Flórusz János miskolci cselgáncsedző saját klubjában ugyanolyan közösséget igyekezett létrehozni, mint amilyenben versenyzőként neki is része volt. Hitvallása szerint az edző munkája nem ér véget, amikor a versenyző lelépett a tatamiról, hiszen ez a szolgálat napi huszonnégy órát igényel. Pályafutása kiemelkedő sikerének nevezi a Mol Új Európa Alapítvány Mester-M díját.
Lakner Gábor • Flórusz János, a Hell Miskolci Judo Club alapítója és vezetőedzője 1991 óta oktatja a fiatalokat szeretett sportágának fortélyaira. Versenyzői pályafutása után sem szakadt el a cselgáncstól, bár nem vezetett egyenes út az edzőségig. Végül kíváncsi lett, milyen lehet a szőnyeg másik oldalán állni, így belevágott. Rögtön úgy érezte, megtalálta a helyét. Azóta válogatottak sorát nevelte fel, eredményekben gazdag pályafutását rengeteg egyéni elismerés kíséri. A Mol Új Európa Alapítvány Mester-M díja azonban kiemelt helyet foglal el ezek között.
„Az egyik legfontosabb díjam, hiszen nem egyetlen év munkáját, hanem a teljes pályafutásomat értékeli. Nem könnyű szakma a miénk, ugyanis nem csak annyi a feladatunk, hogy megtartsuk az edzéseket. Pedagógusok és pszichológusok is vagyunk egyszerre, szakadatlan szolgálat a miénk. Tartjuk a kapcsolatot a szülőkkel és a tanárokkal, közösen igyekszünk terelgetni és nevelni a gyerekeket“ – enged bepillantást a mindennapjaiba, és rögtön hozzáteszi: a család támogatása nélkül nem lenne ereje és ideje minderre.
Flórusz János Gercsák Szabinát látja el tanácsokkal • Forrás: eszak.hu
Flórusz János két klub alapításából is kivette a részét, 2012 óta pedig saját maga ura, hiszen a Hell Miskolci Judo Club elnöke, vezetőedzője és mindenese egyszemélyben.
„Fiatal versenyzőként nagyon jól éreztük magunkat a teremben, két edzés között haza sem mentünk, ott töltöttük minden időnket. Szerettem volna én is hasonló közeget teremteni, ahová a mai fiatalok is örömmel jönnek – és ahol örömmel is maradnak. Mindenkire egyformán figyelünk, és akiből nem lesz élversenyző, az is olyan alapot kap, amelyet később hasznosítani tud az életben.”
Fegyelem, tisztelet, kitartás, alázat – néhány tulajdonság azok közül, amelyeket elsajátítanak a cselgáncsozók edzés közben. A japán iskola a minta, amelyet a mester több ízben testközelből is megfigyelhetett. Legkiemelkedőbb tanítványával, a riói kvótáért küzdő Gercsák Szabinával éppen most tért haza a szigetországból, amiatt személyesen nem is tudta átvenni a Mol elismerését.
A miskolci edző már a második generációt neveli fel a sportágban, és ha rajta múlik, még jó néhány újabb korosztály követi az elődöket, hiszen munkakedve és ereje nem kopott meg az évek alatt.
