a simán elvesztett első szett után Sabján magához tért, és hozta a másodikat. Aztán ismét völgyön ment át a hullámvasúttal, mert az egri fiú a harmadik játszmában már 5-0-ra vezetett, amikor pontot ütött. Úgy tűnt, a negyedik szett is Timafalvié lesz, de a komlói játékos összeszedte minden erejét, s miközben azt kiáltotta: „nincs aranyam”, egyenlített.
Akkor már Timafalvi is érezte, hogy kicsúszik a kezéből a játszma: az egyik rossz poén után akkorát sikított, hogy ha a nagysikerű tinihorror, a Sikoly újabb részére castingoltak volna, akkor nem Egerbe, hanem Hollywoodba megy a verseny után. A döntő játszmában Sabján bizonyult a jobbnak, így végül lett aranya, s bár többen is érdeklődtek tőle az éremátadó után, hogy a fenti mondatot miért kiabálta, a következő választ adta:
− Egyáltalán nem emlékszem rá, pedig a dobogón is megkérdezték tőlem… 2-1-nél azt gondoltam, hogy a meccs elmegy, mert az ellenfelem jól játszott. Egyesben a főtáblán mindhárom meccsemet döntő szettben nyertem meg, így a rosszabb játék ellenére fejben összeszedettebb voltam, mint máskor. Eléggé elfáradtam, de örülök a sikeremnek. A páros miatt van hiányérzetem, hiszen a négy között döntő szett 10-6-ról kaptunk ki Kovács Sebestyénnel a Böhm, Molnár kettőstől. A bronznál fényesebb érmet is nyerhettünk volna.
A részletes eredmények ITT megtekinthetők.
