Technikai igénybevétel
Források: FIA, Pirelli, Brembo, McLaren, saját mérések és becslések
* Közepesen megtankolt autóval, padlógázas kanyarok nélkül
Bár estére, az edzések és a verseny idejére, általában már meg szokott szűnni a csapadék Szingapúrban, ezúttal igen komoly esély mutatkozik rá, hogy az első edzés esős lesz – ill. kisebb valószínűséggel részben a másodikon és/vagy a harmadikon is vizes lehet a pálya. Az időmérőt valamint a versenyt viszont szinte teljesen biztos, hogy idén is száraz körülmények között rendezik majd meg. Ami a szmogot illeti, az az utóbbi órákban, napokban fokozatosan csökkent, ám alakulása állítólag roppant kiszámíthatatlan a térségben.
A vonalvezetés kritikus pontjai
5-ös kanyar – különösen fontos kanyar
Ez a forduló vezet a pálya leghosszabb padlógázas szakaszára, tehát mind köridő, mind a pozícióharcok szempontjából különösen nagy hangsúlyt kap. Bejárata kivételesen hepe-hupás, és a magasabb kerékvetők 2011-es eltávolítása óta a versenyzőknek pontosan a kocsi alá kell helyezniük a bejárati szegélyköveket az ideális ív eléréséhez. A legtöbb itteni kanyarral ellentétben ez szokatlanul hosszú, ennélfogva a minél magasabban tartott kanyarcsúcsponti sebesség sem elhanyagolható tényező. Mind közül a legkritikusabb dolog azonban mégis a minél korábbi és minél egyenletesebb kigyorsítás.
7-es kanyar – jó előzési lehetőség
A padlógázas szakasz végén található 7-es kanyar a legjobb előzési pont a pályán, amelyet megelőzően DRS-zóna is segíti a támadni szándékozó pilótákat. A kijáratnál, a külső szegélykő mögött van hely az esetlegesen kiszorított autónak, a pálya mellől a jobbos 8-as forduló felé befejezett pozíciószerzéseket viszont általában igen szigorúan büntetik. (A 14-es kanyar idéntől csak akkor szolgálhat érdemi alternatív előzési lehetőséggel, ha a pálya átalakításai nyomán a védekező versenyzőket erősen kompromittált ívre lehet kényszeríteni 13-asban.) Megjegyzendő még, hogy újabb gumikkal emellett számos másik helyen is el lehet menni a másiknak.
16-os kanyar – különösen nehéz kanyar
Szingapúrban a jó tempó egyik kulcsa az 5-ös kanyarnál már említett lassú kanyarokból való kigyorsítás, a másik pedig a fékezés – nem a kemény féktávok miatt, mint Monzában, hanem a sok és gyors egymásutánban érkező fékezési esemény következtében. A legnehezebb ilyen a 16-os fordulóé, ahol a kifelé döntött, balos 15-ös íven kell tudni lelassítani a jobbos 16-oshoz – a helynek a homlokára van írva a terheletlen bal első gumi elfékezése, vagy alternatívaként a kanyar elvétése és a kör elrontása.
18-as kanyar – különösen nehéz kanyar
Ez a lassú, derékszögű balos vezet be a part menti lelátó alá, ill. ez az a hely, ahol még verseny közben is aránylag gyakoriak a vezetői hibák – és mivel épp itt az egyik legkeskenyebb a pálya, valamint a bukótér, ezért a rontások gyakran a jobboldali gumifallal való találkozást, illetőleg biztonsági autós fázist vonnak maguk után. A hirtelen egyensúlyvesztéseket részben az az egészen enyhe, de az itteni sebességekhez képest jelentős útdomborulat okozza, amelyen pont kanyarodás közben hajt át a mezőny. Mind a 16-os, mind a 18-as ív kihívását növeli, hogy mindkettő az extrém sok fordulóval tűzdelt, hosszú kör vége felé található, amikorra a legjobban elfárad az ember és a gép.
22-es és 23-as kanyar – különösen fontos kanyar
Az aszfaltcsík legvégén helyezkedik el Szingapúr egyetlen gyorsabb (150 km/h felett teljesítendő) kanyarja, amely a pálya második leggyorsabb részére vezet, imigyen tehát rendkívüli fontosságúnak minősül. A domináns lassú fordulókra belőtt autók itt jellemzően heveny alulkormányzottságot mutatnak, és mivel a hosszú kijáratnál szinte végig a szegélyköveket és a gumitörmelékek tengerét ölelik a versenyzők, ezért amint egy kicsit is letérnek az ideális ívről, máris korcsolyáznak kifelé a műfűre.
Varga Csaba
